Magyar Egyház, 1960 (39. évfolyam, 1-9. szám)
1960-05-01 / 5. szám
6 MAGYAR EGYHÁZ Magyar népnyelvkutatás Köztudomású, hogy az amerikai magyarság beszédében sok olyan érdekesség van, amely vagy az amerikai angol nyelvből vagy valamely más nyelvből került bele az itteni beszédbe, vagy pedig éppenséggel saját magától alakult ki, a magyar nyelvterülettől való nagy távolság miatt. A közelmúltban itt járt körünkben, Cartereten és Perth Amboyban Dr. Bakó Elemér, a washingtoni Kongresszusi Könyvtár magyar könyvtárosa és a new-yorki Columbia Egyetem előadója, hogy a New Jerseyben élő magyarság beszédéről rendszeres hangszalag-felvételeket készítsen és megállapítsa itteni magyar beszédünk sajátságait. Dr. Bakó Elemér régi barátunk, még a debreceni diákévekből. Ott nőtt fel a Református Kollégiumban, ott végezte középiskolai és egyetemi tanulmányait, s a debreceni egyetem Magyar Népnyelvkutató Intézetének tanársegédeként, majd pedig mint egyetemi magántanár irányitotta a magyar népnyelvkutatás egész országra, sőt külföldre is kiterjedő munkáját. A debreceni Magyar Népnyelvkutató Intézetet még Csüry Bálint, a nagyhírű nyelvész-professzor alapította, hogy legyen valahol egy országos központja a magyar népnyelv, a magyar nyelvjárások tudományos vizsgálatának. Részben az ő neveléséből, részben pedig a tudományos “második generáció” működése során aztán pár esztendő múlva már százak foglalkoztak Magyarországon a magyar népi szavak, kifejezések gyűjtésével, a hangtani sajátságok megfigyelésével, a család- és helynevek feljegyzésével és vizsgálatával. Csüry Bálint “Szamosháti Szótára” volt az első, modern értelemben vett magyar nyelvjárási szótár, amely nyomtatásban is megjelent; ő tette meg az első lépéseket a Magyar Nyelvatlasz, a nyelvi jelenségek elterjedését ábrázoló nagy mü megtervezése felé, és a Moldvában élő déli-csángók nyelvének feljegyzésével megmutatta az utat a külföldön élő magyarság beszédének kutatása számára is. Az amerikai magyarság beszéde, amint Dr. Bakó Elemértől értesülünk, neki már régóta közel van a szivéhez. Évekkel ezelőtt, kevéssel Amerikába való érkezése után már készített hangfelvételeket a Pittsburgh, Pa.-ban élő magyarság beszédéről. Az elmúlt félév során pedig, amikor közelebbi kapcsolatba került New Jersey magyarságával, fokozatosan kialakultak az itteni magyar beszéd kutatásával összefüggő tervei. Dr. Bakó Elemér szerint az első fontos feladat az, hogy hangszalag-felvételek során össze legyen gyűjtve az az anyag, amelyben az ide telepedett abauji, zempléni, szatmári, beregi, ugocsai, szabolcsi és más vidékekre való magyarok beszéde lesz megörökitve. Élénk társalgás formájában folyik a gyűjtés, felelevenednek a régi emlékek, az elhagyott falu vagy város, a rokonság, a régi barátok nevei, s aztán folyik a szó a beszélők ajkáról. Pár kérdés után hamarosan megérkezünk Amerikába, a partraszállás követő első, rendszerint nehéz idők leírásával. El sem hinné az ember, milyen gazdag, sokszínű emlékek élnek mindannyiónkban, amelyeket soha el nem mondunk, vagy ha el is mondanánk, soha senki meg nem örökíti. így vész el nyomtalanul Amerika első, nagy magyar bevándorlónemzedékének emléke, pedig mind a magyar, mind pedig az amerikai történetkutatás, társadalom- és nyelvtudomány számára fontos és pótolhatatlan tudás megy vele veszendőbe. Éppen ideje, hogy úgy, ahogy Dr. Bakó Elemér elkezdte, mások is hozzáfogjanak és megmentsék, feljegyezzék, ami menthető. Ebben a munkában elsősorban egyházaink, lelkészeink tehetnek nagyon sokat, adhatnak máshol el nem érhető támogatást a kutatónak. Ez esetben is igy történt. Cartereten Nt. Dr. Harsányt András lelkész vendégeként szállt meg Dr. Bakó, s ugyancsak ő és László fia kisérte el a kutatót id. Pirigyi Ferenchez, akivel aztán hosszas társalgás alakult ki. Perth Amboyban Nt. Ábrahám Dezső esperes-lelkész működött közre, majd pedig Nt. Vitéz Ferencék vendégeként, a késő esti órákba nyúlva fejeződött be Dr. Bakó Elemér első itteni gyűjtőút ja. Nagyon hasznos volt, hogy a látogatással egy napra eső, Bethlehem, Pa.-ban tartott egyházmegyei gyűlés résztvevői előtt is sikerült ismertetni az amerikai magyar népnyelvkutatás céljait és fontosságát. Reméljük, hogy a gyűlés résztvevői ugyanúgy fogják támogatni ezt a fontos kutatómunkát, mint ahogy az Carteretben és Perth Amboyban történt. Megkérdeztük kutató-barátunkat a felvett nyelvi anyaggal kapcsolatos további terveit illetően, mire ő a következő választ adta: “Nagyon jó lenne, ha mindenki megfontolná, hogy az elsőgenerációs magyarul beszélők száma hamarosan komoly mértékben csökkenhet egész Amerika szerte. Az amerikai magyar beszéd megörökítése tehát igen sürgős és időszerű feladat. Abból az anyagból, amelyet e látogatás során felvettünk, több nagyszabású és maradandó értékű mü számára lehet értékes anyagokat kapni. Szerintem elsősorban a következő átfogó müvek anyagát kell összegyűjtenünk New Jersey magyarságának nyelvéből: 1. A hangszalagra felvett elbeszélő és párbeszédes anyagból ki kell válogatnunk néhány száz érdekes és jellemző élettörténetet, amelyben majd az első bevándorló magyar nemzedék egész változatos és sokszor hősies életküzdelme maradéktalanul meg fog mutatkozni. 2. Megfelelően összeállított kérdések során, figyelembe véve a Magyarországon hamarosan befejeződő magyar nyelvatlasz-gyűjtések tanulságait, össze kell gyűjtenünk a New Jerseyi Magyar Nyelvatlasz (Hungarian Linguistic Atlas of the State of New Jersey) anyagát. Ez a mü majd részletes térképeken fogja szemléltetni az egyes magyarországi nyelvjárások itteni kiterjedését, bizonyos szavak, kifejezések és más nyelvi sajátságok és elemek földrajzi megjelenését vagy hiányát és ezzel sok tanulságot fog adni itt is, tengerentúl is a magyar nyelv kutatói számára. 3. A gyűjtött anyagból meg kell szerkeszteni a New Jerseyi Szótárt, betűrendbe szedve az itt használatos szavakat, hogy az itteni magyar
