Magyar Egyház, 1954 (33. évfolyam, 2-12. szám)
1954-02-01 / 2. szám
6 MAGYAR EGYHÁZ főpapi imádságának szavaival számol be: “Atyám! a munkát, amit reárn bíztál, hogy végezzem, elvégeztem. Dicsőítettem nevedet e földön. Most már Te is dicsőíts meg engemet ...” Az Atya meg is dicsőíti őt Megváltónk kívánságának teljesítésével: “Atyám! akarom, hogy akiket nekem adtál, ott legyenek, ahol én vagyok és megláthassanak engem az én dicsőségemben.” A diadalmenet legmagasabb pontjára emelkedett Krisztus katonája hazaért. Ezért, a veszteséget fájón érezve bár, de vigasztaló bizonyossággal mondja Ilonka, Judit, Irénke, Református Egyesületünk, mondjuk mindnyájan: Kedves Károly! Isten veled... addig mig viszontlátunk és az örökélet hajnalán, együtt köszöntünk, Megváltónk, szép hazánk! Paál Gyula, a Magyar Egyházkerület alelnöke: “TARTSD MEG AMI NÁLAD VAN!” Jel. 3:11. Főesperes Ur! Először igy szólítalak, mert amerikai magyar református életünk jól szabta reád ezt a ruhát. Főesperes megtartottad azt, amit az Ur reád bízott. “Arte et Marte Dimicandum”, mondja templomod egyik főszimbóluma. És te vitézkedtél, keményen tusakodtál nyájadért, melyet, hited, meggyőződésed és hűséged egyháztestté emelt. “Eljövök hamar...”, ígéri a Főpásztor Krisztus és sápadt ajkad, hallálal váratlanul birkózó lényed boldog meglepetéssel felel: jövel Uram Jézus! “Mert akik jól szolgálnak, szép tisztességet szereznek maguknak”. I Tim. 3:13. S ezt a verejtékkel, vérrel megszerzett tisztességet nem veszi el tőled senki. Az örökéletben az őrzi, aki a töredezett nádszálat nem töri össze és a pislogó gyertya-belet nem oltja ki. Itt pedig az Ecclesia Militans-ban, a földi, küszködő Anyaszentegyházban tisztességedet nemcsak közkatonáid, de a porondon veled küzdő ellenfeleid — akikről te már tudod, hogy neked édes testvéreid az Urban — ők is őrzik és szivükre ölelik. Amit reád bízott az Ur megtartottad mint a perthamboyi nemes eklézsia hűséges, munkás pásztora. Templomod ékesen viseli bátor, küzdő egyéniséged jelképeit. Könnyes arcok, roskadó férfiak, bánatos ielkek beszélnek arról, hogy pásztori karod és felelős szived nagyon fognak hiányozni a jeles eklézsia kormányzásában. A pásztoroktól pedig az kívántatik meg, hogy első sorban hűségesek legyenek. Hova el nem mentél volna gyülekezetedért?! “Azért bizonyságot teszek előttetek, hogy mindenek vérétől tiszta vagyok. Mert nem vonogattam magamat, hogy hirdessem néktek az Istennek teljes akaratát. Viseljetek azért gondot magatokra!” Csel. 20:26-28. Megtartottad családod körében azokat, akiket az Ur reád bizott: hűséges, lelkitárs hitvesedet, bátor keresztyéni hitü leányodat. Majd megszakad a szivük, de méltók akarnak maradni hozzád. Előttünk alig mutatják könnyeiket. Majd magános órákon, az emlékek ölén megerednek a könnyek s mi ígérjük, hogy őéretük imádkozunk, mint érted. Dr. Vincze Károly, te a theológiai tudományok Mestere és Doktora, te megtartottad, ami nálad van. Megtartottad első sorban őseink szent örökségét, minden cifrálkodás nélkül. Volt életedben egy olyan korszak, amikor még fiatalos hévvel felvetted a theológiai viták hömpölygő, pergő fonalát. És nem voltál méltatlan ellenfél soha. Akik melletted álltak, akik ellened küzdöttek, veled tusakodtak: mind a két fél utdta, hogy Sárospatak fiával, a történelmi kálvinizmus bajvívójával számolni kell. Volt idő, amikor alkalmat adtál nekünk, hogy meggyőzzünk . . . S ha jobban szerettük volna a Föpásztort, a mi Krisztusunkat, ha jobban szerettünk volna téged, ha jobban képviseltük volna vélt, halandóbb igazságunkat, akkor találkoztunk volna egy közösen elért uj ponton... Amikor azonban vége felé járt zarándoklásod, akkor többé már nem vitáztál . . . Szépen felkészülve, tiszta szorgalommal álltái utolsó nagy harcodban is. Hü voltál mind halálig Heidelbergi Kátédhoz és II Helvét Hitvallásodhoz! Ki vehetné el jutalmadat . . . A legjobb meglátásod szerint “szabályszerűen küzdöttél” és nem a levegőt vagdostad . . . Tudod Károly Bátyám a “Hiúság Vásárán” — s óh jaj mi sokszor azzá tesszük életünket — a keresztyén bajtársnak, a hűségesnek kell életével fizetni ... Te azzal fizettél! Mert —- bár emberi szemek előtt el volt takarva — te jobban szerettél! Mások majd Írnak rólad mint amerikai magyarról, mi a “szent történet’’ keretében látunk tégedet . . . Hittel látjuk, hogy zarándok utad magasra ivei. A hit nem hiszékenység, nem üres álmodozás, hanem a legnemesebb tény-feltételezésre való rászánása az életnek. Ezt teszem én most. Hit-képzeletem szárnyain követlek: Uj zarándok lépdel a ina sacrán ... A mennyei Jeruzsálem felé . . . Már nem mi vagyunk a társaid: a tarzusi Pál villámszeme int feléd, Augustinus és Kálvin János néven szólít, Oekolarnpadius és Buliinger kedves hitvallásaidról beszél ... A nagy Kuyper Ábrahám, Bavinck és Sebestyén Jenő egészen közelről szólitnak meg téged ... Jó társaságban vagy: megbízható társak ezek . . . De én hiszem, hogy mi is találkozunk . . . Életed-halálod tanulságait egy pár töredezett gondolatban hadd vonja le az, aki, bár felekezet szerint a “másik oldalon” állott, de aki hittel értékelni tudja és meri hagyatékodat: 1. közkatonáid többé nem rejtőzhetnek palástod mögé, ellenfeleid nem nagykodhatnak azzal, hogy veled vitáznak, vagy veled harcolnak: mind a két félnek el kell érni hitbeli nagykorúságra . . . “Egymás terhét hordozzátok”, de az intés folytatódik, “minden ember a maga cselekedetét vizsgálja meg, és akkor csakis önmagára nézve lesz dicsekedése és nem másra nézve. Mert kiki a maga terhét hordozza.” Gál. 6:2-5. 2. ígérem s egész biztosan sokan velem ígérik, hogy többé nem lesznek olcsó, üres Ígérgetések és egyházi nagyzolások. Halálod hirdeti, bogy becsületesen és alaposan mindig csak “a következő lépésre” kell készülni. 3. Látjuk már, hogy a “végső harcot” csak kipró-LÉGIPÓSTÁN szállítjuk GYÖGYSZERküldeményét Magyarországba, Jugoszláviába és Csehszlovákiába R I M I F O N Az összes gyógyszer 1000 tabletta .....$9.92 kapható! PÉNZÁTUTALÁS IKKA 1000 Forint ........$39.00 vámmentes csomagakció "Koronás magyar címer gomblyukjelvény $1.00" TRANSGLOBUS, Inc. P. O. Box 935 Poughkeepsie, N. Y.
