Magyar Egyház, 1950 (29. évfolyam, 3-6. szám)
1950-06-01 / 6. szám
8 MAGYAR EGYHÁZ Dr. Mátyás Ernő A Sárospataki Református Kollégium, egy 1950 május hó 30-án kelt gyászjelentésben mély fájdalommal, de a feltámadás hitében és az örökélet reménységével tudatja, hogy Dr. Mátyás Ernő életének 62-ik esztendejében, rövid szenvedés után az, Urban csendesen elhunyt. Ki volt Dr. Mátyás Ernő? A magyarországi református egyház egyik nagy tanítómestere, aki szánté egész életén át tanult és tanított, mert a theologia professzora volt. Erdélyi székelyföldvári lelkipásztorsága, majd kolozsvári theológiai tanársága után hívta el a sárospataki ősi kollégium az. újszövetségi tudományok professzorául. A külföldi theológiai irodalom legnagyobb ismerője és ismertetője, theológiájában mégis sajátságosán egyéni és magyar, kegyességében kálvinista. Mint nevelő az ifjú magyar lelkipásztori nemzedék szellemi életének egyik legáldottabb irányítója. Mint szaktudományának kiváló és igen termékeny művelője éppen élete utolsó éveiben nagy elismerésben részesült, amikor a “Kijelentés Története” című munkája német nyelvű fordításban is megjelent, ami által neve és theológiája nemzetközi vonalon is értékelést nyert. Közvetlenül halála előtt a “János Evangéliumának Magyarázatával” gazdagította a magyar theológiai irodalmat. Régebbi munkái közül kiemelendő: “Pál Apostol Megtérése.” A theológus diák atyai lelkű nevelője, mindig kész az ifjúság segítésére. Tudományt plántáló és hitet sugárzó életével példa marad a magyar theológus és lelkipásztor számára. A theológiai és professzori munka korántsem merítette ki tevékenységekben gazdag életét. Tanári hivatása mellett, hogy csak egyházi tevékenységeit említsük, a kollégium igazgató tanácsosa, a sárospataki református egyház presbitere, a magyarországi református egyház paróchiális könyvtárbizottságának és a protestáns egyházak bibliabizottságának tagja. Szolgálatban elégett életének, haláláig növekedő alkotó erejének titkát abban látták, hogy életének volt egy határozottt középpontja, ahonnan indult sokirányú tevékenységére és ahová imádkozó lelke naponként visszatért. Ezt a középpontot az általa annyira szeretett János evangélista szavaival igy jelölte meg tanítványai számára: “Úgy szerette Isten a világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen őbenne el ne vesszen, hanem örök életet vegyen.” (János 3:16). Az ősi koulégium gyászában őszintén osztozkodik az Amerikai Magyar Független Református Egyház. Öt lelkipásztora ismerte benne a melegszívű kartárst, a szolgálatra kész barátot, a kiváló tanítót. Az elköltözött emlékét szeretettel őrizve, Isten vigasztaló kegyelmét kérve megtört szivü szeretteire, a feltámadás hitében mondjuk együtt a gyászolókkal: “Az Ur adta, az Ur vette el. Áldott legyen az Urnák neve.” Bertalan Imre. Dr. Sebestyén Jenő Dr. Sebestyén Jenő, a Budapesti Református Theológiai Akadémia professzora életének 66-ik esztendejében meghalt. Méltó, hogy megemlékezzünk róla ennek a lapnak a hasábjain is. Dr. Sebestyén Jenő őszinte tisztelője volt a Független Amerikai Magyar Református Egyháznak s annak hitvallásos irányát mindig rokonszenvvel és érdeklődéssel kisérte. Dr. Sebestyén Jenőt a baranyamegyei kis református falu, Csuza adta a magyar kálvinizmusnak. Magyarországi tanulmányai után a hollandiai Utrecht egyetemén folytatott postgraduate tanulmányokat. Itt ismerkedett meg a szigorú református iránnyal s annak vezérével Kuyper Ábrahámmal s tőle kapta a döntő befolyást hosszú tudományos életére és munkájára. Hazatérve minden erejét annak szentelte, hogy ami szépet és jót látott a hollandok között, azt szeretve szeretett magyar refodmátus egyházában is megvalósítsa. 1918-ban foglalta el a Budapesti Theologiai Akadémián a dogmatika-etika tanszékét s pontosan 30 esztendőt töltött a katedrán. Lelkipásztori nemzedékek kerültek ki a keze alól. Egyéniségének, tiszta kálvini theológiájának bélyegét rányomta nemcsak a Pesti Theologiára, de az egész Dunamelléki Egyházkerületre s bátran mondhatjuk, az egész magyar református egyházra is. Aktiv ember volt. Hogy csak néhány dolgot említsünk meg, nevéhez fűződik a Soli Deo Gloria Szövetségnek, a Holland Magyar Társaságnak és a Kálvin János Társaságnak a megalakítása s hoszszu időn át való vezetése. Meg nem alkuvó ember volt. Elveihez törhetetlenül ragaszkodott s semmit sem adott föl belőlük.
