Magyar Egyház, 1950 (29. évfolyam, 3-6. szám)
1950-06-01 / 6. szám
MAGYAR EGYHÁZ 5 KÉRDÉSEINK ÉS A FELELETEK Az Amerikai Magyar Szövetség és a Magyar Nemzeti Bizottmány átirat váltása Ismeretes az amerikai magyarság előtt az a tény, mely szerint az Amerikai Magyar Szövetség 1950 május 5-én, Washingtonban, D. C. tartott igazgatósági gyűléséből átiratot intézett a Magyar Nemzeti Bizottmányhoz. Az átiratban Szövetségünk — “a szabad világ érdekei s a magyar nemzet jövőjére vonatkozó féltő aggodalomtól indíttatva, a nemes célok hathatósabb szolgálata és a közvélemény megnyugtatása érdekében,” — arra kérte a Nemzeti Bizottmányt, hogy bizonyos alapvető kérdésekkel kapcsolatban félremagyarázhatatlanul határozott kijelentéseket tegyen. Megbízatásunkból folyó kötelességünk jelenteni most azt is, hogy Szövetségünk átiratát a Nemzeti Bizottmány, három folytatólagos ülésén alaposan megtárgyalva, annak eredményeképen közvetlen válaszul is Nyilatkozatot bocsátott ki, melynek hivatalos szövegét Msgr. Varga Béla elnök, saját aláírásával hitelesített formában, hozzánk, mint a Szövetségnek a Nemzeti Bizottmánnyal tartandó összeköttetéssel megbízott igazgatójához junius 23-án eljuttatni szives volt. Úgy a Szövetség átiratát, mint a Nemzeti Bizottmány Nyilatkozatát az Amerikai Magyar Népszava s több más lap is már egész terjedelmükben nyilvánosságra hozta s igy azokhoz külön magyarázat aligha szükséges. Jónak látjuk azonban, hogy a lehető legtisztább megérthetés céljából — a szükségszerüleg terjedelmesebb iratokból — itt sűrített formájú, egybevető közleményt adjunk. Alábbiakban tehát a Szövetség átiratának kérdési beosztása szerint adjuk a történelmi dokumentum jellegével biró irat-váltás legjelentősebb pontjait: A) A Nemzeti Bizottmány annak az evangéliumi világnézetnek az alapján áll, mely minden vonatkozásában elitéli a nácizmus és a kommunizmus nevek alatt ismert romboló irányzatokat s azokat törvényen kívüli állapotban kívánja helyezni? a) A Végrehajtó Bizottság a Magyar Nemzeti Bizottmány alakulásának második évfordulója alkalmából ismét hangsúlyozza, hogy ebben a küzdelmében változatlanul a krisztusi és humanista ethika és azok a közös nyugati örökségen nyugvó elvek fogják működésében irányítani, amelyeket első, 1949 májusában kiadott Deklarációjában már leszögezett. Mindenekfelett harcol Magyarország felszabadításáért az orosz elnyomás és a bolsevista diktatúra alól, a nemzet önrendelkezési jogának, független államiságának és alkotmányos kormányzatának, továbbá a magyar nép emberi és polgári szabadságjogainak helyreállítása érdekében, nehogy akár a nácizmus, akár a bolsevizmus rémségei megismétlődhessenek. Az uj Magyarország nem lehet a régi Magyarország hibáinak a folytatása. B) A magyar nemzet jövendő életformájának kialakítását — ha arra lehetőség adódik! — annak a tiszta demokráciának az alapján kívánja szolgálni, mely az Egyesült Államokat a világ szabad népeinek vezető államává fejlesztette? b) Elismeri és biztosítani kívánja minden magyar állampolgár számára az ember természetes és elidegeníthetetlen jogait, különösen a személyes szabadság, a gondolat és vélemény szabad nyilvánítása, a vallás szabad gyakorlása, az egyesülési és gyülekezési jog, mentesség az elnyomatástól, félelemtől és nélkülözéstől, a tulajdonhoz, személyi biztonsághoz, a szabad művelődéshez való jog és részvétel joga az állam és önkormányzatok életének irányításában. Ezeket a jogokat a magyar állam valamennyi polgárának minden irányú megkülönböztetés nélkül, a demokratikus államrend keretén belül egyformán és egyenlő mértékben kell biztosítani. C) Elitéi minden olyan törekvést, mely a jövendőbeli alkotmányjogi berendezke
