Magyar Egyház, 1960 (39. évfolyam, 1-9. szám)

1960-06-01 / 6-7. szám

2 MAGYAR EGYHÁZ Imádság ujkenyéri úrvacsora osztáskor Közgyűlés - Konvenció Az Amerikai Magyar Református Egyház Nyugati Egyházme­gyéjének május 29-30-án, Detroitban tartott évi közgyűléséről, va­lamint az Amerikai Magyar Református Egyesület junius 13-16-án Ligonierben lefolyt 26. konvenciójáról olvasóink részletes beszá­molókat olvashattak a Magyar-Amerikában mindenfelé megjelent hetilapokban. E nagyjelentőségű közgyűlések részleteinek ismét­lése már nem lenne időszerű olvasmány. Helyénvaló azonban né­hány megjegyzés, amely nem vesziti időszerűségét. A detroiti egyházmegyei közgyűlésen egyformán mutatkozott meg közegyházunk egyre való erősödése, valamint az, hogy ennek az erősödésnek érdekében gyülekezeteink segítségre készek. A hol­lywoodi templomvásárlással kapcsolatos testvérsegitő megnyilat­kozások annak bizonysága, hogy az Amerikai Magyar Református Egyház nem egymástól elszigetelt, öncélú gyülekezetek társulása, hanem olyan anyaszentegyház, amelynek tagjai az újszövetség szel­lemében törődnek egymással. Jóleső érzéssel, de még több háládatossággal hallották a jelen­lévők Nagy Lajos esperes hat esztendőt felölelő hatalmas esperesi jelentését. Amilyen őszinte köszönettel és áldáskivánással búcsú­zott tőle és T. Balogh Gábor gondnoktársától a közgyűlés, olyan őszinte örvendezéssel fogadta az uj esperes, Tóth Tibor és az uj egyházmegyei gondnok, Kiss Károly megválasztását. Egész köz­­egyházunk bizonyosra veszi, hogy az a külső fejlődés és eleven belső élet, amely az előző tisztviselők idején jellemezte a nyugati egyház­megyét, az uj tisztviselők vezetése alatt tovább folytatódik. A ligonieri konvencióval kapcsolatban arra szeretnénk rámu­tatni, hogy a négynapos közgyűlés a résztvevőket és szemlélőket nem csupán arról győzte meg, hogy a Református Egyesület szi­lárd alapokon nyugvó, egyre fejlődő és kitűnő szakértelemmel ve­zetett intézmény, hanem arról is, hogy az Egyesületnek amerikai magyar református egyházainkkal és általában az amerikai magyar élettel való benső kapcsolata töretlen, őszinte és gyümölcsöző. Im­pozáns volt, mikor a konvenció egyhangúan foglalt az ellen ál­lást, hogy az Egyesület nevéből akár a “magyar”, akár a “reformá­tus” kihagyassék. Sokszor hallottuk már azt a megjegyzést, hogy “ugyan, a Re­formátus Egyesület elvégre csak egy biztosítótársaság, üzleti vál­lalkozás.” Úgy is van. De olyan, amelyik nagy konvencióját úrva­csorái istentisztelettel kezdi, napi tárgyalásait zsoltárének, ige és imádság kereteibe helyezi, választott képviselőit pedig imádsággal iktatja hivatalukba. Nem akarunk túlságosan ájtatosaknak hangza­ni, de bizony, kedvünkre való az ilyen, Isten színe előtt dolgozó üzleti vállalkozás. Természetesen szívből üdvözöljük a Református Egyesület visz­­szaválasztott főtisztviselőit, Ft. Borshy-Kerekes Györggyel az élen, Szentmiklóssy Pált, az uj pénztárnokot, valamint az uj vezértestü­letet, köztük ismét alelnökké választott püspökünket. Folytassák az üzleti vállalkozást továbbra is magyar és református módon. Harsányt András Mit adjunk neked, óh Atyánk, jóvoltodért? Kegyelmedet mikép há­láljuk meg? lm az aratás áldását megadtad nékiink, és kegyelmed asz­­taláróól lelki eledelt is adsz az uj kenyér zsengéjében. Micsoda, óh Uram, az ember, hogy érette megkoronázod a földet áldá­soddal, és az uj kenyér zsengéjét megadod neki munkájának jutal­mául? Uram, micsoda az ember, hogy Jézus asztalán mennyei eledelt készítettél abból számára, és az Id­­vezitő halálának érdemével táplá­lod lelkét a szent vacsorában? Óh vajha, mint a testi eledelért szorgalmatoskodunk, ne volnánk restek a lelki eledel megszerzésében sem; óh vajha, mint a mindennapi kenyérért imádkozunk, könyörög­nénk gyakorta ama mennyei ke­nyérért is, mely táplálja lelkünket az örökéletre! Mi Urunk, Istenünk, te hívj min­ket igéddel üdvösségünk eszközlésé­re, te erősíts kegyelmeddel lelki munkáinkban és a kegyesség gya­korlásában, a te beszéded legyen nekünk örök életnek kenyere, és ke­gyelmed pecsétéi adják meg lelkűnk­nek az üdvösség reménységét. Mi Urunk, Istenünk, im mi töb­bet nem tehetve, bemutatjuk ne­ked hálánkat áldásodért, magasz­taljuk jóságodat, és nagy nevedet áldjuk mind örökké. Te pedig, mi­dőn mi az aratás zsengéjét feltet­tük oltárodra, adjad azt nekünk mint életnek kenyerét, add abban nekünk Jézus halálnak érdemét, ad­jad a bocsánatnak és üdvösségnek reménységét. Révész Bálint “Vasárnapi, in­­nepi és alkalmi imádságok” c. kötetéből, Debrecen, 1854. SZEMÉLYI HÍR Ft. Borshy-Kerekes Györgyöt a republikánus nemzeti konvenció “assistant secretary”-jévé nevezték ki. Ft. Borshvt tizenegy más kiemelkedő nemzetiségi vezetővel érte ez a kitüntetés; magyarok közül ő az egyetlen. MAGYAR NŐI TEOLÓGIAI DOKTOR Ez év májusában a new yorki Union Theological Seminary-ben theológiai doktorátust szerzett Takács Aurélia magyar teológa. Teológiai tanulmányait előző­leg az angliai londoni és oxfordi egyetemen folytatta, ősztől kezdve a hires, presbiteriánus Wooster College­ban (Ohio) fog tanitani. Tudomásunk szerint Dr. Takács a teológia első ma­gyar női doktora. ÁGOSTON SÁNDOR Lapzártakor vettük a szomorú hirt, hogy Ft. Ágoston Sándor, a jugoszláviai reformátu­sok püspöke, bácsfeketehegyi lelkipásztor, meg­halt. Elhunytának idejéről, körülményeiről nem szólt még a szűkszavú genfi híradás. így csak azt tudjuk, hogy a háború utáni magyar re­­formátusság egyik kimagasló egyénisége, né­pének nemcsak hűséges, de páratlanul lelemé­nyes pásztora és bölcs nevelője tért meg hosz­­szu, sok megpróbáltatással teli, de megalkuvás nélkül végzett szolgálat után Urához.

Next

/
Thumbnails
Contents