Magyar Egyház, 1959 (38. évfolyam, 1-12. szám)
1959-01-01 / 1. szám
1 MAGYAR EGYHÁZ ÚJÉVI KÍVÁNSÁG “Kívántok valamit, és nincs nektek; gyilkoltok és irigykedtek, és nem nyerhetitek meg; harcoltok és háborúskodtok; és nincsen semmitek, mert nem kéritek. Kéritek, de nem kapjátok, mert nem jól kéritek.” Jakab 4 :2-3 Az uj esztendő egyik legszebb szokása az, hogy jókívánságokkal köszöntik egymást az emberek. Sokan levélben vagy póstakártyán küldik el távoli ismerősöknek újévi jókívánságaikat. Még napok múlva is, akik csak újév napja után találkoznak egymással, sietnek kifejezésre juttatni szívből jövő újévi jókívánságaikat. Talán nincs is senki egészségesen gondolkozó ember ezen a világon, akinek nem lett volna vagy nincs valamilyen kívánsága. Van különbség azonban abban, hogy az egyik ember vágyai és kívánságai rakétáján messze száll és körüljárja az egész világot, mig a másik szerény kívánságainak beteljesülésével is boldogan megelégszik. A biblia szerint a bűnös és önző ember szivéből származnak a gonosz kívánságok, mig ugyanakkor az istenfélő ember lelkében tiszta és szent érzések, valamint nemes kívánságok fogannak. Azt mondja az írás, hogy az emberek irigykednek és háborognak egymással, kívánnak dolgokat és gyilkolni is készek, de mégsincs szivükben lelki békesség és mennyei boldogság. Gyógyintézetek, kórházak és családi otthonok tele vannak összetört, háborgó lelkületű és reményt vesztett emberekkel. Az egyik csoportba tartoznak azok az emberek, akik kivárnak dolgokat, irigykednek és harcolnak is sokat, de mégsincs nekik az, amire leginkább szükségük volna. Vagy talán semmijük sincs. Hányán vannak, akik azt vélik, hogy másokkal nem kell törődni, csak az a lényeges, hogy az “én” dolgom menjen jól és hogy “én” minden küzdelem és harc árán is elérjem, amit magam elé tűztem. Az élet nehéz küzdelem és mindenkinek harcolni kell,—mondják az ilyenek,— ä ha mások érdekein is kell áttörni magukat, mitsem számit az, mert az a cél, hogy a kitűzött kívánságot mielőbb megvalósítsák. A természeti ember számára kérni az Istentől vagy imádkozni hozzá szinte lehetetlennek látszó valami. Az ilyen önző embernek arra nincs ideje, mondván, hogy az imát a papokra és a vénasszonyokra hagyja. Mások pedig úgy vélekednek, hogy a kérés és imádság nem praktikus. “Mi értelme van annak?”, teszik fel a kérdést sokan. Ne csodálkozzunk azért, ha az ilyen emberek a következő esztendőben nem nyerik el kívánságaikat és Isten nem teljesiti vágyaikat. A másik csoportba azok tartoznak, akik kérnek ugyan Istentől és imádkoznak is hozzá, de rosszul kérnek. Sok ember nem hittel imádkozik az Úrhoz, hanem csak színből. Az ilyen emberek kérése is hiábavalóság és kívánságaik nem teljesülnek semmiképpen sem. Ezek a csak külsőleg vallásos emberek, akik eljárnak ugyan a templomba, mutatnak is valami érdeklődést az Ur Jézus Krisztus evangéliuma iránt, de amikor kérnek és imádkoznak, olyan gépiesen cselekesznek mindent, mintha csak utánoznának valakit és az elmondott szavak mögött nincs szív és lélek. Ó milyen messze vannak ezek az emberek Istentől, ó milyen távol vannak az Ur Jézus Krisztustól! Hasonlatosak az ilyen külsőleg vallásos emberek a bibliai farizeusokhoz és Írástudókhoz, akik színből hosszan imádkoztak, és akik-PRESBITERI KONFERENCIA Az Amerikai Magyar Református Egyház keleti egyházmegyéje 1959. március 1-én, vasárnap délután és este egyházmegyei presbiteri konferenciát rendez Perth Amboy-i gyülekezetünk uj társadalmi épületében, Kirkland Place, Perth Amboy, N. J. Az előkészítő bizottság tagjai lelkészi részről Csordás Gábor esperes, Ábrahám Dezső perth amboyi és Dr. Harsányi András cartereti lelkipásztorok. A presbiteri konferencia részletes programmját a Magyar Egyház következő számában fogjuk közölni. Már most hívogatjuk azonban keleti egyházmegyénk gyülekezetének minden presbiterét: számítson arra, hogy ott lesz a konferencián. röl úgy szólt Jézus: “Jaj néktek képmutatók!” A mi egyházi és családi életünkben a legnagyobb bajok közé az tartozik, hogy az emberek elfeledkeztek imádkozni. Hogyan tudnák sokan, hogy mi az imádság ereje, amikor soha nem is próbálták? A modern élet rohanása közben elfeledkezett az ember arról, hogy a család régen naponta együtt olvasott egy-egy fejezetett a bibliából és imádkoztt. Hol van ma a legtöbb otthon asztaláról a lelki táplálék, az Isten Igéje? Hol vannak az imádkozó szülék és gyermekek, az egyháztagok, akik egyházukért, az ifjúságért és a kis gyermekekért is naponta buzgó könyörgésben tárják ki szivüket az Isten előtt? Az Ur mondja: kérjetek! A szabály ugyanaz, ami volt Krisztus és az apostolok idejében. Sajnos, a legtöbb ember csak akkor kér és imádkozik, amikor már minden más reménye, orvosban és tudományban elkopott. Akkor pedig már sokszor késő. Tanuljuk meg ebben az 1959-tA: esztendőben minden kívánságunkat és kérésünket hittel feltárni az Ur elé. Ő teljesítheti minden vágyadat. “Kérjetek és adatik néktek, keressetek és találtok, zörgessetek és megnyittatik néktek.” Ábrahám Dezső Január, 1959 — Vol. 38. No. 1 Published monthly except June-July and August- September when bi-monthly, by the Magyar Egyház Publishing Company Editor-in-Chief—Főszerkesztő: ZOLTÁN BEKY, Bishop Editor-Szerkesztő: DR. ANDREW HARSÁNYI Editorial Office: 175 Pershing Ave., Carteret, N. J. Tel. Kimball 1-5051 Business Manager: ALADAR KOMJÁTHY 134 Norman Ave., Roebling, N. J Tel.: HYacinth 9-0717 Circulation Manager: KÁLMÁN ADORJÁN 25 Winant PI., Charleston, S.l. 9, N.Y. Telephone: YUkon 4-2594 Reentered as second class matter, October 10, 1952, at the Post Office at Perth Amboy, New Jersey, under the act of March 3rd, 1879. Subscription—Előfizetés: évi $2.—yearly. ÍRÁS ÉS ÉLET . . .
