Magyar Egyház, 1957 (36. évfolyam, 1-12. szám)

1957-01-01 / 1. szám

MAGYAR EGYHÁZ

3

L j reménység ■ Lij esztendő

A felettünk gyorsan tovaszálló évszázadok közül a miénk a világtörténelem egyik iegjelentoségteljesebb korszaka. Az elmúlt evtizedeK között is, a mi emberöltőnk az, amikor a legtöbb esemény adta elő magát összehasonlitva az öszszes előző évtizedekkel. Soha még a történelem folyamán annyi alkalom, soha meg annyi találmány, soha még ily magas életszinvonal nem jutott az embernek osztályrészéül, mint ma. De soha nem volt akkora világháború sem, oly gyors egymásután, soha még annyi gyász, könny és szomorúság nem takarta az eget, soha még akkora félelem nem élt a világ lakosainak a szivében mint éppen a mi korunkban. Az egész világ beteg, mintha az Ószövetség prófétáinak szava szólna mindenfelől hozzánk. Isten szól az O népéhez és az ember nem akarja meghallgatni az Jr szavát. Ó milyen gonosz nemzetség lakozik a földön Ázsiától, Európán át az uj világig mindenütt? Háborúság, zavargás, békételenség és földönfutás kétségbeesett jajgatásától hangos a föld. Ebben a világban akármerre nézünk hiába várjuk sorsunk jobbra fordulását amikor az elmúlt esztendőből az uj esztendő küszöbére léptünk.

Az uj esztendő ama kívánsága, hogy az egész világ helyzete s benne a mi hazánk sorsa és az egyéni életünk is előbbre haladjon nagyon csekély biztatást talál, sőt inkább a nemzetközi helyzettel a mi országunk és egyéni életünk is napról napra sötétebb képet mutat. A bűnös ember éppen úgy van, mint Jerémiás irta: “Elváltoztathat ja-e bőrét a szer ecsen és a párduc az ő foltosságát?” Hiába Ígérik a világ legbölcsebb politikusai és legszámitobb gazdasági szakértői, hogy megváltozott körülmények között megjavul a társadalmi és erkölcsi rend is, az emberi természet ugyanaz marad, mint ami volt is évezredekkel ezelőtt. “Csalárdabb a szív mindennél és gonosz az, kicsoda ismerhetné azt? Én az Ur vagyok az, ki a szivet fürkészem és a veséket vizsgálom.” (Jer. 17:9).

Minden korban és minden világrészben az uj esztendő az uj lehetőségek idejét jelentette. Férfiak és nők egyaránt várták sorsuk jobbra fordulását s akár belső akár külső emberi dolgokba vetett reménység még mindig végzetes csalódáshoz vezetett.

Egyedül Isten változtathatja meg az emberek szivét, egyedül az Ur adhat uj értelmet és uj kezdési lehetőséget országoknak és gyarló földi embereknek. Isten nemcsak hogy ígéri és adja ezt az uj esztendőt és evvel együtt az uj reménységet minden gyermeke számára, hanem a múlt bűnét eltörli és nem emlékezik meg róla. “Azért ha valaki Krisztusban van, uj teremtés az; a régiek elmúltak, imé újjá lett minden.” (2 Kor. 5:17)

Milyen lélekkel és indulatokkal léptél át az uj esztendőbe? Mit gondolsz az életed felől? “Bizony pára az, amely rövid ideig látszik azután

pedig eltűnik.” (Jakab 4:14). Az elmúlt esztendő emienezetes marad minden magyar ember számara, ameddig isten népünket megtartja. A jövő bizonytalan. Sokan ilyenkor fogadalmat vagy igereiet tesznek. Akármint legyen is a dolog az uj esztendő uj reménysége csak Istentől jön. O szülhet újjá, O adhat uj látásokat és uj lehetőségeket. Vajha magyar népünk egyetemesen az Úrhoz fordulna, akitől száll alá minden jó és tökéletes ajándék.

A magyar szabadságharcok sorozatában az elmúlt esztendő sok szomorúságot és tragédiát jelentett. Magyarok, akik a világ négy tája felé szétszóródtak, magyarok, akiket ismeretlen helyre elhurcoltak vagy magyarok, akik otthon élnek a gyűlölt elnyomás és kommunista terror alatt, vajon meghozza-e ez az uj esztendő mindannyiónk számára a boldogabb és áldottabb uj évet? Uj világot nehezen lehet elképzelni megújult élet, megfrissült vágyakozások és megifjodott kívánságok nélkül. Uj világhoz és uj esztendőhöz “uj emberre” van szükség. Egyedül Jézus Krisztus teremthet újjá, bűnből Ő szabadíthat meg és életünknek egyéni és nemzeti vonatkozásban csak Ő adhat uj tartalmat.

Mit cselekedjek tehát: “Azokat amelyek a hátam megett vannak, elfelejtvén; azokat pedig amelyek előttem vannak nekik dőlvén, célegyenest igyekszem az Istennek a Krisztus Jézusban onnét felülről való elhívása jutalmára.” (Fii. 3:13)

Kérdések gyötörnek, mit hoz az uj esztendő a te számodra? Mi lesz velünk az egész világgal? Milyen változások történnek majd mire egy esztendő múlva egy újabb év küszöbénél megállunk? Senki sem adhat rá feleletet. De egy bizonyos, hogy a keresztyénnek mindennapra elégséges az Isten kegyelme. Mindennap arról beszél, hogy Isten jó volt hozzánk, gyarlóságunk és vétkeink dacára megtartott bennünket. A nap Istentől adott legkisebb időbeosztás az örökkévalóság mérlegén. Az órát, perceket és másodperceket csak mi emberek találtuk ki. Isten az időt napokban és években szabta ki az ember számára. Mindennap meg-megujul rajtunk az Ur kegyelme. A zsoltár iró mindennap imádkozott az Úrhoz, a tanítványoknak mindennap fel kellett venniük a saját életök keresztjét és úgy követni Krisztust. A múlt mögöttünk van, a jövőt még nem ismerjük, egyedül a ma az amikor az Úrhoz fordulhatunk. Még most, amig Isten kegyelme ebben az uj esztendőben alkalmat adott, halld meg magyar testvérem az Isten szavát. Ha mindennap Isten színe elé borulsz imádságban, ha mindennap úgy élsz, mintha az Ur a holnapi napon számon kérné az életedet tőled, ha minden kis örömnek úgy tudsz örvendezni, mint egy kis gyermek, akkor ez az esztendő az Ur áldott éve lesz számodra: uj esztendő — uj reménység éve.