Magyar Egyház, 1956 (35. évfolyam, 1-11. szám)
1956-03-01 / 3. szám
6 MAGYAR EGYHÁZ KÉT HÍR. A Magyarországi Református Egyház “az Ut” cirnü néplapja egyik februári számából vettük át az alábib hirt: “SZÁMOK — FELADATOK’. Az országgyűlés legutóbbi ülésszaka megtárgyalta és elfogadta az 1956. évi állami költségvetést. A költségvetés 43,332,540,000 forint bevételt és 42,147,- 114,000 forint kiadást irányoz elő, mérlege tehát csaknem egymilliárd kétszázmillió forint bevételi többletet mutat. A bevételek legnagyobb tétele az állami vállalatoktól származik: 27,622,643,000 forint. A kiadások közt első helyen a népgazdaságunk fejlesztésére, gazdasági kiadásokra előirányzott 26 milliárd 23 millió forint szerepel. Beruházásokra az előző évinél 30 százalékkal többet: 12,8 milliárd forintot biztosit a költségvetés. A számadatok mindenütt emelkedést, előrehaladást, életszínvonalunk további növekedését mutatják: megkétszereződik a lakásépítés, egyedül Budapesten 10,00 uj lakás épül, 100 község villamosítása, 19,000 lakásba a gáz bevezetése, 660 uj tanterem, 1250 uj kórházi ágy, az egészségügyi ellátás további javitása, szociális és kulturális célok, nagyobb választékban és jobb minőségben forgalomba kerülő fogyasztási cikkek — hogy csak néhányat ragadjunk ki a számokhoz kapcsolódó feladatok közül. A számok a már elért eredményeken alapulnak. A költségvetésben kitűzött, egész népünk javát szolgáló célok megvalósításának feltétele, hogy mindenki továbbra is lankadatlanul és serényen elvégezze a közös munkából reáeső részt. A hir szerint a fejlődés hatalmas. “A számadatok mindenütt emelkedést, előrehaladást, életszínvonalunk további növekedését mutatják.” Szép is az a moszkovita paradicsom. Most lássunk ugyanabból az újságból egy másik hirt. — “Orion 844 U gyártmányú világvevő rádió és kétajtós kis jégszekrény kedvező feltételek mellett eladó. (Név és cim.)” — Micsoda magas az életszínvonal ott, ahol valaki még egy olcsó rádiókészüléket s egy olyan jégszekrényt is kénytelen eladni, amit itt még ingyen sem fogadna el senki, mert villany hűtőkészülékeket használnak: s hozzá még azt is számításba kell venni, hogy az esetleges vevő pedig majd csak részletekben tudja kifizetni a bizonyára nem nagy vételi öszszeget is? De embertelen politikai és gazdasági rendszer biztosithat-e emberi életet? A Kő, amely összemorzsol . . . Kommunista felfogás szerint a vallás ópium, kábítószer. A moszkvai mennyország addig nem valósulhat meg a földön, amig Marx és Lenin követői az Isten-hitet ki nem irtják az emberi szivekből. Nincs okunk kételkedni benne, hogy a hivatalos kommunista állami szervek a vallás elleni küzdelemben megteszik a magukét. Igaz ugyan, hogy a kommunista “alkotmány” mindenkinek biztosítja a “vallásszabadságot”, de ezt nem szabad komolyan venni. Magában az orosz birodalomban például egyetlen felekezet sem tarhat fenn iskolát s vallásoktatásra csak 18 éven aluli ifjak járhatnak, de egy-egy osztályba nem többen, mint hárman. Az u. n. csatlós, helyesebben rabországokban a helyzet némileg más. Ezekben átmenetileg még felekezeti iskola is van, pl. Magyarországon református vonatkozásban egy középiskola és két lelkészképzőintézet s a gyülekezetek a gyermekek vallásos oktatásáról ugyahogy gondoskodhatnak. A csonkaországban kb. 1200 református gyülekezet van. A kommunista világ beállta előtt négy theológiai iskola sem tudott a lelKipásztori utánpótlásról kellőképen gondoskodni s most csak két iskola működik s a kettőben sincs összesen száz diák! A vörös uralom előtt 25 református középiskola kapui voltak nyitva s ha több lett volna sem lett volna baj; most csak egy van s a moszkvai métely azt is kikezdte. A moszkoviták mindent megpróbálnak arra nézve, hogy népünk lelkét megöljék, belőle az Ur Krisztusban való hitet kiirtsák. Érnek is el sikereket, hiszen a kommunista párttagság első feltétele az istentagadás, a párt viszont a régi világ nemesi rendjének felel meg s az ehez a kiváltságos rendhez való tartozásért sokan hajlandók a leiköket is eladni. A kommunisták tehát az Ur Krisztus tudománya elleni küzdelmökben látszólag egyenlőre nyernek s mégis pontosan a keresztyénség lesz az, amin elbuknak. Az emberi élet szegeletfeje az általuk megvetett és üldözött Ur Krisztus, az a Kő, akin még minden istentelenség szétzuzatott s akin szétmorzsoltatik Moszkva is. Eisenhower “fut”. Amerikai magyar nyelven fejeztük ki. Európai magyar nyelvre lefordítva a mondat azt jelenti, hogy Eisenhower az elnökségre a jelölést elfogadja. Döntése, amit sok imádság előzött meg, hónapokig tartó bizonytalanságnak vetett véget. Hivatalos pártja, a republikánus párt persze kitörő örömmel fogadta. Kétségtelen, hogy a párt minden más jelölttel vereséget szenvedett volna, hiszen négy évvel ezelőtt is csak az Eisenhower nimbusza vitte diadalra. A demokrata pártot pedig nagyobb csalódás nem érhette, mint az Elnöknek az az elhatározása, hogy a republikánus párt jelölését elfogadja. A demokrata jelöltség néhány héttel ezelőtt még igen kívánatos valami volt; ma már nem az, mert a legkiválóbb demokrata jelöltnek sincs sok esélye, a vereség pedig a négy év múlva való jelölést illuzórikussá teheti. Az Elnök ama döntésének, hogy a jelölést elfogadja, a párton kívüli szavazók örülnek legjobban. Az tény, hogy az Elnök hatvanhat éves, hogy egy elég súlyos szívrohamból gyógyult fel s igy az újabb négy éves terminus kitöltésére emberileg kevesebb eshetősége van, mint volna egy fiatalabb és hasonló betegséget nem próbált jelöltnek. De ezzel szemben az is tény, hogy Eisenhower makulátlan jellemű, talpig becsületes férfi s a párton kívüli szavazók előtt ez számit legtöbbet s ennek tetejében meggyőződésből mélyen keresztyén. Nem lángelme, de hiszen nem is erre van szükségünk, hanem olyan vezetőre, aki nem szégyel imádkozni, tanácsot kérni Attól, Akire nézve és Aki által teremtetett minden: az Ur Krisztustól. S azután hol van az megírva, hogy Eisenhower nem bir ki még egy terminust, de más kibírja? Az élet ura az Isten, annak hosszát ő szabja meg és nem mi. Hogy valaki demokrata jelöltre szavaz-e, vagy republikánusra: egyéni ügy. Csak egy dologról ne feledkezzék el az, aki keresztyén: mielőtt annak idején szavazna, előbb imádkozzék! D. S.
