Magyar Egyház, 1959 (38. évfolyam, 1-12. szám)
1959-05-01 / 5. szám
MAGYAR EGYHÁZ 5 KÁLVIN JUBILEUM Ebben az esztendőben ünnepeljük nagy reformátorunknak; Kálvin Jánosnak 450-ik születésnapját. Nem hisszük azonban, hogy Kálvin János szeretné az ilyen ünnepeltetést. Évszázadokon át tisztelői sirhelyét sem tudták hol van, mert annak különleges megjelölését végrendeletileg tiltotta meg. Ma is csak sejtik, hogy a genfi régi temető egyik nagyon régi és egyszerű sirköve takarja Kálvin János porait. Sokkal fontosabbnak tartotta Kálvin János, hogy szolgálatának, életének három főmüve maradjon meg. Azoknak is most ünnepeljük négyszáz éves évfordulóját. Mit is nevezünk az ő élete három legmaradandóbb alkotásának? Ezelőtt négyszáz évvel, 1559-ben adta ki Kálvin János hires Institúcióját végleges formájában. Ugyanebben az esztendőben alapította az első kálvinista akadémiát, a genfi egyetemet, és az ő útmutatása alapján és teljesen az ő szellemében alakult meg az első református nemzeti zsinat Franciaországban. Mind a három alkotás megállotta négy évszázadnak a viharát. Az Institúciót számtalan nyelven újból és újból kiadták mind a mai napig. Jelenleg is folyamatban van annak modern angol, francia, portugál, japán és német nyelveken való kiadása. A genfi akadémia a világ tudományosságának egyik büszke középpontja, mely számtalan református főiskolának volt lelkiekben elődje és mintája. A francia református egyház pedig a legkegyetlenebb üldöztetések ellenére is megőrizte négy évszázadon keresztül a kálvini örökséget és a világ számtalan református egyháza követte és követi a kálvinista egyházi rendet. Kálvin János Institúciójában nem akart valami újat és eredetit alkotni. Ez a döntő különbség közötte és korunk theológusai között. A Szentirás kiváló ismerője és magyarázója volt, a Bibliának majdnem minden könyvéről adott értékes felszólalásokban méltatták az ünnep jelentőségét, tettek hitet a magyar értékek megbecsülésének szükségességéről és adtak kifejezést a gyülekezet lelkipásztora iránt való osztatlan nagyrabecsülésnek és szeretetnek. A lelkipásztor többek közt felolvasta Ft. Borshy Kerekes György, a gyülekezet nyolc éven át volt lelkipásztorának, valamint id. T. Balogh Gábor egyházmegyei gondnoknak köszöntő táviratát. Youngstownban ezen a napon amerikai magyar reformátusok szivében pünkösdi tűz égett. A Lélek érintésére egy akarattal együtt voltak s bizonyságot tettek arról, hogy Amerikában és mindenütt szerte a világon mégis csak az a legnagyobb boldogság, ha a magyar testvérként keblére öleli a másik magyart. Úgy éreztük, hogy imádság és szép ősi zsoltárok eléneklése után azzal koronázzuk meg ünneplésünket, ha minden magyarok közös imáját, a himnuszt elénekeljük. Nemcsak magunkért, hanem mindannyiunkért könyörögtünk, mert igy illik: ISTEN ÁLDD MEG A MAGYART! N.L. ki magyarázatokat és az 1559-ben végleges formáját elnyert Institúcióban a keresztyén vallás tanításának rendszeres ismertetését kivánta nyújtani. A Szentiráshoz való ragaszkodása és hűsége az Institúció minden lapjáról visszasugárzik. Könyve az egész reformáció nagy dogmatikája lett, a reformáció tudományos theológiai munkásságának egyik legidőtállóbb és számunkra legmodernebb alkotása. Érdekessége, hogy az Institúció története visszatükrözi Kálvin János életét. Első kiadásáról egy Walter Hards nevű angol theológus azt bizonyitgatja, hogy három különböző alkalomból és indításból Írott munkának az összegezéséből lett. A franciaországi reformációnak számos hive volt már az ezerötszázharmincas években, de minden vezetőjét fiatalon máglyára küldte az inkvizíció (a római egyház titkosrendőrsége). Nem volt, aki a reformáció hitét világosan és egyszerűen összefoglalja. Ezt a feladatot végezte el Kálvin János az Institúció első három fejezetében. A következő két fejezet már az első kiadásban is sokkal tudományosabb formában Íródott meg: az igazi és a hamis sákramentumokról. A hatodik fejezet pedig a keresztyén szabadságról írott elmélkedés, amely többé-kevésbé a mi mai amerikai szabadságunk egyik eszmei alapvetésének tekinthető. Az 1536-as kiadás együtt nőtt Kálvin Jánossal. Mint ismeretlen francia menekült adta ki az első kiadást Bázelben. A második bővített kiadást ismét mint menekült (most Genfből, ahonnan következetes evangéliumi vonalvezetése miatt üldözték el) adta ki Strassburgban, ahol három évig a kicsiny francia menekült gyülekezet lelkipásztora volt. Ennek a strassburgi tartózkodásnak köszönhette például a magyar református egyház is istentiszteleti rendjét. A végső kiadást 1559-ben jelentette meg, amikor már minden háborúság és zavar elmúlt Genf városa reformációjának történetében. Tanítását lehetetlenség lenne néhány sorban összefoglalni. De egy mondatban el lehet mondani, hogy az Ige tanításának az egyház élethalál harcában megszületett rendszerezése. Éppenigy lehetetlenség lenne csak megközelítőleg felmérni a genfi egyetem nemzetközi jelentőségét. Annak mintájára szervezték újjá például Skócia egyetemeit, annak alapján alapították meg a németalföldi egyetemeket, melyeken keresztül oly sok áldást nyert a mi magyar református egyházunk. Mikor ezekről a jubileumokról szólunk, ismét megszólal a mi magyar református életünk legnagyobb kérdése: Van-e magyar kálvinizmus és ha van, miben található az meg? Eddig inkább csak szólamok, nagyhangzásu szavakkal igyekeztünk elintézni ezt a kérdést. Adná Isten, hogy ez a kálvini esztendő végre ebben a kérdésben is meghozná a szükséges uj látást. Mit adott Kálvin a magyar reformátusságnak és mi a magyar reformátusság sajátságos magyar kálvinizmusa? Erre a kérdésre várnak tőlünk feleletet református testvéreink és ennek a kérdésnek a megválaszolásától függ amerikai magyar református életünk jövője. K.A.
