Magyar Egyház, 1960 (39. évfolyam, 1-9. szám)

1960-03-01 / 3. szám

4 MAGYAR EGYHÁZ Csordás Gábor: A Krisztus feltámadásának ereje “Sőt anriakfelette most is kárnak Ítélek mindent az én Uram Jézus Krisztus ismeretének gazdagsága miatt...hogy megismerjem Öt és az Ő feltámadásának erejét.. (Filippi 3:8,10) Az istenhivő emberiség életének legfontosabb eseményei két bibliai kertben játszódtak le. Az első az Edénkért, amelyben a Teremtő az első emberpárt elhelyezte. Az írás szerint szép volt ez a kert és gazdagon termő, mégis az ember buká­sának színhelyévé, az ártatlanság temetőjévé változott. A másik kert Arimáthiai József te­metőkertje, amelyben Jézus sziklába vágott sir ja volt. Itt támadt fel az Ur. Itt ment végbe a megmagyarázhatatlan csoda: a halál fölött diadalt aratott az élet. Ebben a kertben álljunk meg lélekben most, husvét ünnepének a küszöbén. Husvétkor érzi leginkább az igehirdető, hogy gyarló az emberi beszéd és elégtelen ennek a csodának az elmondására. Angyalok nyelvén kel­lene most szólnunk, hogy minden lélek megérez­ze: Isten nemcsak teremtő, gondviselő, bűnt gyű­lölő és bűnöst megváltó Isten, hanem mindezen felül a halálból életet előhozó Ur! Azt mondják, hogy a világ legmagasabb hegyeinek a csúcsát nem képes elérni az ember. A hires Mount Everest csúcsától kétszáz méterre vissza kell for­dulnia minden hegymászónak, mert abban a magasságban elfullad a tüdő, megroggyan a lépés és megáll a szívverés. Husvét táján Isten kije­lentésének a legmagasabb csúcsain járunk. A titkok ormán. Ember meg nem magyarázhatja Isten csodás cselekedetét. Gyönge ennek elmon­dására még a szépen megfogalmazott emberi beszéd is. Vigasztaljon bennünket egyik szép dicséretünknek néhány közismert sora: "Majd ha kivetkőzvén a testből idővel Állok színed előtt koronázott fővel, Több lesz énekemben az erő és méltóság . . Alapigénk szerint Pál apostol arra vágyott, hogy megismerhesse a Krisztus feltámadásának az erejét. Bölcs ember volt Pál. Nem feszegette a titkot. Tudta, hogy “a látni vágyó napba nem tekint”. Nem kereste, hogy miképpen történt a Krisztus feltámadása, hanem inkább annak ere­jét kivánta megismerni. Számunkra is ez most az elsőrendű fontosságú kérdés: micsoda a Krisz­tus feltámadásának az ereje, áldott következmé­nye mindennapi életünkben? Kettőre szeretnék rámutatni ez alkalommal: az egyik az életre, a másik a halálra vonatkozik. A Krisztus feltámadásának az ereje mutat­kozik meg abban, hogy mindenki, aki Vele kap­csolatba került, újjászületett. Tamás uj emberré lett, amint ujjaival megérintette a sebek helyét. Egyszerre eloszlott szivéből a kételkedés és igy ujjongott: “Én Uram és én Istenem!”. — Az a Péter, aki nem egyszer, de háromszor tagadta meg Mesterét a főpap udvarán, a Feltámadottal való találkozás után bátor bizonyságtevőjévé vált Urának. — Mit bántotta Pál apostolt a szenvedés és a börtön? Az élő Krisztussal való találkozása után bizvást énekelt Silással együtt a börtönben. A Feltámadott belenyúlt a vele találkozottak életébe és ujjáteremtette őket. Afrika őserdőiben él a vörös kafirok törzse. Azért nevezik igy őket, mert pogány szertartásaik előirása szerint vörös krétaporral festik be testüket és vörös posztóból készült ruhadarabokat hordanak. A misszioná­riusok szerint, amikor közülük valaki keresztyén­né lesz, első dolgaként leveti a vörös ruhát és lemossa a vörös port. A Feltámadott ugyanezt teszi a Vele találkozókkal: bűneik vörös ruháját leveti, fehérbe öltözteti őket. “Ha bűneitek skar­látpirosak, hófehérek lesztek...” A mi uj életünk is egyedül a Feltámadott Krisztus által lehetsé­ges. Adjuk át Neki magunkat ezen az ünnepen, hogy megtapasztalhassuk az Ő feltámadásának uj életet formáló erejét. Megmutatkozik továbbá a Krisztus feltáma­dásának ez ereje abban, hogy elűzi szivünkből a halálfélelmet és az utolsó órát a hazatérés bol­dog pillanatává változtatja át. Azt jelenti a Krisz­tus feltámadása, hogy a halál nem végállomás. Nem pont az élet mondata végén, hanem vesz­­sző, ami után folytatás következik. Ez a folytatás pedig az Istenben való uj élet. Délkaliforniában van az úgynevezett Halál Völgye (Death Valley). Ez a körülbelül 125 mér­föld hosszúságú és 25 mérföld szélességű kopár terület 310 méterrel a tenger szine alatt fekszik. Éppen ezért a hőmérséklet 122-150 fok között váltakozik ebben a forró völgyben. Eső nincs, a növényzet és az állatvilág csak a legalacso­nyabb létezési formáiban lelhető fel. Aranyásók sokasága pusztult el itt az éhségtől, szomjúságtól és hőségtől. Ezért nevezték el ezt a vidéket a Halál Völgyének. Mintegy huszonöt évvel ezelőtt azonban a szövetséges kormány utat épittetett a Halál Völgyén keresztül. Azóta megnyilt a völgy, járhatóvá vált a vidék és kirándulók ezrei keresik föl évről-évre ezt a valamikor elátkozott földet. Ugyanigy tette feltámadása révén járhatóvá Krisztus is a halál árnyékának völgyét, ezt a bűnös emberi életet. Ő maga az ut, Akin járva az örökélet partjaira érkezünk meg. Éppen ezért a keresztyén ember számára a halál nem csupán a fekete koporsót, a fagyos sirhantot, a porló tetemeket jelenti, hanem mindezeken túl átme­netet ama másik életbe. Az első husvét óta nem az éjszaka gyermekei vagyunk többé, hanem a világosság fiai. Szeretteink sir járói Krisztus üres sirjára tekintünk és diadalmasan énekeljük: “Nincs már szivem félelmére nézni sirom fene­kére .. Ez a Krisztus feltámadásának az ereje.

Next

/
Thumbnails
Contents