Magyar Egyház, 1950 (29. évfolyam, 3-6. szám)

1950-06-01 / 6. szám

6 MAGYAR EGYHÁZ dés (köztársaság, királyság, stb.) kérdé­sének jelenleg időszerűtlen felvetésével s propagálásával a nemzeti egység tökéletes kialakulását veszélyeztetheti s ezt a kér­dést a felszabadult, szabad, független és nyugalmi állapotba került nemzet kizáró­lagos ügyének tartja fenn; következéskép­pen ellene van minden államcsinyszerü (pucs) megoldásnak? c) A magyar nép felszabadításához szükség van minden magyar erő összefo­gására, ezért a Magyar Nemzeti Bizott­mány Végrehajtó Bizottsága helyteleníti és elitéli bárminő közjogi kérdés felveté­sét. A mi feladatunk megteremteni a ma­gyar nemzet számára a szabad akarat el­határozás előfeltételeit és a tiszta demok­ratikus elvek alapján megválasztott tör­vényhozásnak az ország vezetését átadni. D) Ellene van bárminemű kollektiv fe­lelősségre vonás alkalmazásának akár nemzetek, akár pártok, akár felekezetek, akár nemzetiségek vagy fajokkal szem­ben? d) Elitéi s szembe fog szállni minden olyan törekvéssel, mely egyetemlegesen (kollektive) akar felelősségre vonni osz­tályokat, pártokat, nemzetiségeket vagy felekezeteket. A felelősség kérdését a füg­getlen magyar bíróságok illetékesek meg­állapítani és előre a leghatározottabban elitéli és meg fogja akadályozni akár egye­sek, akár csoportok bárminemű bosszúálló tevékenységeit. A felszabadításnak ezért meg kell hoz­­nia az általános megbékélést és az embe­riesség és igazság uralmának a helyreál­lítását, hogy az üldözés és szenvedés után, végre érvényesülhessen az Isteni üzenet: Békesség a földön a jóakaratu emberek­nek. E) A magyar nép szociális jólétének biztosítása érdekében a magyar nemzet szabadon választandó képviseletének köte­lességévé kívánja tétetni egy olyan föld­birtok rendezésnek állandósítását, mely a nyilvánvaló és egy független bíróság ál­tal megállapítandó igazságtalanságok jó­vátétele után a földszegény magyar népet megérdemelt birtokában hagyja? e) Az egységes gazdasági és társadalmi rend az emberi munka megbecsülésén, a munkavállalás szabadságán, az emberi sze­mélyiség szabad fejlődését biztosító ma­gántulajdonon és az egyéni kezdeménye­zésen épül föl. A nemzeti társadalom ere­jét, mindenki megélhetésének és boldogu­lásának lehetőségét legjobban a független egzisztenciák minél nagyobb száma bizto­sítja. Annak a tudatában, hogy a jövő magyar földbirtokpolitika alapja csak a kis'birtokrendszer és annak a megerősítése lehet, a Magyarországon végrehajtott földreformok igazságos eredményeit fenn kívánja tartani. Az időközben kolchozosi­­tott birtokokat pedig vissza kívánja jut­tatni a földmivelő magyar népnek. A füg­getlen kisvállalkozások rendszerének szé­leskörű érvényesülésével kívánja szolgálni az ország társadalmi, gazdasági és politi­kai megerősítését. Biztosítani kívánja a dolgozóknak a megfelelő életnívót és a szociális intézmények fejlődését. F) Teljes polgárjogot, gyülekezési és szervezkedési szabadságot kíván biztosí­tani minden olyan osztálynak és szervezet­nek, mely a magyar nemzet életének jövő alakulása alapjául a fenti pontokban le­fektetett elveket magára nézve kötelező­nek elfogadja? f) Kívánja, hogy az egyes társadalmi rétegek saját, jogos érdekeinek védelmére és azoknak a közérdekkel való összeegyez­tetésére szabadon társulhassanak. Helyre­­állitandónak tartja az ipari munkásság szakszervezeteinek, a mezőgazdasági né­pesség s a többi foglalkozási ágaknak az államtól független szervezkedésének sza­badságát, önkormányzatát, a munkavál­lalóknak biztosítani kívánja a szabad egyezkedés jogát a munkafelételekre, a munkaerő embertelen kizsákmányolásá­nak megszüntetését. G) Az államtól független egyházaknak teljes vallási és tanszabadságot kíván biz­tosítani ? g) Az ember legszentebb joga a lelki­­ismereti szabadság, az egyházak és feleke­zetek Istentől rendelt hivatásukat csak a teljes szabadság, valamint a külső és bel­ső függetlenség birtokában tölthetik be. H) A magyar nemzet történelmi jogai­nak feladása nélkül keresi a teljes meg­békélést a hasonló alapon élni kívánó szomszéd államokkal, illetve azoknak száműzetésben lévő szerveivel s magát szövetségi társulásra hajlandónak nyil­vánítja? h) Feladatának tekinti a magyar nép visszavezetését a nyugati kulturközösség­­be és az Egyesült Európa szabad népeinek politikai rendszerébe. Ugyancsak köteles­ségének tartja a felszabadítandó szomszéd népekkel való együttműködés és barátság intézményes alapokra helyezését. íme, ezek voltak a főbb pontok, amikkel kapcsolatban Szövetségünk annak a fele­lősségnek tudatában, amivel alkotó testü­letéinek és tagságának tartozik, nyílt vá-

Next

/
Thumbnails
Contents