Magyar Egyház, 1960 (39. évfolyam, 1-9. szám)

1960-05-01 / 5. szám

2 MAGYAR EGYHÁZ A HÍVŐK NEM ÁRVÁK! “Nem hagylak titeket árvákul, eljövök ti hozzátok.” János 14:18. Jézus volt mindene a tanítványok­nak. Amint a gyermekeknek a szüleik jelentik a biztonságot és ahogy azok nélkül a kicsinyek árván és elhagya­tottan maradnak a nagy világban, úgy vélték a tanítványok is, hogy Mesterük nélkül ők is elvesznek. Szól tehát ne­kik az Ige: “Nem hagylak titeket ár­vákul, eljövök ti hozzátok!” A tanítványok emlékeztek a Jézussal eltöltött három esztendő minden küz­delmére, hogy amikor a terheket alig hordozhatták, Jézus elé vitték, és Ö segített azoknak elviselésében; amikor nehézségek vették körül őket, a Mes­ter megoldotta minden kérdéseiket. Amikor azonban arról van szó, hogy Jézus elhagyja a tanítványokat s azok magukra maradva kell folytassák a munkájukat, szivüket átjárja a jéle­lem és aggodalmaskodás. Mi lesz ve­lünk? Olyanok leszünk, mint az árvák! Nem. Szól Jézus szava “Imé én kérem az Atyát és más vigasztalót ád nek­tek, hogy veletek maradjon mindörök­ké.” Ennek a vigasztaló Szent Lélek­nek a kitöltetése történt meg a tanít­ványokon amaz első pünkösd alkal­mával Jeruzsálemben. Ez az a Szent Lélek, aki azóta is él és munkálkodik a tanítványok utódaiban és az anya­­szentegy házban. I. Nézzük meg mit jelent árvának lenni. A földi életben, ha a kis gyer­mekek szülei meghalnak, azt mondják róluk, hogy árván maradtak. Nincs számukra szülői otthon, szülői segítő kéz, nincsen, aki fáradozzék értük és nincs számukra aggódó és őriző sze­retet, amelyik a bútól és bajtól védje őket. A kicsiny gyermekek, ha a szü­leikre gondolnak, csak a temetőkert jut eszükbe, ahol azok pihennek és fájdalmas érzés járja át szivüket, hogy milyen keserves sors is az árva sors, és hogy mennyire szerencsétlenek ők édes szüleik nélkül. De nem ez a helyzet a hivő emberrel. Mi nem va­gyunk árvák ilyen vagy hasonló ér­telemben. Igaz, hogy a mi hitünk fejedelmét elfogták, gonosz kezekkel keresztfára feszítették, meghalt, de nem maradt a sírban, hanem él. Jé­zus él! A feltámadott Jézus dicsőséges tes­tében magát megmutatta a tanítvá­nyoknak és azután sokaknak. Mi tehát nem halott Mesternek vagyunk a ta­nítványai, hanem azé, aki él. A halál és az élet keserűségei miatti félelem tovaszáll a hivő ember életéből és megnyugtat bennünket Isten az Ő vigasztaló Szent Lelke által, hogy a hívők nem árvák! II. Az árvák egy másik jellemző tulajdonsága, hogy tanács nélkül él­nek a világban. Milyen csapás az, ha kicsiny gyermekek úgy nőnek fel, hogy nélkülözni kénytelenek a szülői tanítást és a jó útra való nevelést. Hála Istennek, hogy mi nem va­gyunk árvák ebből a szempontból sem. A mi Mesterünk és Megváltónk nem hagyott el bennünket, sőt inkább gazdagon nyújtotta minékünk az Ő Igéjének tanítását. Nemde hallhatja mindenki az örök életre vezető üze­netet, Krisztus tanítását, vasárnapról vasárnapra amikor az Ur Házában összegyülekezünk? A szegény és gaz­dag, a tudós és tudatlan együtt ta­nulhatnak a Mester lábainál. Nemde olvashatjátok mindnyájan az Ö Igé­jét, a Szentirást otthon a ti családi körötökben? Áhítatot ha tartotok a ház népével, elcsendesedve ha imád­koztok ajtóitokat behajtva, telketeket az Isten elé tárva, mind érezhetitek az Ige igazságát: “nem hagylak titeket árvákul!” Isten Szent Lelke által szól­nak a lelkipásztorok, a Szent Lélek teszi az olvasott Igét világossá és ér­teti meg azokat a részeket is, amelyek mások előtt homályosak és érthetetle­nek maradnak. Óh, mi nem vagyunk árvák, Isten Szent Lelke a mi tanítónk és az igazság útjára vezérlő Mesterünk. III. Igen szomorú látvány az, ami­kor védtelen kis árvákat kifosztanak, és irigy rokonok vagy felebarátok ki­zsákmányolnak. Szomorú az árvasors akkor, ha nincs az árváknak védel­mezőjük. Van azonban a hivő ember­nek pártfogója, az egyetlen közben­járó az Ur Jézus Krisztus. Ő szünte­len véd és oltalmaz bennünket az ör­dögnek minden gonoszságával szemben. Ha mások elhagynak is és mindenki elfut is mellőlünk, Krisztus sohasem hagy el! Ha nincs is e földön igaz barátunk, de ha hiszünk Jézusban, és bizodalmunkat szilárdan vetjük az Ö Igéjébe, akkor nem vagyunk árvák, hiszen Ö velünk van, amint meg is ígérte: “Imé, én eljövök ti hozzátok!” “Imé, én veletek vagyok minden na­pon, a világ végezetéig!” Legyen ebben a pünkösdi ünnep­körben is ez a mi vigasztalásunk: “Nem hagylak titeket árvákul; eljö­vök tihozzátok!” Tudjuk, ez az Ígé­rete Krisztusnak nem csupán pusztába kiáltott szó, hanem valóság is, mert beteljesült. Szent Lelke kitöltődött az első apostolokra, az anyaszentegyházra és ez a Szent Lélek vezérelte a mi őseinket is. Eljön most is Jézus mind­azokhoz, akik benne hisznek és igaz hittel kérik: “Jövel Szent Lélek Ur Isten!” Ábrahám Dezső NŐI KONFERENCIA PERTH AMBOYBAN “NŐK AZ EGYHÁZBAN — HALLGATNAK VAGY BIZONYSÁGOT TESZNEK?” Az időpont: junius 12-én vasárnap. Jelentkezés, ismerkedés, cso­portokba való beosztás 2 órakor. 3 órakor megnyitó áhitat. A magyarul beszélő csoport részére a konferencia folytatása a templomban, mig az angolul beszélők az iskolában folytatják az egyes témák megvitatását. 3:30-kor Nt. Csordás Gábor esperes és Mrs. Murdock McLeod tar­tanak előadásokat. 4 órától 5-ig kis csoportokban a következő témák­ról lesz megbeszélés: 1. Nők felelőssége és hivatása az egyházban. 2. Keresztyén nők és a nevelés kérdése. 3. A nők és az ifjúsági munka az egyházban. 4. Női szervezeteink problémái. 5. Vegyes házasságok. 6. Nők hivatása a családban és a közösségben. 7. Sáfárság (idő—tehetség—pénz). 8. Női szervezetek és a misszió. 9. Hiányzik az egyetértés? 10. A női szervezetek fő célja. Közös összefoglalás 5 órakor, melynek vezetői Nt. Csordás Gábor esperes és Dudich Péterné. Vacsora lesz 6:15-kor. A közös összefoglalón mindenki hall arról is beszámolót, amelyik csoportban nem vehetett részt. Jöjjön el tehát mindenki, legyen ott minden egyház szép számú női képviselete ezen a konferencián.

Next

/
Thumbnails
Contents