Magyar Egyház, 1955 (34. évfolyam, 1-10. szám)
1955-06-01 / 6. szám
MAGYAR EGYHÁZ 3 BETHLEN GABOR Viharvert magyar fajtánknak, az üldözött magyar protestántizmusnak nagyobb védője, égőbb szerelmese és elszántabb harcosa alig volt még a történelem folyamán, mint Bethlen Gábor a nagy “református fejedelem.” A magyar történelem leg tragikusabb korszakában tűnik fel, amikor a magyarság létét, a magyar protestántizmust és a vallásszabadságot a leghalálosabb veszedelem fenyegette. Az ország három részre tépve. Keletről a pogány török, sarló, félholdas jelvényeivel, nyugatról az osztrák, a megmaradt csonka törzsön két ellen király. A három felé tépett magyarság léte, fennmaradása soha nagyobb veszedelemben nem volt. Úgy a török, mint az osztrák törekvések a magyarság önnállóságának megtörésére, erőinek gyöngitésére irányulnak. A jezsuitákkal szövetkezett osztrák politika a magyar protestántizmus teljes felszámolását tűzte ki célul. Bethlen nem egyszer fog fegyvert a magyar szabadság és protestáns vallás védelmére. Jelszava: “Istenért és szabadságért!” Fegyvereit mindannyiszor győzelem koronázta. A magyarság, közelebbről a magyar protestántizmus fennmaradását — Isten után — Bethlen Gábornak köszönheti. Ma, születésének 375-ik és halálának 325-ik évfordulóján, — a Kelet és Nyugat mesgyéjén, — a sarló és kalapács árnyékában, — ismét élet halál harcát vívó, és a világ minden táján szétszórt magyarság, közöttük az amerikai magyarság és az amerikai magyar protestáns egyházak — hálával és kegyelettel hódolnak a nagy fejedelem emléke előtt. Az amerikai magyar reformátusság a nagy református fejedelem emlékét és eszméit nemcsak szivében őrizte meg, hanem nagy alkotásaiban is megörökitte. Országos szeretet intézményeit, Árvaházát, Öregek Otthonát róla nevezte el. Hatalmas társadalmi és kulturális épületei, iskolái Clevelandban, Cartereten és számos más városban az ő nevét viselik. A Független Egyház országos ifjúsági szervezete a Bethlen Youth Federation a nagy fejedelm örökét őrzik. A Független Egyház hivatalos jelvénye Bethlen Gábornak a címere, amelyet 1629-ben az erdélyi magyar református papoknak adományozott, melynek jelmondata: “Arte et marté dimicandum” “tudománnyal és hősiességgel küzdjünk.” A nagy évfordulón az amerikai magyar reformátusság hálával és kegyelettel hódol a nagy fejedelem emlékének s megvagyok győződve, hogy nemcsak mi, hanem a világ bármely részén, amig csak egy magyar él, nevét nem fogják elfelejteni és emlékét és alkotásait örökké áldani fogják. Jelen írásommal a nagy fejedelem életének fontosabb eseményeire és vívmányaira óhajtok rámutatni s ami bennünket közelebbről érdekel vallásos személyiségével óhajtok foglalkozni. Irta: BÉKY ZOLTÁN Bethlen Gábor a nagy fejedelem 1580-ban született Erdélyben Maros Ilién, köznemesi családból. Korán, 10 éves korában, elvesztette édes anyját és édes apját és árvaságra jutott. Az árvaság megpróbáltatásai, küzdelmei és harcai közepette nőtt fel és edződött meg korának egyik legkiválóbb férfiává. Vallásossága, református hite törhetetlen volt. A Bibliát 29-szer olvasta végig. 1613-ban Erdély fejedelmévé választották. Akkor már 49 ütközetet vezetett, mint hadvezér népének szabadságáért és függetlenségéért. De nemcsak a csatáknak volt győzhetetlen hőse, hanem a Jézus Krisztusnak is hü vitéze, a magyar református egyháznak és hitének elszánt hősies védelmezője. A besztercebányai országgyűlésen királlyá választották. Az első kálvinista király és fejedelem. Óriássá nőtt alakját az egész világ bámulattal látja felmagasodni a barbár Keletnek eme legveszélyesebb pontján. A nemzeti önállóság és az evangéliumi hit elszánt védelmezője. Bethlen nem fogadta el a koronát. Az ő célja nem a korona volt, hanem az alkotmány megerősítése, a szét szaggatott magyarság egyesítése és a vallás szabadság kivívása. Ezt a célját el is érte a nikolszburgi békében 1621-ben, mely a magyar protestáns egyháznak az 1606-ban megkötött bécsi békében kiküzdött jogait továbbra is biztosította. Hogy mit jelentett ez a béke a magyar protestáns egyháznak, de általában a magyarság szempontjából is, aki nem tudná az olvassa el Alvinczi Péter, Kassa nagytudásu református papjának, Bethlen Gábor fejedelem lelki tanácsadójának, a “Magyarország panasza” cimü müvét, s ott megdöbbenve fogja látni azokat az “istentelen gonoszságokat, amiket a Habsburgokkal szövetkezett jezsuiták a protestánsokkal, de általában a magyarokkal is elkövettek.” Bethlen nemcsak a protestánsoknak, hanem az egész magyarságnak legnagyobb oltalmazója és védője volt. Uralkodása alatt minden vallásfelekezet egyforma jogokat élvez, szabadon gyakorolhatja és élheti vallásos hitét és meggyőződését. Testvéri egyetértésben és békességben élnek együtt a különböző vallásfelekezetek s építik a nemzet szebb és boldogabb jövendőjét. A nagy református fejedelem alatt Erdély arany korát éli. Ez az aránylag kicsiny ország világhatalmi tényező lesz. A Kelet és Nyugat eme vihar sarkán őrtálló és hősiesen küzdő magyarságra a világ minden részéből bámulattal és elismeréssel tekintenek és a “magyar vallást” a világ minden részében megismerik. Bethlen Gábor, mint hivő református fejedelem sohasem volt elfogult más vallásu magyar testvéreivel szemben. Mindig a legnagyobb tiszteletben tartotta más vallásu magyarok vallási meggyőződését. Fölmérhetetlen az a segítség, amit a római kathólikusoknak nyújtott. Egyik legkiemelkedőbb ezek közül az, hogy a Káldi György féle római kathólikus bibliai fordítást ő nyomatta ki. Fölmérhetetlen az az áldozat, amit egyházakra és iskolákra költött. Ö alapította a gyulafehérvári református főiskolát, amelyet később Nagyenyedre tették át. A ferformátus papokat és utódaikat tiszteletből mindig nemességre emelte.
