Magyar Egyház, 1957 (36. évfolyam, 1-12. szám)

1957-06-01 / 6-7. szám

MAGYAR EGYHÁZ 9 UJ MAGYAR HONFOGLALÁS WASHINGTONBAN Irta: Borshy Kerekes György az Amerikai Magyar Szövetség ez évi igazgatósági elnöke. Értelmes emberek előtt fölösleges újra meg újra hangoztatni, hogy amerikai magyarságunk tekintélye és befolyása, állami és szövetségi kormányzatunkra való hatóképessége országos viszonylatban való központi meg­­szervezettségének függvénye. Hiszen erre már több mint 50 esztendővel ezelőtt rájöttek elődeink s meg is ala­pították az Amerikai Magyar Szövetséget. Az elmúlt félszázad viszont olyan korszak volt, ami­kor ez a ráeszmélés a köztudatban elhalványodott s csak akkor élénkült fel újra, amikor valami nagy nem­zeti veszedelem itteni népünk magyarságtudatát fellán­­goltatta. Egy ilyen felmelegedésre soha olyan szükség nem volt, mint épen most, amikor az egész világot fe­nyegető vörös veszedelem közepette az óhazai magyarság egész nemzeti és fizikai létét a teljes megsemmisülés fenyegeti. Van-e, lehet-e, értelmes és jóindulatú magyar közöttünk, aki ezt kétségbe vonhatná? Ez lévén a helyzet, Szövetségünk igazgatósága el­érkezettnek látta az időt arra, hogy saját fedelet sze­rezzen az idáig ide-oda vándorolt s alkalmatlan és reprezentálásra végképen elégtelen, bérelt helyiségekben kínlódó magyar szövetségi irodánknak. örömmel jelenthetjük, hogy sikerült nagyon mél­tányos áron és igen kedvező fizetési feltételek mellett egy olyan négy emeletes épületet vásárolnunk, amely a főváros diplomáciai negyedében fekszik s minden tekin­tetben alkalmas arra, hogy abban úgy Szövetségünk, mint az Egy esi tett Magyar Segélyakció (Co-ordinated Hungarian Relief, Inc.) elhelyezkedést találjon s mél­tóképen képviselni tudja amerikai magyarságunk mind­nyájunk számára odázhatatlanul fontos ügyét. Mindnyájan tudjuk, hogy Szövetségünk sohasem volt gazdag s most sem az. Azokból a nehezen adott “pennyk”-ből s dollárokból, amiket esetenként össze­­össze könyörögnünk sikerült, nem igen jutott arra, hogy a rövid takarón túl nyújtózkodjunk. A szükség azonban törvényt bont. Most meg kellett ezt tennünk abban a reményben, hogy magyarságunk végre belátja saját érdekének parancsoló kötelezettségét s nem zárja el sem szivét, sem erszényét egy olyan saját központi otthon létesítésétől és fenntartásától, amely épen ezeket az érdekeket van hivatva szolgálni. Meg van tehát már a fővárosi ház, amit néhai jó vitéz Kováts Mihály ezredes emlékéről kivánunk elne­vezni. Hiányzik azonban még a pénz, amely a Szövetség­nek az első lefizetés által kiürült kasszáját feltölthetné. Jó lélekkel és a szükség tudatában fordulunk tehát itt egyetemlegesen Magyar Amerika egyházaihoz, egyletei­hez s általában egész magyarságunkhoz, kérve őket arra. hogy külön-külön is kiküldött kérésünket tegyék komoly megfontolás tárgyává. Generózus adományaikkal segít­sék végre Szövetségünket ahhoz, hogy a megvásárolt fedél alatt további jó szolgálatokat tehessen — nekünk, mindnyájunknak magyaroknak, akikben még nem vált savóvá az ősi vér. Amikor pedig elérkezik ez év őszén annak ideje, hogy a szükséges berendezés és tatarozás után egyetem­­leges magyarságunk első washingtoni otthonát hivatá­sának átadhatjuk, illetve felavathatjuk: tekintse majd ezt magyarságunk saját ünnepének s jöjjön minél gyak­rabban és minél nagyobb számban látogatóba a fővá-AZ ISTEN TÖRVÉNYE (Folytatás) “Az ember nem igazul meg a törvény cselekede­teiből, hanem a Jézus Krisztusban való hit által.” Gál. 2:16. Nincs senki a világon, aki azt mondhatná, hogy ő állandóan és tökéletesen betölti Isten minden törvé­nyét és éppen ezért néki Isten jutalomképpen adja meg a mennyei örökéletet. Isten törvényéből éppen azt ta­nuljuk meg, hogy mi minden napon úgy Isten ellen, mint embertársaink ellen bűnt követtünk el s mindany­­nyian kivétel nélkül Isten igazságos ítélete szerint a kárhozatot érdemelnénk meg, ha Jézus meg nem fize­tett volna a mi törvény-szegéseinkért ártatlan vérével és halálával. De mivel Jézus ezt megtette az irántunk való nagy szeretetéből, igy Isten hajlandó a mi bűne­inket megbocsátani és hajlandó ingyen kegyelemből az Ur Jézus érdeméért örökéletet adni nékünk a mennyben. Nagy tévedés lenne azonban, ha valaki erre ezt mondaná: nem szükséges tehát most már a Tiz Paran­csolat szerint élni, hiszen úgy se tudjuk betölteni töké­letesen azokat a parancsokat, és különben is mennyei üdvösségünk Isten ingyen ajándéka, nem pedig csele­kedeteink jutalma. A hivő keresztyén ember bár készségesen és aláza­tosan elismeri, hogy soha ki nem tudja érdemelni "jó­ságával” az ő mennyei üdvösségét, mégis az utolsó le­­helletéig a legnagyobb komolysággal törekedik a Tiz Parancsolat betöltésére. Miért? Azért, mert szereti Is­tent és meg akaraja köszönni Istennek, hogy ingyen, kegyelemből megadja néki üdvösségét. Már pedig az Isten iránti szeretetünket és hálánkat csak egy féle­képpen lehet megmutatni, úgy, hogy igyekszünk betöl­teni az ő szent parancsait. “Mert az az Isten szeretete, hogy megtartjuk az ő parancsolatait.” 1 Ján. 5:3. Egy református ember élete tele van jócselekede­tekkel és az Isten akarata szerinti életre való őszinte törekedéssel... de nem jutalomért, hanem Isten iránti szeretetből és hálából. Ezért nem fárad el a jó cselek­vésében még akkor sem, ha látszólag semmi jutalmat nem kap érte. Azonban az is igaz, hogy Isten az Ő kegyelmes atyai szeretetéből valamilyen formában bő­ségesen megáldja azokat, akik az ö parancsai szerint igyekeznek élni, sőt még meg is erősiti őket őszinte tö­­rekedésükben. Viszont az is igaz,hogy Isten, mint szerető Atya büntetéseivel látogatja meg azokat a gyermekeit, akik akarattal elhanyagolják Isten és embertársaik iránti kötelességeiket. Isten szeretetből bünteti őket, hogy visz­­szavezesse őket az élet helyes útjára. “Fiam ne vesd meg az Urnák fenyítését, se meg ne lankadj, ha Ő dor­gál téged ...” Zsid. 12:5. “íme áldásul volt nékem a nagy keserűség, és Te szeretettel kivontad lelkemet a pusz­tulásnak verméből, mert hátad megé vetetted minden bűnömet.” Ézs. 38:17. Isten ingyen, kegyelemből, a Jézusért, bocsátja meg bűneinket és ad örökéletet a mennyben. Ezt nékünk azzal kell megköszönnünk, hogy minden nap törekszünk az Ő szent törvényei szerint élni. Kovács István rosba, ahol saját házában mindig szivesen látott csa­ládtag lesz. Egyéni adományainkat, nyári mulatságok, piknekek felajánlott bevételét, egyházak, egyletek megajánlásait küldjük a külön felkérésig is a Szövetség országos szék­háza címére: American Hungarian Federation, Colonel Kováts Memorial Building, 1761 R Street, Northwest, Washington 9, D. C.

Next

/
Thumbnails
Contents