Magyar Egyház, 1962 (41. évfolyam, 2-12. szám)

1962-02-01 / 2. szám

4 MAGYAR EGYHÁZ II. Az Amerikai Magyar Református Egyház újból bizonyságot kíván tenni a Mindenható Istennek ama csodálatos és dicsőséges akarata mellett, amely sze­rint minden ember egyenlően szabadságra és Isten és embertársai felelősségteljes szolgálatára terem­tetett. Nincs földi hatalom, amely bármely embernek ezt az istenadta jogát elveheti. Ezen a gyűlésen többizben hallottuk, hogy azoknak a népeknek, amelyek gyarmati uralom alatt élnek, adassék meg függetlenségük és szabadságuk. Teljesen egyetértünk ezzel a követeléssel, mert úgy érezzük, hogy minden nép akaratához képest legyen szabad és független. Az Amerikai Magyar Református Egyház határozottan kijelenti, hogy minden leigázott nép felszabadítása mellett van. De fel kívánja hívni a figyelmet arra, hogy van kolonializmus Európában és Ázsia egyes része­iben is, ahol emberek milliói és miihói vannak egy gyarmati hatalom, a Szovjetunió, rabságában. A kolonializmustól való szabadság Isten előtt való követelésének csak akkor lehet értéke, ha az mindazok felszabadítását tűzi ki célul, akik meg vannak fosztva a szabadsághoz való istenadta jo­guktól. Jézus Krisztus egyetemes egyházának szent fel­adata, hogy minden befolyásunkat latbavessük min­den nép emberi szabadságának osztatlan ügyéért. Afrika, Latinamerika, Ázsia, de éppúgy Európa né­peinek szabadságáért is. NAPI JEGYZETEK János 9. Isten megjelenése a világban — a csoda. Viszont ami nem illik bele a mi oki-okozati sémáinkba, az zavart támaszt és megingatja az ember­nek önmagába vetett hitét. Az ember ugyanis Isten teremtő hatalmát kisajátította és féltékenyen vigyáz arra, hogy a világban ne legyenek és ne lehessenek csodák, csak felismert, leigázott és hasznosítható termé­szeti jelenségek. A csoda t.i. az ember egyeduralmának a csődjét jelenti. “Mi módon nyiltak meg a te szemeid?” “Mi módon tehet bűnös em­ber ilyen jeleket?” Kit érdekel, hogy valaki vak volt és most lát?! Ami az esetet borotvaélre állitja, az, hogy ime, Isten vissza akarja lopni az embertől teremtői jogát és meg akarja mutatni, hogy bűnös ember nem lehet ura a világnak. Isten megjelenése a világban a Piu által—-a csodák csodája. Jézus: minden emberi lehetőség és végesség zsákutcája s ugyanakkor Isten to­tális igénybejelentése emberre és világra. “Ha valaki Krisztusnak vallja őt, rekesztessék ki a gyülekezetből”. Világos. Eltüntetni a bizonyságokat, megsemmisíteni a jeleket, halálbaadni Jézust, megölni az Istent... És a megölt Isten többé nem zavarhatja az ember köreit. És nincsenek cso­dák. És nincsenek természetfölötti jelenségek. És újra az ember az isten. Jézus azért jött, hogy megnyissa a szemeket. A látás: újrateremtés, porból és sárból való ujraformáltatás. Előlrőlkezdés. És akinek megnyíltak szemei, az jajgatva takarja el azokat, mert hogy birhatná el a csupa-bün a Szentnek látását! Más vaknak lenni és látás után áhitozni, mint azt mondani, hogy látunk, holott képtelenk vagyunk mást, mint sajátmagunkat látni. A világ azért botorkál egyik csődből a másikba, mert vakok, akik azt hi­szik, látnak, vezetnek világtalanokat, akik nem akarnak látni. Uram, hálát adok, hogy megnyitottad szemeimet bű­neim látására és Jézusban a te látásodra. Trombitás Dezső Az Egyházak Világszolgálata Az Amerikai Egyesült Államok Krisztus Egyházai Országos Taná­csának egyik legfontosabb része az Egyházak Világszolgálata (Church World Service), melynek évi köz­gyűlése nemrégen ért véget Atlantic City-ben. Hogy milyen óriási mére­tű az a segély, amit az Egyházak Világszolgálata végez az egész föld kerekén, azt sokszor a mi gyüleke­zetünk tagjai nem is sejtik. Az évi költségvetés az elmúlt évre tízmil­lió dolláron felült volt. Leginkább érezhető volt a Church World Service áldott munkásságá­nak hatása a mi egyházainkban, amikor az 1956-os magyar szabad­ságharc után ezrével érkező vére­inket igyekezett a társegyházak se­gítségével elhelyezni és az uj élet utján elindítani. Tengerentúli csapások, orkánok, földrengések, árvizek és még sok más ok miatt előálló végső szükség minden esztendőben munkába szó­lítja az Egyházak Világszolgálatá­nak segitőkészségét. Éhezőket táp­lálnak, ínséget enyhítenek, mezíte­leneket ruháznak fel és hontalan bujdosókat próbálnak uj otthon felé irányítani és egy uj életben meg­gyökereztetni. Képviselői ott van­nak Dél-Amerikában, Ázsiában ép­pen úgy mint Európa vasfüggöny mögötti országainak némelyikében. Igen megható volt amikor az “ösz­töndíjakat kezelő bizottság” meghí­vására hat ifjú vitaestjén vettünk részt. Ezek a föld minden részén szétszóródott egyházakat képviselték s most itt tanulnak különböző egy­házi szolgálatokra készülve elő. Ennek a nagyarányú segítő mun­kának a támogatására az elmúlt évben gyülekezeteink közül többen küldtek adományt a “ONE GREAT HOUR OF SHARING” gyűjtési kampánya alkalmából. Ebben az esztendőben is megtartják ezt a gyűjtést, amikor a legtöbb egyház­ban egy kijelölt vasárnapon össze­gyűjtik az erre szánt adományokat. Szép lenne ha minden egyházunk­ban a mi népünk is egy sziwel­­lélekkel bekapcsolódna és hathatós módon támogatná az Egyházak Vi­lágszolgálatának a munkáját. Pla­kátokat, tájékoztató röplapokat és adományokat összegyűjtő borítéko­kat az egyházak rendeljenek meg vagy közvetlenül vagy e sorok Író­ján át. Egyházaink részére megrendeltük az “Éhség” cimü félórás, 16mm-es hangos filmet is, melyet kölcsön kiküldünk az érdeklődőknek. A Church World Service-nek az elmúlt év segítő munkájáról szóló jelentése ezzel a bibliai verssel vég­ződik: “Tekints jobbra és lásd meg, hogy senki sincsen, aki ismerne, nincsen számomra menedék, senki sem tudakozódik felőlem. Hívlak Téged, Ó Uram, és ezt mondom: Te vagy oltalmam és örökségem.” Ábrahám Dezső

Next

/
Thumbnails
Contents