Magyar Egyház, 1956 (35. évfolyam, 1-11. szám)

1956-03-01 / 3. szám

MAGYAR EGYHÁZ

7

JÉZUS KRISZTUS MEGVÁLTÓI MUNKÁJA

Irta: KOVÁCS ISTVÁN

I. Jézus Krisztus a mi Prófétánk.

Jézus Krisztus, amikor 30 éves lett, megkereszteltette magát Keresztelő Jánossal a Jordán vizében, majd 40 napig egy puszta helyen tartózkodott, ahol a Sátán különféle kisértésekkel el akarta tériteni megváltói szent hivatásától. De a bőjtölő és a nagy munkájára készülődő Jézus Krisztussal szemben semmi eredményt nem tudott elérni. A pusztából való visszatérése után Jézus Krisztus megkezdte az első 12 tanítványának az összegyűjtését.

Jézus Krisztust az ő munkálkodása alapján, amit a mi javunkra végzett, három névvel szoktuk nevezni: Prófétánk, Főpapunk és Királyunk.

Ebben a cikkünkben azt fogjuk megállapítani, hogy mit cselekedett Jézus Krisztus a mi javunkra, mint a mi Prófétánk.

Jézus Krisztusnak, mint Prófétának két tevékenysége volt: a tanitás és csodák végzése. Jézus Krisztus tanításainak a lényegét igy lehet összefoglalani: szavaival és egész élete példájával világossá tette előttünk, hogy a világot teremtő és fenntartó Isten tökéletesen igazságos és a bűnt nem tűri el. Azután megértette velünk, hogy mi mindannyian kivétel nélkül bűnös emberek vagyunk és szenvedést, halált és kárhozatot érdemiünk az igazságos Istentől. De azt is megtanította nékünk, hogy Isten kegyelmes Atya is, aki minket ki akar emelni elesett, kárhozatra méltó állapotunkból és a mennyben örök, szent, bünnélküli tökéletesen boldog élettel akar megajándékozni. És végül Jézus Krisztus felhívta figyelmünket arra is, hogy Istennek ezért a kibeszélhetetlen kegyelméért nékünk Őt szeretnünk kell oly képen, hogy minden erőnkkel igyekszünk az Ő akarata szerint élni már e földi életünkben.

Jézus Krisztus, mint Prófétánk, csodákat is végzett: betegeket gyógyított, testi-lelki szenvedőkön segített. Jézus Krisztus az ő csodatételeivel mindenek előtt azt fejezte ki, hogy szereti az elesett emberiséget és az irántunk való könyörületessége és szánalma indította arra, hogy mint Megváltónk e világra eljöjjön. De Jézus Krisztus az ő csodáit azért is végezte, hogy igy tegyen bizonyságot arról, hogy Ő valóban a testbe öltözött Fiu- Isten, a mi egyetlen igaz Megváltónk, ő az, akit megígért Isten az elesett Ádámnak és Évának.

Ha a Szentirásban megvizsgáljuk Jézus Krisztus gyönyörű tanításait és emberi ész által fel nem fogható csodatételeit, kell hogy örömmel érezzük, hogy valóban Ő az, aki mirajtunk segíteni tud, nincs más megváltóra szükségünk.

Krisztus tanításai és csodatételei kell, hogy ajkainkra adják Péter apostol örömteljes szavait: “Uram kihez mehetnénk? örökéletnek beszéde van tenálad. És mi elhittük és megismertük, hogy te vagy a Krisztus, az élő Istennek Fia.” (Ján. 6:68,69)

Következő cikkünkben Jézus Krisztusról, mint Főpapunkról fogunk Írni.

SZEPESI András könyve: “Mohácstól Budaörsig” történelmi tanulmány, 183 oldal, szinesnyomásu borítólappal $2.30. “Kossuth Publishing Co., 3903 Bridge Ave., Cleveland 13, Ohio.”

A könyv gazdag és hiteles tárház azok számára, akik a világba szétszórt magyarok között azzal a legitimista érveléssel találkoznak néhol, hogy Magyarország ezer éves törvényhozásában a Habsburg-Lotharingiai leányágnak örökös joga a magyar trónra az egyetlen megváltoztathatatlan érvényű törvény.

A szerző a mintegy 400 évet takaró tanulmányában kimutatja, hogy a Habsburgok sohasem tartották be az ország alkotmányát.

A szerző az erre vonatkozó történelmi anyag tökéletes ismeretében a tények feltárásával mutatja ki igazságát. — Bevezetőjében rámutat Szepesi arra, hogy Habsburg Ottó jelenlegi trónkövetelő számára “csak a trón fontos”, hogy azt “csupán ugródeszkának akarja használni”. — Másik megállapítása, melyet a nemzedékek életében sorozatosan kimutat, a Habsburg alacsonyabbrendüségi érzésből fakadó zsarnoki ösztönök megdöbbentő átöröklődése, amely mindenkit lázadó rebellisnek tart, aki nem veti magát alá korlátlanul személyének. Ferenc József első 18 évi uralkodásáról ezt Írja: “Ha végigtekintünk az elmúlt 18 év történetén, vájjon mit látunk? Börtönt, akasztófát és lelkiismeretlenül elpazarolt százezernyi életet. Orosz- és Törökországot kivéve nincs ebben az időben európai ország, amelyet a Habsburgokéhoz hasonló módszerekkel kormányoztak volna. Sehol sem állt annyi akasztófa, sehol sem korbácsoltak meg asszonyokat, sehol sem kaptak fiatal leányok életfogytiglani börtönt, mert ápolni merték sebesült honfitársaikat, mint a Habsburgok birodalmában, akiknek neve ekkor lett gyülöltté egész Európában s kiknek újbóli trónrajuttatásáért a legitimisták ma oly jobb ügyre méltó buzgalommal küzdenek.”

Érdekes a szerző befejezése is, amelyben a legitimisták talaj tvesztett külföldi szórványokban való kilobbanó erőfeszítéseit tolmácsolja. — Annyi azonban bizonyos, hogy akár jobbra, akár balra akarjuk a Habsburg kérdést tisztán eldönteni, tisztánlátásunkat nagyban szolgálhatja, ha az érem ezt az oldalát is megismerjük. A szerző meglepően nagy történelmi tudással és eddig nem tapasztalt őszinteséggel feltárt érdekes tanulmányát gondos, pártatlan magyar népi lelkiismerettel kell áttanulmányozni. S.Z.