Magyar Egyház, 1957 (36. évfolyam, 1-12. szám)
1957-12-01 / 12. szám
MAGYAR EGYHÁZ 5 AZ EGYHÁZAK ORSZÁGOS TANÁCSA Advent első hetében sokat foglalkozott a világi sajtó az Egyházak Országos Tanácsával. Az amerikai nagy napilapok hasábos híradásokat hoztak a St. Louis városában tartott nagygyűlésről. A programon szereplő vezető egyéniségek nevei, valamint a témák nagyvonalúsága még a felületes olvasóban is méltán keltette azt a benyomást, hogy ott valamivel többről és valamivel másról volt szó, mint egyes egyházak gyűlésein szokásos. Minket, ezek mellett, azért is érdekelt a gyűlés, mert azon közegyházunk képviselői is ott voltak és ezen a gyűlésen Egyházunkat tagegyháznak ismerték el, vagyis felvettek soraik közé. Az amerikai újságokat olvasó idősebb testvéreink bizonyosan elgondolkoztak, hogy mi is az az Egyházak Országos Tanácsa. Ezért Íródik ez a rövid ismertetés. Az Amerikai Egyesült Államok Keresztyén Egyházainak Országos Tanácsa, vagy rövidebben az Egyházak Országos Tanácsa (angolul: National Council of Churches, rövidítve: N.C.C.), 1950-ben alakult — az egyházak közötti együttmunkálkodás több mint száz éves fejlődési folyamatának eredményeként. A vasárnapi iskolák országos, majd világszövetsége, kül- es belmissziós társaságok, majd az egyházak szövetségi tanácsán és azzal kapcsolatos csoportok munkálkodásán keresztül egy egységesebb és egymással szorosabban együttmunkálkodó szervezet jött létre. Az Egyházak Országos Tanácsa magában foglalja az amerikai protestánsok nagy többségét, kb. negyven miihó konfirmált egyháztagot, ahogy a legtöbb egyház tagjait számon tartja. Sőt, ha azokat is számítjuk, akik hivatalosan nem tagjai ugyan még a Tanácsnak, de munkájának egy részében részt vesznek, vagy kiadványait használják, akkor ötven millióra tehető a Tanács szolgálatát igénybevevők száma. De mi az a Tanács? Van a mi amerikai magyar életünkben egy alakulat, amihez talán a legjobban tudnánk hasonlítani: a nagy bizottság. A gyülekezetek, helyi egyletek és körök képviselőiből sokhelyen alakult egy szélesebb körű alakulat egy közös célnak az érdekében, ami a magyar ügy. A nagybizottság nem áll az egyházak, vagy egyletek felett, azok ügyeibe bele nem szól; azokon kívül álló intézmény és mégis csak úgy létezhetik, ha a szervezett csoportok képviselői megalkotják a közös cél szolgálatában. Az Egyházak Országos Tanácsa egy ilyen óriási nagyhizottság, amelyik nem áll az őt alkotó egyházak fölött, az egyházak belügyeibe bele nem szól, azokra nézve törvényeket és szabályrendeleteket nem hozhat, de a közös érdekű munkát célszerűen összpontositja és megossza, főleg olyan munkát végez, amit az egyes egyháztestek nem tudnának elvégezni, vagy nem olyan eredményesen. Természeténél fogva az egyházakon kivül álló intézmény és mégsem idegen, mert azt képviselőink alkotják, a mi munkánkat végzi, a mi életünkbe vágó kérdéseket intézi. Befelé féltőn tiszteli az alkotó tagok külön véleményét, hitelveit és alkotmányos jogait, kifelé pedig prófétai hűséggel képviseli a keresztyének millióinak közös véleményét. A roppant munkát, amelyet végez, ez ismertetés keretein belül csak érinteni tudjuk. Négy főosztály keretein belül dolgozik: belmisszió, külmisszió, keresztyén nevelés, keresztyén élet és munka. Azután sok albizottságra oszlik, viszont vannak ezeket áthidaló, vagy mind a négy főrészt érintő departmentek, mint az evangélizálás, adakozás, családi élettel foglalkozók. Vannak központi szervek, amelyek az együttmunkálkodó egyházakat, illetve azok munkáját a legkülönbféle módon segítik és összekötő kapocsként szolgálnak. Különösen kiemelendő az általunk is jól ismert “Church World Service”, valamint a “United Church Men” és “United Church Women” szervezetek. A Tanács nagygyűlését 700 delegátus alkotja, a gyűlések közötti időben (három éven át) egy 250 tagból álló igazgatóság intézi az ügyeket — mindezeket természetesen a képviselt egyháztestek választják. A képviselet az egyháztestek nagysága szerint arányosan van elosztva, viszont van egy megállapított minimum a kisebb denominációk érdekében. A Tanács munkájában azonban sokkal többen vesznek részt, mert a bizottságok özönébe minden egyháztól küldenek tagokat, akik a tényleges munkát végzik; ezeknek a száma 5,500 körül van. Még szélesebb körben, ha nem is mint alkotó tagok, de a Tanács irányítása alatt, vagy annak segítségével dolgozó, vagy közös anyagot használó csoportok ezrei vannak; ezek között több mint 900 városi, megyei vagy állami tanács, 2,000 lelkészegyesület és 2,200 egyházi nők tanácsa. Végeredményben, közvetve vagy közvetlenül, ötven millió keresztyén van érdekelve. Az Egyházak Országos Tanácsa a legnagyobb keresztyén csoport Amerikában. Az együttmunkálkodás és a szolgálat utján lett naggyá. Krisztus ügyének szolgálatában ilyen lelki közösségre van szükségünk. SZŐKE ISTVÁN ÖTÉVES A TORONTÓI FÜGGETLEN REFORMÁTUS EGYHÁZ (Toronto.)—Ötéves fennállását ünnepelte december 1-én a Toronto-i Független Magyar Református Egyház. Erre az alkalomra Torontóba érkezett Ft. Béky Zoltán főesperes, aki az ünnepi istentiszteleten az Igét hirdette és Dr. Pokoly László és Dezse Gábor lelkészekkel együtt kiosztotta az uriszentvacsorát a hiveknek. Igehirdetésében a magyar fajtáért való féltő szeretettől átfűtött szavakkal támadta a nyugati világ önző materializmusát, a szabadulás útját egyedül a Krisztusban hivő uj ember megtisztult magatartásában jelölve meg. Torontói útja alkalmával Béky főesperes megtekintette a Független Egyház lakóházát is, valamint rendes egyházi vizitációt tartott. Az egyháztanács ülésén,
