Magyar Egyház, 1956 (35. évfolyam, 1-11. szám)
1956-06-01 / 6-7. szám
2 MAGYAR EGYHÁZ ÍRÁS ÉS ÉLET . . . Máté evangéliuma 25-ik részében olvashatjuk a talentumokról szóló példázatban, amint egy ember, aki útra akart kelni előhívta szolgáit és adott egyiknek öt, másiknak két és a harmadiknak egy talentumot, meghagyván nekik, hogy hűségesen gazdálkodjanak a rájuk bízottakkal. Meg is cselekedte ezt az akinek öt és két talentuma volt és megduplázták pénzüket, mire a gazda hazatért. De akinek csak egyet adott az ura, megkeseredve elment és elásta azt, s mikor elő kellett állni, hogy ki mint sáfárkodott a rábízott javakkal, ugyanazt az egyet adta vissza, amit kapott is. Az előző két szolgának jutalmat ad a gazda és szól: “Jól vagyon jó és hü szolgám, kevesen voltál hü, sokra bizlak ezután; menj be a te uradnak örömébe.” Szól azután a harmadikhoz is az Ur: “Gonosz és rest szolga . . . vessétek a külső sötétségre, ott lészen sirás és fogcsikorgatás.” Mi volt a bűne ennek a harmadik szolgának? Miért kellett Istennek öt a külső sötétségre Ítélni, és miért nem adott az Ur neki kegyelmesebb vagy enyhébb büntetést? Egyetlen bűne akadt csupán ennek a példabeszédbeli szolgának és az az ő restsége volt. Azt mondja az Ur “gonosz és rest szolga”, amikor is a gonosz egyet jelent a resttel. A restség vagy lustaság talán nem látszik nagyon komoly bűnnek sokak előtt, Isten azonban mégis szigorúan bírálja és keményen bünteti. Tel. SPring 7-8441 G O L I S A N O SPECIALIST IN ROBES (palást) for Hungarian Reformed Ministers Vestments for Altar, Pulpit, Platform Also expert tailoring in Social and Civilian Wear. 2 EAST 23rd STREET NEW YORK, N. Y. Rest és lusta az az ember, aki elhanyagolja kötelességét, aki tudatosan elkerüli a reáváró tennivalókat és különösen gyenge akaratú a jó dolgok véghezvitelében. Van testi restség és szellemi lustaság. Az egyik a tagjainkhoz köttetett gyarlóság, mig a másik a lélek megrontója, az egyik földi a másik mennyei dolgok terén teszi tönkre áldozatait. Restség és tunyaság akkor lesz igazán halálos, amikor súlyos és fontos kötelességeket felejt el az ember, amikor állandóan nem teljesíti a reá váró feladatokat. Ó milyen sötét és zord tud lenni valaki, aki a restség és lustaság bűnébe esik. Az ilyen emberek nem szeretnek dolgozni, s ha mégis látszólag fáradoznak valamin, az ö munkájuk semmit sem ér. Ki tudná megszámlálni a manapság állandóan növekvő számát azoknak, akik a restség bűnében élnek, szeretik a kényelmet, és túl lusták arra, hogy akármit is erejük megfeszítésével elérjenek? Megtalálhatjuk őket a családi otthonban, egyesületekben, egyházak falai között és a nemzeti életben egyaránt. Nincs különbség férfi és nő, fiatal vagy idős, szegény vagy gazdag között, mert áldozatait ez a bűn a társadalom minden osztályból és csoportjából egyformán szedi. A Biblia igy szól a rest emberről: “mint az ajtó forog az ő sarkán, úgy a rest az ő ágyában.” (Péld. 26:14.) A Zsidókhoz irt levél is igy figyelmeztet bennünket: “ne legyetek restek, hanem követői azoknak, akik a hit és békességes tűrés által öröklik az Ígéreteket.” (6:12.) Különösen igy nyári meleg időben fogja el a restség és lustaság ördöge a mi keresztyén híveink jó részét. Miben mutatkozik ez meg? Abban, hogy restek felkelni és a templomba elmenni, abban, hogy minden kifogást kitalálnak az ilyenek, csak hogy maguk előtt elfogadhatónak lássék az ő lustaságból fakadó bünük. Az úrvacsorához szóló meghívás nagyon soknak szólhat, de előbbre való az ilyen kárhozatra való embereknél a tenger part, erdő, mező és minden szórakozó hely hivogatása. Ilyen férfiak és nők azok, akik örülnek ha nem dolgoznak, készek minden jó munkát rögtön letenni, sőt elvárják, hogy mások tartsák el őket. A rest jelszava: “sose tedd meg azt ma, amit elhalaszthatsz holnapra.” Egyetlen ut van a restségből való szabadulásra. Légy szorgalmas. Álandóan emlékezz arra, hogy mit bízott rád a mi Urunk és ne hanyagold el kötelességedet, hanem fordasd, testi és szellemi talentumaidat. A rest ember büntetése a külső sötétségre való kivettetés és fogak csikorgatása. Ébredj azért Keresztyén Testvérem. Tekints a mi hitünk fejedelmére az Ur Jézus Krisztusra, mennyit fáradt, jártkelt, tanított és állandóan munkában volt; mit tettél te Ő érette és az Ő földi anyaszentegyházáért? Kelj fel, olvasd a Bibliát, tanítsd imádkozni gyermekedet, járj a templomba rendszeresen és légy boldog, hogy munkálkodhatsz az Isten dicsőségére. A.D. June-July, 1956 - Vol. 35. No. 6-7 Published monthly except June-July and August- September when bi-monthly, by the MAGYAR EGYHÁZ Publishing Company Editor-in-Chief—Főszerkesztő ZOLTÁN BEKY, Archdean Editor—Szerkesztő: DEZSŐ ÁBRAHÁM Contributors—Munkatársak The Ministers of the F. M. R. Church in America. Publication Office: 331 Kirkland PI. Perth Amboy, N. J. Telephone: VAIley 6-0794 Reentered as second class matter, October 10, 1952, at the Post Office at Perth Amboy, New Jersey, under the act of March 3rd, 1879. Subscription—Előfizetés évi $2.—yearly. TARTALOM: - IN THIS ISSUE Első oldal: Bocskay István szobra a genfi reformáció emlékművén. Bocskay István és a bécsi béke: Daróczy Sándor. — Egyházkerületi hírek: Béky Zoltán. — Uj vezetőség a Református Egyesület élén: Ábrahám Dezső. — Nyár: Mohácsy Endre. — Könyvszemle: Nagy Lajos. — Szemlélődés: D.S. — Világítótorony: Kovács István. — English Section. — Gyülekezeti élet.
