Magyar Egyház, 1958 (37. évfolyam, 1-12. szám)
1958-04-01 / 4. szám
2 MAGYAR EGYHÁZ ANYÁK NAPJÁRA “Elfeledkezhetik-é az anya gyermekéről . . .?” ( Esaiás 49,15.) Talán nincs még egy nyelv a világon, amely olyan szép newel tudna illetni az anyát, mint magyar. “Édesanyám , — mennyi melegség, mennyi érzés van ebben a szóban. Pedig az igazi magyar természet férfias és a magyar nyelv nem érzelgős. Mégis amikor a magyar ember édesanyjára gondol, úgy érzi, valami különösen bensőséges kifejezéssel kell szólania róla, mert olyan sok benne a szeretet. Isten Szeretet, — s amikor a próféta Róla akar beszélni, nem talál senki mást, aki jobban tudná kifejezni az igazi szeretetet itt a földön, Jézus Krisztus születése előtt, mint az édesanyát. Az isteni szeretet tükörképét látja benne. Hogyan tükrözi az édesanya az isteni szeretet vonásait? Tükrözi gondviselésével. Még meg sem születtünk, ő már várt, gondolt és vigyázott ránk. Örült nekünk. Mikor még öntudatlanok voltunk, az isteni szeretet után az ö páratlanul finom szeretete őrizte életünket. Hogyan tudta gondunkat viselni! Ha nem is mondtuk meg mi fáj, mi bánt, mi hiányzik, — ő tudta mégis. Megérezte. Már mint gyermekek, minden sebünkkel, bánatunkkal és félelmünkkel hozzá menekültünk. Sohasem féltünk az ö közelében. Azután nevelt bennünket. S ki tud úgy nevelni, mint az édesanya? Melyik iskola, melyik egyetem, melyik professzor? Hálásak kell, hogy legyünk tanítóinknak, nevelőinknek, de bizonyos, hogy életünk jóra való nevelésében legdöntőbb része édesanyánknak volt. A legmélyebb érzéseket ö plántálta szivünkbe. Imádságának és zsoltárának emléke végigkísér életutunkon; mint a költő mondja: “Tűrtem, reméltem, megalázva Idegenek közt éltem én; De azt a régi imakönyvet S emléked szentül őrizém.” (Reviczky Gyula) Az isteni szeretetet tükrözi továbbá az anyai szeretet önzetlensége. Úgy értjük ezt, hogy az édesanya nem azért szereti gyermekeit, mert azok nagyon jók, vagy mert azok megérdemlik. Ki érdemli meg közülünk édesanyja szeretetét? Hányszor járjuk a hálátlan tékozló fiú útját, — s ö mégis szeret, visszavár és megbocsájt. Nem szab feltételeket: szeretlek, ha ilyen és ilyen leszel. Mindig úgy szeret, ahogy vagyunk. Az ő önzetlen szeretete nem kérni akar, hanem adni. Az édesanya szeretete sohasem üres beszéd. Nem merül ki puszta érzésekben sem, hanem mindig cselekedetté és áldozattá válik. Ez a szeretet nem akar semmit sem visszatartani a maga számára. Áldoz időt, erőt, értéket egyaránt. Igazán mondja róla a népdal: “Éjszaka font, nappal mosott...” Az édesanya mindent odaad gyermekéért. Végül az édesanya szeretetének kimeríthetetlenségével tükrözi az isteni szeretetet. Érvényes erre is az Ige szava: “A szeretet soha el nem fogy.” A tiéd talán megfogyatkozik, az övé soha. Lehet olyan idő az életedben, amikor úgy érzed senki sem szeret. Ilyenkor is bizonyos lehetsz azonban arról, hogy az ő szive mindig érted dobog. Rád gondol. Holtig tartó az édesanya szeretete? Nem, tovább is megmarad! “Óh a sir sok mindent elfed, But, örömet, fényt, szerelmet, De ki gyermekét szerette, Gondját sir el nem temette.” (Gyulai Pál) A síron túl is óv, vigasztal és biztat: édesanyánk szeretete. “Elefeledkezhetik-é az anya gyermekéről? !! A kérdésben benne van a felelet. Nem feledkezik el. Emlékezik reád. Emlékezz rá te is hálával, mert ő az, aki Isten után legjobban szeretett téged a földön. Füle Zoltán LELKIPÁSZTOROK FIGYELMÉBE! Európa számos menekült táborában és a szétszórtságban élő menekültek között szolgáló magyar református lelkipásztorok közül soknak nincsen palástja, uj palást csináltatására pedig nem áll rendelkezésükre megfelelő pénzösszeg. Kérjük és felhívjuk azokat az amerikai magyar református lelkipásztorokat, akiknek nélkülözhető palástjuk van, ajánlják fel Európában szolgáló szolgatársaiknak. A MAGYAR EGYHÁZ szerkesztője készségei közvetíti az errevonatkozó levelezést, vagy továbbítja a szerkesztőséghez beküldött palástokat. AZ ANYÁK Csak egy voltak kivétel, az Anyák. Szentek és ápolónők: a csodát, a jelenést láttam bennük. A nagy odaadást, az aggodalmakat, a virrasztást, a könnyet, s mind, amit a nő szenved, ho otthon dolgozik, a gondviselést. Hogy testileg mi a férj, feleség s a család viszonya, nem sejtettem-kutattam. Valami, éreztem, előre elrendeli, ki hol álljon, mi legyen öröme, bánata mennyi, milyen gyermeke, és ezen változtatni nem lehet. A férfi maga küzdi ki szerepét, a nők az eleve-elrendelés: ők a béke, a jóság, puhaság a földön, a föltétien szeretet . . . Anyám, nyújtsd felém öreg kezedet! Szabó Lőrinc. Published monthly except June-July and August- September when bi-monthly, by the Magyar Egyház Publishing Company Editor-in-Chief—Főszerkesztő: ZOLTÁN BEKY, Bishop Editor—Szerkesztő: DR. ANDREW HARSÁNYI Editorial Office: 175 Pershing Ave., Carteret, N. J. Tel. Kimball 1-5051 Business Manager: ALADAR KOMJÁTHY 134 Norman Ave., Roebling, N. J Tel.: HYacinth 9-0717 Circulation Manager: KÁLMÁN ADORJÁN 25 Winant PI., Charleston, S.l. 9, N.Y. Telephone: YUkon 4-2594 Reentered as second class matter, October 10, 1952, at the Post Office at Perth Amboy, New Jersey, under the act of March 3rd, 1879. Subscription—Előfizetés: évi $2.—yearly. ÍRÁS ÉS ÉLET . . .
