Magyar Egyház, 1956 (35. évfolyam, 1-11. szám)
1956-02-01 / 2. szám
4 MAGYAK EGYHÁZ uiiusi KiaDaSU BEKE. A második világháború eddigi egyetlen (látszólagos) nyertese ívioszKva. A kommunizmusnak ertcolcsi gátlása nincs, a cél érdekében piinden eszköz íeinasznalhato. Oroszország a cári világban sem ment a szomszédba megtevesziesert, de mióta kommunista uralom alá került, története a szerződés-szegesek, erőszaktételek, cselszövések szakadatlan láncolata. A históriát körülbelül hatezer eve jegyzik, de ez alatt a hat évezred alatt meg egyetlen egy országnak sem sikerült olyan hosszú es Soust buniajstromra szert tennie, mint a Bulganinék országának. A kommunizmus végső célja az egesz iöldkerekségének a leigázása. A cél elérésének egyetlen komoly akadálya az Egyesült Államok katonai és gazdasági ereje. Moszkva ezt szeretné vagy megtörni, vagy semlegesíteni. Az egyik módja a nyílt náboru volna, de ez kockázatos. A másik módja ennek a katonai és gazdasági erőnek a lefaragása. Erre irányult a közel múltban Bulganinnak az a két levele, amit Elnökünkhöz küldött. A levelekben békét ajánl. Semmi egyebet nem kér, csak azt, hogy atomfegyvereinket pusztítsuk el s újakat ne gyártsunk; ugyanakkor a Szovjet Unió — mert határai között ellenőrzést nem tűr — titokban vigan Iiésziti és tárolja tovább is az ilyen fegyvereket. Azután azt kéri, hogy külföldi katonai támaszpontjainkat adjuk fel, haderőnk létszámát csökkentsük, de ók persze a leigázott országokból nem vonulnak ki. Elnökünk válasza bölcs, megfontolt, mérsékelt hangú, de ugyanakkor határozott. Mi tényleg békét akarunk, de nem az emberi tisztesség és becsület árán. pa Moszkva tettekkel bizonyltja be, hogy a szerződéseket megtartja, ha a leigázott országokból kivonul s azok függetlenségét nem ássa alá, akkor lesz béke. Másként nem. Mivel pedig a párduc nem változtathatja meg az ő foltosságát, sem a szerecsen az ő bőrének szinét, igy tehát békesség nem lesz. Legalább is nem olyan, mint amilyet Moszkva óhajt. Bandita “igazság” szerint az volna a szép nyugodt, békességes és kifizető élet, ha rendőrség nem volna, vagy ha már van, fegyvert csak az útonálló céh tagjai hordhatnának. Hát egyenlőre ilyen békesség nem lesz. De a fák sem nőnek az égig . . . Még Moszkvában sem. » * * ZSIDÓ ARAB ELLENTÉT. A huszadik század csodája a zsidó állam újjáéledése. Államok, birodalmak pusztulására, nemzetek kihalására a történelemben példa fölös számmal van. Gondoljunk például Asszíriára, Babilóniára, Egyiptomra, Rómára, Macedóniára, hogy csak egy néhányat emlitsünk. Az sem újság, hogy egy-egy nép évszázadokig sínylődhet elnyomás alatt s egyszercsak kedvező világpolitikai tényezők közreműködésének eredményeként újra felszínre kerülnek. Vegyük Lengyelország, Csehország, vagy Írország esetét. Az uj zsidó állam kivétel. Egy ország kétezer évig nem létezik. Eredetei lakói közül szülötte földjén jó formán hírmondó sem marad. Akik elmenekültek, vagy akiket elhurcoltak, szétszóródnak a földkerekség csaknem minden országába, vegyülnek csak nem minden néppel, nyelvüket elvesztik. Kétezer év után nyelvükkel együtt országuk is újra éled. Ez a csoda egyedül álló. A kérdés csak az, hogy az uj zsidó ország fenn tud-e maradni? Az uj honfoglalás közel egy millió arabot tett földönfutóvá s ez tragédia a zsidók és arabok közt a pátriárkák kora óta meglévő kölcsönös gyűlöletet robbanó erejűvé feszitette. A gyűlölet tüzének szitásában persze itt is Moszkva jár elől s az arab országoknak szállítja a fegyvert, amivel könnyen kirobbanthatja a harmadik háborút . . . Eljön-e az idő valaha, amikor többé nem lészen “sem zsidó, sem görög”, sem kommunizmus, sem kapitalizmus, hanem mindnyájan egyek leszünk az Ur Jézus Krisztusban?! * * * Dévai Biró Mátyás Istenítéletet vállal . . . “Doktor Luther mondá: volt Wittenbergben egy asztaltársa, Dévai Mátyás nevű, egy magyar, aki Luther házában lakott is Wittenbergben. Minekutána ez hazatért Magyarországba és ott prédikátor volt, összeveszett egy pápista pappal. Mikor pedig őt a pápista pap György barát . . . előtt . . . bepanaszolta, s midőn a kihallgatás alkalmával egyik a másikat keményen vádolta s a barát az ellenfeleket kibékíteni nem tudta, mert mindegyik azt mondta, hogy neki van igaza: ekkor György barát azt mondja: várjatok, én mindjárt megtudom, melyik félnek van-e, nincs-e igaza; és nyomban két hordó puskaport hozat Budán a piacra és igy szól: Aki a maga tanítását védeni akarja, hogy az helyes és Istennek igaz igéje, az üljön az egyik hordóra, én majd tüzet teszek alája s amelyik életben marad és nem ég el, amikor a puskapor lángra lobban, annak a tanítása a helyes. Erre Dévai Mátyás gyorsan az egyik hordóra ugrik és ráül, de a pápista pap a segédjével nem akar a másik hordóra ülni. Ekkor azt mondja György barát: Most látom, hogy a Dévai hite és tanítása a helyes és megbüntette a pápista papot és segédjét négyezer magyar forintra és egy ideig kétszáz katonát kellett neki zsolddal fizetni és eltartani . . .” Részlet Luther Márton asztali beszélgetéseiből (Tischreden), melyet Luther szájából 1546-ban, kevéssel a halála előtt jegyeztek fel. (Uj Élet) ÉN ROSSZ IDŐBEN IS ELMEGYEK! ROSSZ IDŐBEN IS ELMEGYEK A TEMPLOMBA: 1) Mert Isten úgy áldotta meg az Ur napját, hogy nem tett különbséget meleg, vagy hideg, vagy viharos napok között. 2) Mert arra számitok, hogy a lelkipásztorom ott lesz. Kellemetlenül lepne meg, ha az időjárás miatt ő otthon maradna. 3) Ha lelkipásztorom munkája eredménytelen maradna, nagy okom volna rá, hogy hibáztassam magamat, mert hiszen nem támogattam imádságaimmal és jelenlétemmel. 4) Bármilyen helyet foglalok el az egyházban, az én példaadásom kell, hogy befolysoljon másokat. Ha én elmaradok, miért ne maradnának el mások is. 5) A rossz időjárás mutatja meg: milyen fundamentumra épült a hitem. Megpróbálja, mennyire szeretem Krisztust. Az igazi szeretet ritkán enged elmulasztani egy találkozást. 6) Hitem erejét önmegtagadó krisztusi hitem, nem pedig a hőmérő emelkedése, vagy sülyedése kell, hogy megmutassa. (Uj Élet) P.R. Havergal (1836-1879)-----------o----------Leó Pápa A Mennyország Kapujában “X. Leó pápa halála után a mennyország kapujára méné és bekopogtata. — Ki a? — kérdé Szent Péter. — Nyisd ki — mondá Leó — én vagyok a meghótt pápa. — No iszen — mondja Szent Péter — ha a pápa vagy. nyisd ki, ha kell, hiszen nálad van a mennyország kócsa. — Igaz a’ — mondá Leó — a kócs nálam van, de tudod, hogy Luther a zárt megváltoztatta.” (Uj Élet) Irta Andrád Sámuel 1789-ben.
