Magyar Egyház, 1933 (12. évfolyam, 1-6. szám)

1933-10-01 / 5. szám

MAGYAR EGYHÁZ 53 dencével (Vasárnapi iskola ajándéka) és a szószékkel, (Szt. József Egylet ajándé­ka) amely fölé szintén az Énekkar ajándé­kozta a díszes faragásu koronát, közép­ponti helyet foglal el. Benne vannak az egyház szent edényei és a templomi teri­­tők. Diszes, egyháziasitott magyar motivu­­mu decoratiótól ékesítve borul feléje az aranylapokkal ékes i-vü szentély, amelyen jobbról a magyar, balról az amerikai cimer­­pajzsok juttatják kifejezésre azt, hogy eb­ben a templomban kéthazás lelkek imádják az Istent. A szokásos magyar református jelvényiekkel ellátott sugár toronyban két tiszta-csengésű harang van, egy 1906 feb­ruár 18-án felszentelt “e” hangú és egy 1911 december 24-én beállított “c” hangú harang. A templomban villanyvilágítás és központi-fűtés van. A templom alatt tágas basement terem van egyleti gyűlések és is­kolai tanítások céljaira. Kívül a templom körülete szépen elkerített és kertesitett, az udvar pedig ennek az évnek a tavaszán ce­menttel öntetett ki, úgy hogy a templom környékéről egy szemernyi sár sem cipel­hető be a templomba, amelynek mindig tisztaságtól kell ragyognia. A templomban egész éven át péntek esténként és vasárnaponként délelőtt és sá­toros ünnepek első napjának délutánján, másodnapokon a délelőttjén és a szokásos ünnepnapokon van. A vasárnap reg­geli első istentisztelet (fél tiz órától tiz óráig tart) az úgynevezett gyer­mek-istentisztelet. Csodálatosan szép lát­vány és boldogító lelki élmény az, amikor a rendszerint 200 körüli gyermekgyüleke­zet ellepi a templomot és a rendes isten­­tisztelet rendje szerint énekel, imádkozik, igét hallgat, adakozik (borítékos rendszer) és rendet tart maga között. Ennél szebb istentisztelet már nem lehet a világon. Évek tapasztalata alapján úgy az előző lelkipásztor, Dr. Nánássy Lajos, mint e sorok Írója, úgy találtuk, hogy a rendes egyháztagságra nevelés és a gyermek szá­mára való lelki nyereség szempontjából összehasonlithatatlanul előnyösebb a va­sárnapi gyermekistentisztelet, ~:-^t a va­sárnapi iskola. A vasárnapi iskola ugyanis az iskolai oktatás egészen az államnak átengedő angol-amerikai rend­szerből nőtt ki. Pótolni akarta azt, amit a hazai egyház a maga elemi iskoláiban és kötelező vallásoktatásban, mi pedig a nya­ranként tartani szokott nyári és az egész éven át tartó szombati iskolában adhatunk és adunk. Nekünk nincs szükségünk arra, hogy a gyermekeket az Ur napján is az egész héten át eléggé megunt “iskolá­ba” küldjük, ha mindjárt vasárnapi iskola is az és nem tartjuk helyesnek az iskola szó használatát, mert ez magával hordja az is­kolából való kikerüléssel a vasárnapi isko­lának hátat fordítás kisértését is. A vasár­nap az Isten imádásának a napja! Menjen a gyermek a templomba, menjen isten­­tiszteletre, értelméhez, lelkivilágához mért gyermekistentiszteletre. így a templomba­­járást, a vasárnapi istenimádás szükséges­ségét tanulja meg és viszi át a felnőtt egy­háztagsági életébe is. így az Isten gyüle­kezeti imádásában begyakorolt, abba ter­mészetesen belenövő egyháztagokká vál­toznak át a gyermekeink. Ezért ajánljuk mi vasárnapi iskola helyett a gyermek­­istentiszteletet mindenhova, ahol a gyer­mek vallásos ismeretekben való nevelését más napon, mint vasárnap, el lehet vé­gezni. A gyülekezeti istentisztelet rendje nagyban és egészben ugyanaz, mint a Ma­gyarországi Református Egyház uj isten­­tiszteleti rendje, azzal a különbséggel, hogy az istentisztelet fohásszal kezdődik és az áldással végződik, továbbá, hogy a második Miatyánk helyett a Hiszekegy-et mondja el a gyülekezet minden egyes is­tentiszteleten, hogy minden egyes isten­tiszteletünknek meg legyen a maga törté­neti kapcsolata az ősegyházzal és az egye­temes keresztyénséggel is. Eltérés a hazai egyház mostani rendjétől, a mi rendünk előnyére, az is, hogy nálunk az adakozás a templomban, mint az istentisztelet egyik aktusa történik. Az elöljárók szedik be a perselyt és a főgondnok vagy annak he­lyettese átadja a papnak, aki azt a gyü­lekezettel való közös imádságban az Urnák felajánlva az Ur asztalára helyezi. Egye­bekben a hazai uj rend szerint mennek dol­gaink. Nem csak azóta, amióta otthon uj rend van, hanem azért, mert az egyház ta­lán a legelső olyan magyar református egyház az egész világon, amelynek több, mint két évtizede a hazai egyház uj rend­jével teljesen azonos alapgondolatu isten­­tiszteleti rendje van. A vasár- és ünnep­napi istentiszteleteken minden egyes alka­lommal énekel az énekkar is, az adomá­nyok begyűjtése alatt. A gyülekezetnek egy másik egyedi vo­nása az, hogy 1921 április 28.-a óta bevett rend az, hogy a rendes sátorosünnepi uri­­szentvacsora-osztásokon kivül minden hó­nap első vasárnapján is uriszentvacsora­­osztás van mind a gyermek-, mind a ren­des istentiszteleten. Úgy véljük, hogy a perth amboy-i független magyar reformá­tus gyülekezet az első olyan magyar re-

Next

/
Thumbnails
Contents