Magyar Egyház, 1961 (40. évfolyam, 1-10. szám)
1961-10-01 / 10. szám
4 MAGYAR EGYHÁZ PRESBITERI KONFERENCIA A Keleti és New York-i egyházmegyék idei presbiteri konferenciája október 29-én, vasárnap délután 2 órakor kezdődik a New York 82-ik utcai templomban. A konferencia témája:“A reformáció és a presbiter”. A bevezető előadásokat magyarul Komjáthy Aladár, angolul Dr. nagybaczoni Nagy Lajos mondják. Az előadásokat mindkét nyelven megbeszélés követi. A gyűlést követően 5 órakor a templomban Reformációi Ünnepély lesz, melyen az ünnepi beszédet Dr. Bakó Elemér (Washington, D. C.) mondja. Az ünnepélyen Rozsnyai Zoltán, a Philharmonia Hungarica alapitó karmestere orgonái és Lendvay Lajos, a budapesti Nemzeti Színház volt tagja mond verset. Az ünnepély után közvacsora lesz. A presbitereken kívül természetesen hívjuk és várjuk gyülekezeteink tagjait és barátait. Európában Magyar Reformátusok között Magyarországról Amerikába szakadt u.n. “régi magyarok” nagy része nem sokat tud arról, hogy a nyugateurópai államokban milyen egyházi életet élnek a mi véreink. Mindenki elfoglalt, úgy hogy az ő kérdéseik és élethalál problémáik nem érintik elevenül az Egyesült Államok magyarságát. Sőt azok közül, akik éveket töltöttek egyik másik európai országban, s közben kivándoroltak tengerentúlra, igen sokan elfelejtkeznek Nyugateurópa magyarságáról és az ott folyó nehéz egyházi munkáról. Még fájóbb talán az, hogy az óhazai egyház sem tud semmi komoly érdeklődést tanúsítani jelenlegi helyzetében világgá szaladt, szétszórt és idegenben bujdosó hitének gyermekei iránt. Nyugateurópában lévő magyar református egyházaink tehát meglehetősen árván, magukra hagyva élik életüket és igen sok nehézséggel küzködnek. Látogassuk meg őket e pár soron keresztül. 1. Hollandiában a magyarok tisztelete és szeretete talán felülhaladja az összes más többi országokat. Ebben a kicsi országban a magyar református és holland testvér egyháza között a szeretetteljes kapcsolat hosszú évszázadokra tekinthet vissza. Több református lelkész tanult itt, mint a többi más európai államokban együttesen. A második világháború után ide is sok menekült magyar jött, akiknek lelkigondozására a jó holland testvérek Tüski István ifjú lelkészt kérték fel. Csak rövid ideig volt alkalmam találkozni vele és elbeszélgetni a hollandiai magyar református egyáhz sorsáról, de az alatt a rövid idő alatt is sok jelét láthattam annak a roppant munkának, amit ez az ifjú, önfeláldozó és minden szolgálatra kész lelkipásztor végez egy egész ország területén szétszórtan élő magyarok között. Holland segítséggel kiadták a Heidelbergi Kátét, melyet azóta is használnak Európaszerte, sőt még itt mi is az Egyesült Államokban; kiadták a zsoltáros könyvet is rövidített formában, de szép kivitelben és tartalommal. A nagyobb városokban rendszeresen tartanak istentiszteleteket, amelyeken Tüski Istvánon kivül a lelkészi pályára készülő magyar református teológusok és más holland vagy nem egyházi szolgálatban lévő lelkészek szolgálnak. 2. Nyugat-Németországban a második világháború után nagy számmal jöttek menekült magyarok, akik között lelkipásztorok is szép számmal voltak. Nagyrészük azonban ma már kivándorolt vagy az Egyesült Államokba, vagy Kanadába, vagy valamelyik más tengerentúli országba. így ma már csak egy pár központban van a magyarok között jelentősebb egyházi és kulturális élet. Uj lendületet hoztak az 1956-os szabadságharc után kijött magyarok. Hannover, München és Stuttgart központokkal még ma is szép és élénk egyházi szervezetekbe tömörülve élnek magyar reformátusaink. Stuttgart abból a szempontból is jelentős, hogy evangélikus lelkész vezetésével a reformátusok együtt munkálkodnak az evangélikusokkal. Másutt meg, ahol református lelkész van és evangélikus nincs, a legnagyobb megértésben élnek az evangélikusok a mi hiveinkkel. Czeglédy Zoltán lelkipásztor vezetésével a müncheniek azon fáradoznak, hogy egy kis magyar templomot építsenek maguknak. Vállalkozásuk elősegítésére Csók István művész “Keresztelő” cimü festményét három színben, selyem másolatban erre a célra árusítják. 3. Ausztria volt az első állomása a legtöbb második világháború utáni menekült magyarnak. Ide érkeztek meg az 1956-os szabadságharc utáni menekült tömegek is. A magyarok nagy része természetesen továbbment. A lelkipásztorok közül is csak kevesen maradtak Ausztriában a régiek közül, akik az újabban érkezett ifjú Timotheusokkal karöltve végzik most a táborokban szétszórt és még ott élő magyarok lelkigondozását. Soós Mihály bécsi, Véghy Károly salzburgi és Mrázik István linzi lelkészekkel találkoztam. Állandóan érkeznek újabb és újabb menekült családok. 4. A gyönyörű fekvésű Svájcban, ahol több magyar református lelkész tanul és él és munkálkodik a magyarok lelkigondozásán, sajnos nem találkoztam egyikkel sem. Munkájukról azonban sok elismerésre méltó dolgot hallottam és tudtam meg. 5. Az egyik legrégebben elkezdett munkát, a magyar református egyház építését Franciaországban, Kulifay Imre lelkipásztor tolmácsolásában ismertem meg, aki már két évtizede végzi egyedül, óriási területen a magyar református hívek lelkigondozását. Beszélt arról a gazdag tapasztalatáról, amit a francia bányavidéken élő magyar munkások között, vagy az idegen légióba jelentkezett és onnan visszatért mgyar ifjúság közöt szerzett. Elmondta azokat a nehézségeket, amiket Párizs, a nagy világváros ró egy lelkipásztorra, amikor a híveket próbálja összegyűjteni a szélrózsa minden irányából és a magyarság lelkiéletét igyekezi építeni ezer kisértés közepette. 6. London az önálló magyar reformáruts egyházi élet kialakulására az egyik legszebb Ígéretekkel kecsegtető világváros Nyugat-Európában. Varga Sándor lelkésszel és Csűrös László főgondnokkal az élen igen tevékeny presbitérium és szépszámú lelkes gyülekezet jön össze hétről hétre a gyülekezet saját imaházában, ahol istentisztelet után társas estéket is rendeznek. Mindenütt, amerre csak egy ilyen rövid baráti látogatás révén eljutottam, azt láttam, hogy az egyházak élén lelkiismeretes, szolgálatkész és áldozatos lelkű vezetők, lelkészek és presbiterek hősies munkát végeznek. Jó lenne róluk többet tudni, lapjainkban felőlük többször olvasni s főleg imádságunkban őket Isten előtt hordozni és anyagi támogatásunkban részesíteni. A szabad világban élő magyarok által 1954-ben Clevelandben életrehivott, de azóta tehetetlenségre Ítélt, Szabad Magyar Reformátusok Világszövetségének elsőrendű feladata volna, hogy szétszórt magyar református egyházaink sorsát figyelemmel kísérje és nyugateurópai véreinket is hathatósan támogassa. Ábrahám Dezső
