Magyar Egyház, 1955 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1955-10-01 / 10. szám

2 MAGYAR EGYHÁZ j$r; Krisztus várás . . . Karácsonyra gondolva eszünkbe jut a' pelyhekben hulló hó, amint betaMPíja áldott védelmével a tél zord fagxu ellen határainkat. Er­dők és. ligetek, hegyek, halmok és bércek mind mind hótakaró alatt pihennek. Milyen kedves az ilyen fehér karácsony. Kicsi falufikban lelassul az élet. A nyári szorgos és az őszi betakarí­tó .munka irtán mindenki beszorul hajlékába. I táivoli erdők és hegyek kőié épült helységek a hosszú téli hónajxrk platt elszakadnak a nagy világtól. Az Óhazában a pásztorok, if fák és idősebbek megindulnak és a Házilag készített Bethlehemes né­pi játékkal, az ősöktől örökölt re­gös énekekkel hirdetik az Ur szüle­tését. Elgondolkozva újra meg újra az első karácsony csodálatos esemé­nyen eszünkbe jut az Isten végtelen szeretete: “Az idők teljességében el­­k üld öt te Isten az Ő szent Fiát.” Isteni Szeretet nyilatkozik meg ak­kor, afnikór az Ur a bűnös elesett állapotát megbánva, ígéretéhez hí­ven,elküldi az Ö szent Fiát. Nem aranyon vagy ezüstön vált meg béjléünkef, hanem Fiának kereszt­fán hullott vérén. Az Ige testté lett és lakozik mi közöiUink. Azi ellentét Isten és az ember gondolatai között végtelen, az Ő utjai nem a mi útjaink. Az örök isteni fölrehajló szeretet em­beri szere teilen ségge l áll szemben. A bethlehemi vendégfogadóban nincs hely Isten Fia számára. A ki­­rátyokjKirpfáfü és az uraknak Ura jön, de számára csak az istállóban találtak helyet. S*'-V.r „„i.'Jtil ■ v is azt arja:“Az övéi közé jövé és áz ónéi nem fogadák be őt. Valakik pedig befogadók öt, hatal­­mßt äda^ azoknak, hogy Isten fiaivá legyenek, azoknak, akik az Ő ne­vében hisznek.” Születését, a földre való jövete­lét, munkásságát és halálát megjö­vendölték a próféták. Mégis mikor betölt az idők teljessége, és megszü­letett a világ Megváltója a keleti mágusok kérdezősködésre, hol kell a Krisztusnak megszületnie, össze kellett hívni a papokat és tu­dósokat. A Krisztust keresők és Krisztust várók csoportjához tartoznak azok a bethlehemi pásztrok, akik a ke­leti bölcsekhez híven, felkeltek és elmentek a jászol bölcsőhöz. Mind azok, akik tisztességet tenni meg­jelentek vittek neki aranyat, töm­jént és mirhát, a pásztorok pedig abból amijök volt a legjavát. Ezek mellett azonban meg kell látni azoknak a csoportját is, akik nem törődtek a világra szóló ese­ménnyel. Olyanok voltak, mint akik nézvén néznek, de nem lát­na, hallván hallanak, de nem ér­tenek, szemük van a látásra, füleik a hallásra, de a szivük megkemé­nyedett. Sokan lehettek közömbös, nem törődöm emberek. Talán ott laktak a szomszédban, talán a kö­vetkező kis faluban vagy éppen a nem messze levő fővárosban Jeru­zsálemben, de életüket a saját, csa­ládi és egyéni bajai lekötötték, s nem maradt idő a világ Megváltó­ja fogadására. A harmadik csoportba tartozók úgy látszik a mai korban különö­sen elszaporodtak. A Heródes típus diktátorok, akik a gonosz­­sziv sugallatára az ártatlan kis gyer­meket elpusztítani igyekeztek. Gon­doljunk csak különös képpen a mostani rettenetes időkre, amikor hamis krisztusok támadnak és ha­mis próféciákkal áltatják a földet. Gondoljunk az Anti-Krisztus-hoz hasonló diktátorokra, akik ilyen vagy amolyan rikító színbe öltöz­tették pusztító hadaikat, akikkel minden szépet és jót kiirtani töre­kedtek. Gondoljunk csak most ka­rácsony közeledtén ezekre az igaz­ságért, és Isten ügyéért szenvedő keresztyénekre, akik vagy a német vagy az olasz vagy az orosz isten­­telenség áldozatai. Karácsonyi öröme csak a keleti bölcseknek és a szegény pásztorok­nak volt, akik alázatos és engedel­mes szívvel indultak el a csillag és az angyalok éneke útmutatása alap­ján a bethlehemi jászol kölcsőhöz. Karácsony csak azoknak lesz ál­dott ünnep, akik befogadják az Urat. Ebben a sietős és rohanó vi­lágban készíts helyet a Te szived­ben is a Béke Fejedelmének, a ki­rályok Királyának. Mert nem lesz mindig sötét ott, ahol most szoron­gatás van, a nép amely sötétségben jár lát nagy világosságot, s akik lakoznak a halál árnyékának föl­dén fény ragyog fel fölöttük. “Mert egy gyermek születik nékünk, fiú adatik nékünk.” Szent vágyakozással és adventi igaz várakozással tekints karácsony felé és helyet készítve szivedben fogadd be Őt az urnák Urát, a vi­lág Megváltóját, az Ur Krisztust. Ábrahám Dezső. December, 1955 — Vol. 34, No. 10 Published monthly except June-July and August- September when bi-monthly, by the MAGYAR EGYHÁZ Publishing Company Editor-in-Chief—Főszerkesztő ZOLTÁN BEKY, Archdean Editor—Szerkesztő DEZSŐ ÁBRAHÁM 331 Kirkland Place, Perth Amboy, N. J. Contributors—Munkatársak The Ministers of the F. M. R. Church in America. Publication Office: 331 Kirkland Place Perth Amboy, N. J. Telephone: VAIley 6-0794 Reentered as second class matter, October 10, 1952, at the Post Office at Perth Amboy, New Jersey, under the act of March 3rd, 1879. Subscription—Előfizetés évi $2 —yearly. TARTALOM: - IN THIS ISSUE Adventi Krisztus várás: Ábrahám Dezső; — Ne féljetek: Béky Zoltán; — Adventi utón - karácsonyi öröm felé: Borbás Antal; — A Vasárnapi Iskola: dr. Benkő István; — Magyar karácsony az "aranykapu" tövében: Illés Lajos; — A Sionnak hegyén Úr­isten: dr. kibédi Varga Lajos; — Könyvszemle; — A Fiú Isten: Kovács István; — Református világszemle: Komjáthy Aladár; — Szemlélődés: Daróczy Sándor; — Legyen nékem a a Te beszéded szerint: Szabóné Lé­­vay Margit; — Menekült Magyarok karácsonya: Négyessy Bertalan; — Csordás Gábor lett az uj esperes; — English Section; — Gyülekezeti élet.

Next

/
Thumbnails
Contents