Magyar Egyház, 1959 (38. évfolyam, 1-12. szám)
1959-03-01 / 3. szám
8 MAGYAR EGYHÁZ JUBILEUMI ÉV Most, amikor sok hirt hallunk az egyházak közötti együttmunkálkodás szükségességéről, s legújabban a római pápa is összefogásra hivta fel a világ keresztyénéit, jó nekünk számba vennünk, hogy az első nagyobbszabásu egyetemes jellegű egyházi összefogás a Református Világszövetség megalakítása volt. Ennek a ma már 72 tagegyházat magába foglaló szervezetnek 45 millió tagja van szerte az egész világon. A református egyházak 18-ik világkonferenciáját 1959 augusztus elején tartják meg Délamerikában, Brazília egyik legnagyobb városában, Sao Pauloban. Azért is jelentős ez a találkozó, mert itt a világ minden részéről lesznek a református egyházaknak képviselői és még a magyarországi egyház kiküldöttjeit is várják. Tagegyház lévén, a mi egyházunk is hivatalos erre a találkozóra s ha más akadályok miatt esetleg nem is tudna közegyházunk képviselőt küldeni, Apostol János brazíliai magyar református lelkész és az ottani magyar gyülekezet és szórványban élő magyar reformátusok biztos részt vesznek ezen a jelentős konferencián. Ez az év és a következő esztendő a jubileumok éve és az Isten iránti hálaadásé kell legyen minden református egyházban. Kiadványok, könyvek, filmek, konferenciák, imanapok és általában megemlékezések teszik nevezetessé az 1959. esztendőt. Kálvin János születésének 450 éves évfordulója ez az év. A francia Református Egyház első zsinatának 400-ik évfordulóját is most készülnek megünnepelni. Május 31-én világszerte ima-napot óhajtanak tartani a református egyházakban s méltó, hogy a hálaadás szavát énekszóban és imádságban a mi magyar népünk is Isten elé vigye azokért a sok szellemi és lelki ajándékokért, amiket a reformáció és annak különösen is kálvini tolmácsolása révén nyertünk. Több évi restauráló munka után ünnepség keretében adják át majd hivatásának Kálvin genfi auditóriumát, ahol 400 esztendővel ezelőtt a hit bajnoka oly nagy lelkesedéssel tanitott, s ahol több magyar diák is tanult. Sok kérdés merül fel ilyen sok jubileum és jelentős dátumok évfordulói alkalmából. Ki tudná megmondani, hogy mit jelentett magyarságunkra nézve a református vallás? Ki tudná felsorolni azokat a hősöket, akiket a református egyház iskolái neveltek magyar népünk számára? Vagy van-e valaki, aki méltóképpen értékelni tudná, hogy mit jelentett Amerikában a puritán ősöktől örökölt és a Szentirásra alapított gyülekezeti és társadalmi élet, ennek a szabad országnak az alkotmánya? Vagy azt felmérhetné-e ember, hogy az egész világ mennyivel lett gazdagabb a református életforma és világnézet kiteljesedésével? Most, amikor megemlékezünk az előbb említett évfordulókról, ne feledjük, hogy Istennek nagy terve volt, hogy abban az időben, azok között a körülmények között. amikor a nagy reformátorok éltek, elküldötte az Ő szolgáit, közöttük Kálvin Jánost, felhasználta őket az Ő céljai építésére. Mert a Reformáció hozta a szabadság uj értékelését, a különféle tudományok megindulását, ez jelentett uj utat a kereskedelem és az ipar terén, megindította a családi életben azt a kegyesség! formát, ami évszázadokon keresztül az Ige olvasása és a személyes imádság révén összetartotta az embereket. Az, hogy Amerika, és itt az Egyesült Államokat értjük, nem maradt a vallásüldöző, papi zsarnokságot, lelki sötétséget és középkori elmaradottságot jelentő spanyol uralom alatt, vagy a spanyoloktól nem messze maradó, “huguenottákat” mészárló franciák alatt, az a kálvinizmusnak köszönhető. Uj lelkesedésre és uj hitre van szükség, hogy azokat, amiket a múltban a mi őseink elértek, amikért harcoltak és amelyek szabadságot jelentettek, a mostani nemzedék könnyelműen el ne tékozolja. ÁBRAHÁM DEZSŐ KETTŐS ALAKBAN. — Kannás Alajos versei. Amerikai Magyar Kiadó, München, 1958. A tehetséges, fiatal református költő első verseskötete 1957 végén látott napvilágot Rómában “Kormos Kövek” címmel. Ennek folytatásaként most jelent meg a müncheni Amerikai Magyar Kiadó kiadásában a költő “Kettős Alakban” cimü gyűjteménye. Versei mind forma, mind tartalom tekintetében figyelemre méltóak. Megjelenik bennük a Kiskunság, a halasi tanya világ, ahonnan a költő származik, a Hudsonmente, ahol hontalanságában uj otthont és hazát talált, Bécs, Nápoly, Páris, Amsterdam, utazásainak főbb állomásai. Gyötrődik a magyar sorskérdések miatt. Megnyugvást abban talál, akihez olvasóit is elvezeti, Istenben. Lapunk olvasótáborának a figyelmébe ajánljuk ezt a értékes gyűjteményt, amelyből szemelvényt közlünk lapunk jelen számában. A könyv megrendelhető e sorok Írója utján. Csordás Gábor Ft. Béky Zoltán püspök a miami-i gyülekezet lelkipásztorával és elöljáróival. GOLLWITZER sokéves szovjet hadifogságot megjárt német lelkész, egyetemi tanár mondotta: “Az istentelenek nem az egyház ellenségei, hanem a mi lelki gyengeségünk áldozatai.”
