Magyar Egyház, 1933 (12. évfolyam, 1-6. szám)
1933-10-01 / 5. szám
52 MAGYAR EGYHÁZ nyivel tisztább, s hisszük, hogy a megértésre is több lehetőséget adóbb lehetett volna és lenne ma is az amerikai magyar reformátusság egyházi élete, ha mindegyik irány őszintén kijött volna vagy csak most is kijönne a hozzá-állás és hozzá-tartozás minden következményével, jogiakkal és ténylegesekkel egyformán és úgy adott és adna alkalmat népünknek a hozzá-állásra és hozzá-tartozásra. Akkor legalább, bármilyen fájdalmasan esne is népünk ezreinek a hitvallásos magyar református fundamentumokról való lelépése, őszinte embernek tarthatnánk és mint őszinte, igaz embert becsülhetnénk a becsatlakozott csoportok minden munkását és ha másért nem, legalább őszinteségéért becsüléssel tartoznánk minden egyházi iránynak; népünkre nézve pedig azt mondhatnánk, hogy ha magyar református szempontból fájdalmasan is, de utóvégre is csak azzal a lelkiismereti és vallásszabadsággal élt, amely egyformán jogot ad neki arra is, hogy magyar református maradjon, meg arra is, hogy ha úgy tetszik, mássá legyen. Utóvégre nincsen az sehol stem megírva, hogy mindenkinek magyar reformátusnak kell lenni, de az igenis meg van írva, hogy “az igaznál egyebet ne mondj”. (II. Krón. 18:15.) Mindezek elmondásával még a gondolata is távol áll tőlünk annak, hogy a magyarokkal foglalkozó egyetlen amerikai rokon felekezetet is megsértsünk. Azért, hogy a velük angolul kötött megállapodásokat a magyarok vezetői hogyan adták tovább magyarul, nem őket terheli a felelősség. Az pedig, hogy a saját hitüket terjeszteni és a saját egyházukat növelni még anyagi áldozat árán is készek a bel- és külmisszió munkájának a végzésével, dicséretes és követendő dolognak tartjuk, de munkájuk igazi jellegének az ő tudtuk nélkül való elleplezését és ó-hazai értelemben* vett magyar református munka gyanánt való feltüntetését irántuk való sértésnek tartjuk. Az elfogadott s bizony nekik is megerőltetésbe kerülő segítséget legalább munkájuk valódi jellegének a megvallásával és nevük viselésével illenék meghálálni. Az amboy-i egyház mindezekkel a kérdésekkel magára nézve leszámolt és jelen egyházi elhelyezkedését úgy körülsáncolta, hogy másnak még a tárgyalása is szinte jogi lehetetlenség volna. Az egyházközség temploma és kultikus élete A gyülekezeti élet központja a templom, legszentebb megnyilvánulása és táplálója az istentisztelet. A perth amboy-i független magyar reformátusok temploma Perth Amboy városának délnyugati részén, egy, a világ zajától nem háborgatott csendes utcában, a Kirkland Piacén van. Körülbelül arányos távolságban a város különböző résszeiben, továbbá a szomszédos Woodbridge város területén fekvő Hopelawn, Keasbey és Fords nevű város-részeken lakó egyháztagokhoz. A jelenlegi templom, melynek művészi rajza e jubileumi lapszám címlapját disziti, 1925-ben épült. Ugyanazon a helyen, ahol közlel húsz esztendőn át az 1905 szeptember 10-én felszentelt régi templom állott. (A régi templom képe az anyaegyházunkból sarjadzott alakulatok üdvözléseinél található !) Az uj templom építésének a szükségessége már nyolc évvel az elsőnek az építése után, 1913-ban felmerült, a megvalósulás azonban a közbejött világháború és az azt követő csatlakozási mozgalmak ökozta bizonytalanság miatt 22 évig váratott magára. Az uj templom alapkőszentelése 1925 junius 21-én, felszentelése pedig Thanksgiving Day-n (Hálaadás Napja), november 26-án volt. A templom fél-gót stílusban épült masszív tégla-alkotmány. Befogadó képessége 510 ülőhely, pótszékek behelyezésével azonban 600 ember is kényelmesen elfér benne. Az újonnan beszerzett berendezési tárgyakkal mintegy 63 ezer dollárba került. Szines művészi ablakai szentirásbeli szimbólumokat tartalmaznak. Egy néhány szépséges szimbólum ékesíti a falakat is, amelyeket 1932-ben Jámbor Lajos festőművésszel, a budapesti Szépművészeti Akadémia egyik volt jeles és a templomdiszitést Olasz- és Németországban magyar állami ösztöndíjon is tanulmányozott tanítványával dekoráltatott az egyházközség. A templom falain látható szimbólumok a hazai egyháznak Debrecen város címeréből kivett címere, a Szent Biblia és a Független Amerikai Magyar Református Egyház címere a középső főiv felett. A tiz parancsolat szimbóluma az Énekkar fáradozása eredményeképen 1909 junius elsején beállított villanymotoros orgona felett figyelmeztet az Isten parancsolatainak a megtartására, a templomból kifelé menet pedig, ha a karzat fölé, a torony belső falára esik a hivő tekintete, ott láthatja a Kálvin János jelvényét, az ég felé égő szivet tartó kezet. így a némi, -“alak és ablakok is beszédesekké és az fsíen utaira tanítókká válnak. Az Ur asztala, tőle balra a biblia-olvasó álvánnyal (J. H. Henderson Co. ajándéka) jobbra a keresztelő me-
