Magyar Egyház, 1955 (34. évfolyam, 1-10. szám)
1955-01-01 / 1. szám
MAGYAR EGYHÁZ 2 Magyar református hivatástudat a nagyvilágban . . . (A Szabad Magyar Református Világszövetség első naggyülésén Clevelandban . 1954. május 22.-én elmondott előadásrész. IV. Szigethy Béla. Az utolsó száz és egynéhány év magyar tragédiái világosan arra mutatnak, hogy újra kell fogalmazni az egész magyar nemzeti gondolatot? és újra kell szervezni a nemzetet. Kinek lenne ez elemibb feladata, mint a szabad világba került és itt élő magyar reformátuságnak? Ha ezt nem tudja megtenni, ha ezt nem tudjuk megtenni, akkor ez az egész kinnlét csak 40 éves pusztai vándorlás lesz, melynek idősebbjei kinn halnak meg, fiataljai pedig talán már nem csak hazamenni nem akarnak, hanem teljesen el is felejtkeznek majd arról, hogy volna valami közük a magyar református hivatáshoz. Éppen most át kell fogalmaznunk egész politikai felfogásunkat, gazdasági koncepciónkat, Szentkorona-tanainkat, a magyarság kárpátmedencei szupremáciája kérdését, a délkeleteurópai térség népeinek együttélése kérdését, magyar társadalmunk felépítésének kérdését. Az evangéliumi igazság alapján kell megtennünk ezt az átfogalmazást, őszintén, még akkor is, ha a szomszédnépek ugyanezt nem teszik meg. Ez átfogalmazásnál alapként nem “magyar-igazságra” gondolok, hanem isteni igazságra, az evangélium igazságára. Emberileg lehetetlennek tetszik a feladat, de ha egy esetleges harmadik világháború bombái el nem pusztítják e világot és benne a magyarságot, akkor Istennel nem csak lehetséges, hanem szerinte kötelező a megoldása. Szétszórtságunkban népi, nyelvi és vallási közösségünknek imaközösséggé kell alakulnia, ha eddig nem volt az. Enélkül semmi lényeges sincs! Tudjuk, hogy vannak, akik imádságukban Isten elé tárják az egész magyarságnak, abban a magyar reformátusságnak életét és azért való tusakodásaikat és kéréseiket. Az egymásért imádkozó magyarok számának kell növekednie, mig minden ilyenné lesz. Minden ^magyar lelkipásztor pedig mikor istentiszteletek végén a gyülekezetét áldja, tegye ezt azzal a lélekkel, hogy az egész világ mindenüvé szétszórt magyarját áldja! MAGYAR KERESZTYÉN A NEMZETEK KÖZÖSSÉGÉBEN 5. Amint az egyénnek a családban és a családnak egyfelől az egyházban, másfelől a nemzetben, úgy a magyar református egyháznak a protestáns egyházak nemzetközi közösségében és a magyar nemzetnek a nemzetek közösségében kell megkeresnie, megtalálnia és szolgálnia sajátos hivatását. Ismételten utalunk arra, hogy e téren a magyar református emigrációnak rendkívül nagy felelőssége, hivatása van pusztán csak azért is, mert protestáns hittestvérei vezetik a világ leghatalmasabb államát. Egyik felelőssége a magyar nemzet felé van: Mutasson rá ismételten arra a történelmi tényre, hogy az egyik legjobban sikerült államot, az Egyesült Államokat kálvinista alapokra építették fel és ez az alap tette lehetővé hallatlan fejlődését. — Másik felelőssége a világ felé van: A hittestvéri kapcsolatoknak is igénybe vételével legyen ismertetőjévé a ferditetlen igaz helyzetnek a magyarsággal kapcsolatban. Kiváló életével legyen élő bizonysága annak, hogy a magyarban bízni lehet, vele érdemes szoros, munkás kapcsolatot fenntartani. Élő keresztyén hitével és a lélek gyümölcseit termő életével szerezzen barátokat magának és magán át nemzetének. A Jugoszláviában szakadt mintegy 40,ooo léleknyi magyar reformátusság példája ráutal egyik olyan magyar református hivatásra, melyet a mostaninál sokkal komolyabban kellene vennünk. Az a kis jugoszláviai magyar református jugoszláviai magyar református egyház a 20-as évektől kezdve állandóan törekedett arra és tett azért, hogy külmissziót végezzen. A miszsziói parancsnak való engedelmeskedés érteti meg azt az egyházra visszaható áldó hatást, hogy a jugoszláviai egyházunk rendkívül komolyan törődik a szórványaiban élő mintegy 4,ooo hívének lelkigondozásával. Az a cseppnyi egyháztest Indiában és Afrikában az USA-ben eladott háziipari termékeiből befolyt mintegy négyezer dollárral missziót végez. NE FELADNI, HANEM MEGTARTANI! 6. A hivatását érző magyar reformátust Isten keni magyar reformátussá. Ezért hivatása nem függ attól, hogy a föld melyik részén és kik között él. Ez a világ egy és egy egységes emberi társadalom felé haladunk, melyben minden népnek egyforma jogai és kötelességei lesznek. Mi tehát nem feladni, hanem megtartani és fejleszteni akarjuk azt, amit Istentől hivatásszerűen kaptunk, amink van. Nem üres tarsollyal akarunk bekopogtatni a világ keresztyén egyházainak és nemzeteinek közösségébe, hanem adni akarunk, hogy mi is méltán részesülhessünk az ő javaikból. Tehát ma a magyar református hivatástudatnak globálisnak kell lennie, nem pedig olyan ostobának, hogy ha valaki becseppen Karcagról Texasba, akkor az otthoni kunsági lokálpátriotizmusát itt texasi lokálpátriotizmussal váltsa fel. JANUARY, 1955 — VOL 34, No. 1 Published monthly except June-July and August- September when bi-monthly, by the MAGYAR EGYHÁZ Publishing Company Publication Office: 331 Kirkland Place Perth Amboy, N. J. Telephone: VAIley 6-0794 Editor-in-Chief— Főszerkesztő ZOLTÁN BEKY, Archdean Editor—Szerkesztő DEZSŐ ÁBRAHÁM 331 Kirkland Place, Perth Amboy, N. J. Contributors—Munkatársak The Ministers of the F. M. R. Church in America. Reentered as second class matter, October 10, 1952, at the Post Office at Perth Amboy, New Jersey, under the act of March 3rd, 1879. Subscription—Előfizetés évi $2 —vearlv TARTALOM - IN THIS ISSUE Szigethy Béla: Magyar Református Hivatás* tudat. — Ábrahám Dezső: Boldog ujesztendőt. — Béky Zoltán főesperes: Nem egyesül a leechburgi egyház. — Nagy János: Magyar népünknek a hit hősi erejére van szüksége.Csordás Gábor: Kiküldötteink Bostonban. -Kovács István: Az Atya Isten gondviselése. — Szabóné Lévay Margit: Újév küszöbén. — English Section. — Gyülekezeti élet. IRÁS ' "i , es ÉLET
