Magyar Egyház, 1955 (34. évfolyam, 1-10. szám)
1955-01-01 / 1. szám
MAGYAR EGYHÁZ 3 Ilyenkor egy esztendő elmúltával és egy újnak kezdetén szokásos, hogy visszatekintsünk az elmúlt évre, számba vesszük az elért sikereket és erőt merítve az uj feladatok elvégzésére, megújult hittel és felfrissült lélekkel induljunk el az ismeretlen jövendő felé. Abból a szempontból, hogy az egész világ sóvárogva vár a második világ háborút követő béke megérkezésére, bizony azt kell látnunk, hogy az atom és hidrogén bomba árnyékában az egész világot elpusztítani kész modern találmányok nem hogy világosságot, de a kétségnek és bizonytalanságnak olyan sötétségét hozták el reánk a huszadik században élő emberekre, ami eleddig ismeretlen volt. Nemzetközi tárgyalások, béke értekezletek és megkötésre váró “örök-béke” szerződések mind csak szép ígéretek amikben sem a vasfüggönyön innen sem azon túl nem hisznek. Háborúk és háborúk hírei távol keleten, belső forradalmak a tőlünk délre fekvő Dél-Amerika-i államokban, a Nyugati és Keleti “demokráciák” vészes fegyverkezése csak rémülettel tölti el a békés polgárokat.. Hová vezet az az ut, amelyen a pusztítást követő emberiség eddig is járt? Mi lesz még egy az eddigieknél ezerszer borzalmasabb háború után? A Chicago mellett fekvő Evanstonban jött össze a keresztyén egyháztörténelem egyik legjelentősebb gyűlése az elmúlt nyáron. Princetonban a Református Világszövetség tartotta naggyülését. Vasfüggönyön innen és túl élő keresztyének találkozhattak és kicserélhették gondolataikat. Nem is szólva azokról a kisebb jelentőségű felekezeti konferenciákról, amelyek előkészítették az említett világgyüléseket. Hatalmasan cselekedett velünk az Ur. A mi egyházunk területén is csak hálával emelhetjük fel szavunkat azokért a csodálatos lehetőségekért, melyeket adott számunkra. Templom épül, egyháztársadalmi helység szépül, külső és belső gyarapodás jele mutatkozik meg minden gyülekezetünkön. Az épületekben és külsőségekben való gyarapodás nem jelenti azonban azt, hogy lelkiekben és szellemiekben nem gyarapodott volna közösségünk. Egyházaink száma több kis gyülekezettel szaporodoott, és reménységünk van a jövendőre is, hogy erősödni fogunk. Nagy veszteség érte egyházunkat dr. Vincze Károly elhunytával, akinek munkásságát mind gyülekezeti mind egyházkerületi életünkben méltán nélkülözzük, de az uj főesperesben Ft. Béky Zoltán személyében a Független Egyházat teljes szívből szerető, azért teljes odaadásra kész és minden áldozatra hajlandó főesperest választott egyházaink közössége. Tisztujitások során Urbán József a Keleti és Nagy Lajos a nyugati egyházmegye élére került esperesek, Gilányi Imre és T. Balogh Gábor egyházmegyei gondnokok, Szalay Ferenc egyházkerületi gondnok és fiatal lelkipásztoraink jó reménységgel biztatnak a jövendőre. Anyagiak terén minden egyházunk, kevés kivétellel, szép előre haladásról számolhat be. Általában Amerika szerte az egyháztagság nő és az egyházra szánt adományok rekord magaságot értek el az elmúlt esztendő folyamán. Ugyanakkor azonban aggodalommal kell meglátni a bünhullám terjedését, mely elöntötte országunkat. Fiatalkorú, nemre és fajra való tekintet nélküli bűnözők száma soha nem látott magasságot ért el. Ugyanakkor amikor a tőzsde, az ipar és kereskedelem vezetői általános rekord eredményről számolnak be, az ifjúság züllése és a fiatalkorú bűnözők nagy száma aggasztja az ország nevelőit és lelkipásztorait. Szülők, egyháztagok, szegények és gazdagok, ne feledjük el, hogy az anyagi előrehaladás mellett gyermekeink vallásos nevelésére, és lelki épülésére is elengedhetetlen szükség van ebben az 1955-ik esztendőben. A leechburgi egyházunk ellen, az abból kivált és az ott lévő csatlakozott egyházzal egyesülni kívánó tagok, pert indítottak, melyet az elmúlt évben egyházunk javára döntött el a bíróság. Lehet azonban, hogy a következő év megpróbáltatásokat is rejteget. Lehet, hogy sok megoldásra váró feladatot a legjobb indulattel sem lehet elintézni. Lehet, hogy Isten váratlanul olyan kaput nyit meg magyarságunk előtt, hogy amerikai reformátusságunk soha nem látott előnyöket vált valóra. Az elmúlt évben közöttünk járt Brazíliából, önálló missziói munkát végző, Apostol János. Általában a dél-amerikai magyar református misszió sokkal nagyobb odaadást és áldozatot kíván mindannyiónktól, mint amiben eddig őket részesítettük. Menekült és hontalan testvéreink segítése is égetőbb kérdés lesz Ausztria, Németország és a föld többi területén. Az elmúlt évben került szó előbb az evanstoni világgyülésen, majd a ligonieri lelkészi konferencián, lapjaink egyesítéséről. Igen szép lenne ha a kanadaiak “Uj Élet”, a Szórványban Élő Magyar Református Egyház hivatalos lapja az “Evangéliumi Világszolgálat" az E. and R. egyházban lévő csatlakozónak “Reformátusok Lapja” és a mi “Magyar Egyházunk” megerősödött, megnagyobbodott és megszépült külső és belsővel megsokszorozott példány számban jelenne meg. Hadd mondjuk el olvasóinknak, hogy ennek a szép tervnek megakadályozója nem a mi egyházunk volt. Legyen ez a következő esztendő a jó reménység éve ezen a téren is. Az elmúlt évben kapcsolatainkat más egyházak felé fenntartottuk és lépéseket tettünk arra is, hogy olyan fórumokon fogadjanak el bennünket mint Magyar Református Egyházat, ahol csatlakozott testvéreink — mivel önállóságuk nincs — nem képviselhetik magyar református véreinket. Hálásan köszönjük előfizetőinknek és munkatársainknak pártfogásukat. Mondani sem kell, hogy mennyi szükség van minden előfizetőre. Lapunk nevében hadd forduljunk azokhoz, akik nem egyháztagok, hogy fizessék be azt az évi csekély előfizetési összeget amit kérünk. Mások, barátaink és olvasóink küldjék be postán, csekken vagy a külföldiek nemzetközi posta szelvényen előfizetési dijukat. Higyjék el, hogy szükség van minden előfizetőre. Sok szép és ígéretes dolgot lehetne uj esztendő elején felsorolni, de mindazon jó tanácsok helyett amiket ilyenkor adnak az emberek, hadd fejezzük ki bizodalmunkat a mindeneket megtartó és bölcsen igazgató Istenben, aki megtartotta egyházunkat és akiben van a mi reménységünk, hogy a jövőben sem hagy el bennünket, az Ő nagy nevében kívánunk egyházainknak, népünknek, barátainknak és olvasó táborunknak boldog uj esztendőt! BOLDOG UJ ESZTENDŐT!
