Magyar Egyház, 1955 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1955-01-01 / 1. szám

4 MAGYAR EGYHÁZ Nem egyesül a Leechburgi Független Egyház az Evangelical and Reformed Church Magyar Kerületével Az alábbi cikk részletet Egyházunk főesperese a Szabadság és Népszava cimü napilapoknak kül­dötte be tiltakozásul azok ellen az alaptalan vá­dak ellen, melyek a Leechburg-i üggyel kapcso­latban a nevezett lapok nov. 20-iki számaiban megjelentek: A Népszava és Szabadság cimü napilapok nov. 20- iki számában cikk jelent meg az alábbi címmel: Egye­sül Leechburg két egyháza, belépnek a magyar egy­házkerületbe.” A cikk névtelen Írója valótlan állításokkal próbálja megtéveszteni az amerikai magyar reformátusságot és a nevezett lapok olvasó közönségét. Mint a Független Egyház főesperese egész közössé­günk nevében tiltakoznom kell a nevezett cikknek egész közösségünket sértő beállítottsága ellen s alap tálán vádjait és állításait, mint a valóságnak meg nem felelőket, a leghatározottabban vissza kell utasítanom. A cikk azt írja: 1. “A leechburgi két gyülekezet népe (független és presbiteriánus) elhatározta, hogy egyesül az Ev. és Ref. Church Magyar Kerületével.” A cikk­írónak ez az állítása valótlan, mert éppen a cikk megjelenése után a leechburgi Független Egyház vezetői és tagjai felháborodással tilta­koztak a főesperesi hivatalban a cikk minden alapot nélkülöző állítása ellen és jelentették ki ünnepélyesen, hogy semmi szándékuk nincs az Ev. és Ref. Church Magyar Kerületével egyesül­ni. 2. A cikk névtelen Írója azt írja, hogy: “Nt. Sza­bó István egyh. kér. elnöknek teszi le az ünne­pélyes hüségesküt a két gyülekezet egyesült népe dec. 5-én/’ A valóság az, hogy sem dec. 5- én sem máskor, sem Leechburgban sem máshol a Független Egyház egyetlen tagja sem szándék­szik hűség esküt tenni az Ev. és Ref. Church Magyar Kerületi elnökének. A Független Egy­ház tagjai az ősök egyházát szerető, alkotmányát tisztelő, az ősök megszentelt hitéhez hü és eskü­jüket megtartó, hűséges nép. A cikkíró nem lehet olyan naiv, hogy ne tudná, hogy akiket esketett, azok a Független Egyháznak már régen nem tagjai. Miért próbál hát másokat megté­veszteni? Vannak felelősségteljes hivatások, ame­lyekkel felelőtlen, megtévesztő kijelentések nem egyeztethetők össze. 3. A cikk névtelen írója azt mondja továbbá: “A Presbiteriánus Egyház áldáskéréssel szép békes­ségben bocsátotta át gyülekezetét. A Független Magyar Egyházkerület azonban ezt nem tette meg. Ezért bíráskodási eljárások után a Penn­sylvania állami törvények miatt vagyonát maga mögött hagyván a független helyi egyház nagy többsége mégis egyesül, stb.” Ha valakinek, úgy a cikkírónak tudnia kellene, hogy a Független Egyházat az elszakadni akaró csoport a vagyo­náért perelte, amely vagyon soha sem volt az elszakadni szándékozóké, mert hiszen három­negyed része alapítványi vagyon ma is, amit Is­tenben megboldogult Nyíri János és neje hagy­tak a Független Egyházra. A Független Egyház nagylelkűségére vall, hogy még ebben az esetben is hajlandó lett volna elbocsájtani az egyházat, ha a törvény által előirt három-negyed többséget biztosítani tudják. Amennyiben azonban a leechburgi egyház tagságának egy jelentős része hal­lani sem akart a csatlakozásról, hü akart maradni az ősök hitéhez és egyházához, a Független Egyház fő­esperese nem tehetett mást, mint esküjéhez híven az egyházhoz hü tagokat az elszakadókkal szemben meg­védte s vagyonukat azoknak megtartotta, akik, mint a bírói ítélet mondja: “az Anya egyházhoz a Függet­len Magyar Református Egyházhoz hűek maradtak.” Mi a magyar református vagyont, magyar reformá­tus vagyonnak akarjuk megtartani, népünk birtoká­ban. Említhetnék jó néhány egyházat, ahová népünk évtizedes verejtékét, munkáját, pénzét és vagyonát építette bele, mint Detroit, McKeesport, Youngstown, Bethlehem ... és egy szálkát sem engedtek nekik kihozni mikor függetlenek lettek. Mért csak nekünk bűn védeni népünket? Megtar­tani őket őseik örökében? S keserves verejtékkel, imád­sággal megépített templomaikat megtartani magyar­nak és reformátusnak? BÉKY ZOLTÁN, főesperes. --------o-------­HATVAN ÉVES A TRENTONI EGYHÁZ Függeetlen egyházaink között a trentoni egyház szerve­zése megelőzi a többiek alakulását. Jelentőségét tekintve is Trentonból indult ki sok olyan magyarságunkat érin­tő megmozdulás, ami az összes Amerikai Magyar egyhá­zak között az elsők közé sorozza ezt a gyülekezetét. Az Amerikai Református Egyesület bölcsőjét itt ringatták. A Független Egyház szervező gyűlése is itt jött össze 1923 nyarán. Jelenlegi lelkésze Ft. Béky Zoltán főesperes alatt épült az ő pásztorolása kezdetén az a Kultur Palota, ami egyik legmodernebb egyháztársadalmi központja ma­gyar Amerikának. Az Egyháznak adóssága nincs, sőt különféle alapon szép vagyona is van, ami méltó és megfelelő befektetés­re vár. A még élő alapitó tagok közül többen eljöttek a 60 éves jubileumi ünnepségre. Együtt volt a város veze­tősége, az egyházak és egyletek szépszámú kiküldöttei­nek a serege, valamint az egyház apraja és nagyja. Lórántffy Zsuzsánna Nőegylet két ezer dollárt ado­mányozott az egyháznak ebből az alkalomból. Az egy­háztagok közül majdnem mindenki az egyház éveinek megfelelően annyi dollárt, adott mint ahány esztendeje az egyház alakult. A templomi istentiszteleten Borshy Kerekes György, Urbán József esperes, Daróczy Sándor lelkészek, és Ador­ján Kálmán végezték a szolgálatot. Az 500 személyes banketten az egyházak, egyletek vezetői, városi és állami képviselők szóltak az egybegyűltekhez. A főzést, rende­zést és felszolgálást az egyház férfi és nő tagjai és szer­vezetei látták el. Isten áldása legyen a 60 éves jubileumot tartott trentoni egyházunk vezetőin és vezetettjein, min­den rendű és rangú tagjain.

Next

/
Thumbnails
Contents