Magyar Egyház, 1961 (40. évfolyam, 1-10. szám)

1961-02-01 / 2. szám

MAGYAR EGYHÁZ 5 Magyar Református Pap Amerikai Cseh Gyülekezet Alapitója Alexy Gusztáv Albert különös élete és szolgálata A cseh eredetű amerikai egyházak történetét ismertető írásokban többször olvasható az a sej­telmes félmondat, amelyik egy fajta beismerése annak, hogy a protestáns csehek között New Yorkban az egyházszervezés munkáját egy se nem amerikai, sem nem cseh református lelkész végezte el a múlt század hetvenes éveiben. A cseh presbiteriánus gyülekezetek lényege­sen idősebb alapitásuak, mint az amerikai ma­gyarság egyházai. Az első világháború alatt és után több fontos könyvet jelentethettek meg a különböző protestáns egyházak jóvoltából és ab­ban az erősen magyar-ellenes korszakban nem is nagyon jött volna jól azt elismerni, hogy pél­dául a nagy new yorki cseh presbiteriánus egy­házat egy magyar lelkész szedte össze, sőt életét is adta érte. Sok szempontból érdekes és rendkívüli en­nek a magyar papnak a személye. Alexy Gusztáv Albertnek hívták, 1833. május 21.-én született Rozsnyón, Gömör vármegyében. Könnyűszerrel ráfogható volna, hogy nyilván szlovák, mert hi­szen Rozsnyó ma Csehszlovákiához tartozik. Ezt bizony azonban nem tehették meg. Mint alább látni fogjuk, New Yorkba jöttéig sem tótul, sem csehül, sem egyéb szláv nyelven ez a ha­zánkfia nem tudott. Egyelőre még csak annyit tudunk róla, hogy 1867-ben a milánói egyetemre járt. Hogy oda hogyan került és honnan, nincsenek adataink. Pedig már 34 éves és nyilván valami köze kellett legyen a magyar szabadságharchoz is, hiszen an­nak évében már felsős diák lehetett. De pontos adataink még nincsenek ere vonatkozólag. Milánóból egyenesen New Yorkba jön és azonnal tagja lesz a Fourth Presbyterian egy­háznak, melynek egy bizonyos Rév. Thompson volt a lelkipásztora. Egyénisége, műveltsége, ke­resztyén lelkülete minden egyháztagnak a tet­szésével találkozik és azoknak támogatásával és több presbiteriánus lelkész biztatására 1868-ban a new yorki Union Theological Seminary-nék lesz első magyar diákja. Az első amerikai magyar theológus tehát Alexy Gusztáv, bár a teológia anyakönyvébe tévedés folytán osztráknak Írták be. A new yorki presbiteriánus egyházmegye 1870. október 12.-én tartott ülésén ismeri el, mint lelkészjelöltjét, majd 1871 április 10.-én az evan­gélium hirdetésére ad engedélyt (licensed), 1872 junius 16.-án pedig presbiteriánus lelkésszé ordi­­nálják. Nyilvánvalóan ebben is az első magyar, aki teljes amerikai végzettséggel ezen a földön amerikai egyháztól nyert lelkészi oklevelet. A latin nyelvekben való jártassága indíthat­ta arra a presbiteriánus egyház missziói bizott­ságát, hogy külföldi munkamezőre bocsássák ki. Szűkszavú statisztikai adatokból, nevek, számok felsorolásából mindenesetre annyi bizonyos, hogy két évig Barcelonában, Spanyolországban végez missziói munkát és csak megrendült egészségi állapota miatt hagyja ott azzal a reménnyel, hogy visszatérhet. 1874 őszén New Yorkban van és mint az egykorú leírás mondja “megesik a szive a szegény cseh protestáns bevándorlókon”, akik semmilyen lelki gondozásban nem részesül­nek, vezetőjük nincs. “Nyelvüket nem ismerte”, de mert oly szenvedélyes szeretettel hordozta szivében saját magyar népének sorsát és tudván azt, hogy a múltban is az elárvult cseh protes­tánsok segítségére sietett a magyar református egyház, 41 éves korában, New Yorkban megta­nult csehül, hogy a new yorki cseh protestánsok között egyházat szervezzen. A Presbiteriánus Egyház 1876-os statisztikája szerint már 100-an járnak a cseh vasárnapi is­kolába és Alexy Gusztáv 1880 január 29.-én be­következett halálakor már imatermük, kb. 160 rendes tagjuk és 400 vasárnapi iskolás gyerme­kük van a “Bohemian Presbyterian” gyüleke­zetben. Egyháztagjait olyannyira pásztorolta, hogy még az orvoshoz is velük ment, segíteni nemcsak a nyelvi nehézségek miatt, hanem a bevándorlók szegénységére hivatkozván a fizetség elengedésé­ért is fáradozva. Egy ilyen orvosi látogatás után, amikor több frissen jött bevándorlót vitt ma­gával, esett össze a Fifth Avenuen és amikor segítségére siettek, már halott volt. Február Kén hatalmas részvét nyilvánítása mellett temették el, ahol Dr. Crosby, egy tekin­télyes new yorki presbiteriánus lelkész hirdette a vigasztalás igéit és az összes nagy egyházak lelkészei résztvettek a gyászszertartáson. Egy fiatal Pisek nevű cseh theológus szólt csehül a gyászoló gyülekezethez. Piseket Alexy irányí­totta a lelkészi pálya felé s utódja is lett. Kár, hogy a néhány esztendő elmúlásával ez a kü­lönben saját népe között nagyon derék lelkészi munkát végző cseh lelkész nem mutatott sok érdeklődést az ő lelki atyjának népével szem­ben ... A Woodmere temetőben nyugszik, Rév. Gus­­tavus Albert Alexy, akinek nem adatott meg, hogy saját népe között szolgálja az Urat. Két fontos adatot kell hozzátegyünk az ed­digiekhez. A Moody-féle revival mozgalmakhoz szoros kapcsolatok fűzték az első new yorki cseh gyü­lekezet magyar papját. Egy ilyen evangelizációs társaságban “magyarországi levelezőtagként” sze­repel, jóllehet már 13 éve biztosan hazájától távol van. Ezekkel a körökkel volt szoros kap­csolata később a New Yorkban már kizárólago­san magyar munkát végző Kecskeméthy Ferenc nevű református lelkésznek is, akinek Alexy halála után alig két évre, 1882. május 24.-én ad engedélyt a new yorki presbiteriánus egyház­megye az Evangélium hirdetésére. Kecskeméthy már a hivatalos egyházi felhatalmazás előtt is legalább hat hónapja szolgált. Lehet, hogy kapcsolat van a két látszólag egymástól teljesen független adat között. Hátha még halála előtt Alexy Gusztáv gondoskodott arról, hogy a magyar munka megindítására is jöjjön valaki? Sok érdekes és fontos vonatkozás derülhet még ki a magyar református anyaszent­­egyház eme derék bujdosója felől. Komjáthy Aladár I

Next

/
Thumbnails
Contents