Magyar Egyház, 1933 (12. évfolyam, 1-6. szám)
1933-10-01 / 5. szám
MAGYAR EGYHÁZ 51 szervezett függetleneket a szervezett egyházi élet elvéhez való ragaszkodás áthidalhatatlanul elválasztja. A perth amboy-i egyházközség a Független Amerikai Magyar Református Egyházba tartozik. Annak egyik alapitó gyülekezete, egyik ékessége és erőssége. Vezető közegyházi tisztviselők adója, közegyházi gyűlések és konferenciák gyakori színhelye. Tapogatózott és járt más utakon is. Amikor 1903 augusztus 30-ikán megalakult, a megalakulás a Presbyterian Church in the U. S. fennhatósága alatt történt. Innen azonban a hazai egyház hivó szavára 1905 április 24-én még templom helynek megvásárolt fekvőségét is áldozatul hagyva kilépett és a Konvent amerikai egyházmegyéjének (előbb az egységesnek, azután a keletinek) egyik leghűségesebb gyülekezete volt mind addig, amíg a Konvent az amerikai munkáját fel nem adta. A csatlakozási láz idejében először itt is csak csatlakozásról folyt szó. A jegyzőkönyvek tanúsága szerint az egyházközségi közgyűlések úgyszólván minden eléjük vitt csatlakozási tervet elfogadtak az egyik gyűlésen, de ismét elvetettek a következőn, mig végre a független egyházban az egyházközség megtalálta a maga egyensúlyát. Az egyházközség jelenlegi népe tökéletes lelki nyugalomra talált eb-' ben az egyháztestben. Senkit sem izgat az egyházi hovatartozás, az ősi hit meg- vagy meg-nem-tartásának, az egyházi vagyon birtokjogának és hasonló, a csatlakozási küzdelmek idején kínos nyugtalanságokat okozó dolgoknak a kérdése. Mindenki tudja, még a kis iskolás gyermek is, hogy egy olyan önfenntartó és önkormányzó amerikai magyar református egyháztestnek a tagja, amelyik a II. Helvét Hitvallás és a Heidelberg! Káté-nak hivatalos hitvallásként való bírása révén írásosan kimutatható hitazonosságban (és nem hithasonlóságban) van a Magyarországi Református Egyházzal és a trianoni országcsonkitás következtében alakult utódál lamokbeli, szintén ezekre a hitvallásokra fundált hitvallásos magyar református egyházakkal. Mindenki tudja azt is, hogy ami az egyházközségé, a felett mind a legalsóbb, mind a legfelsőbb fórumon az egyházközség rendelkezik. Mindenki tudja, hogy ezért az életet adó megnyugvásért pedig érdemes és kell is áldozatot hozni és az egyházközséget a magunk áldozatkészségéből fentartani. ' Mindez tiszta és világos. Nincs semmi elhallgatás, semmi szemfényvesztés. Az őszinteség olyan jótékonyan járja át az ekklézsiát, mint a hegyek tiszta levegője. És szerénységünk szerint az amerikai magyar református élet minden nyomorúságának és minden békételenségének az őszinteség' hiányában van az oka. Valami rettenetes azt látni, hogy itt évtizedek óta rendszerré tétetett a való tényeknek népünk előtt való elleplezni akarása. Valami rettenetes érzés arra gondolni, hogy itt vannak hamis beállításban fogamzott és az első misrepresentatiót következetesen folytató ekklézsiák. Nekünk, akik egész amerikai életünk alatt óhazai szemmel, lélekkel és standardokkal igyekeztük megmérni az itteni egyházi életet, kimondhatatlan lelki szenvedéseket okozott annak a látása, hogy istenes, templomos, adakozó, engedelmes magyar református népünket lelki vezetői egyetlen csatlakozási, helyesebben beolvadási megoldás esetében sem tartották arra méltónak, sem Istent szolgáló tisztükből parancsolóan következő kötelességnek, hogy őszintén eléje tárták volna az illető becsatlakozási, betársulási, helyesebben beolvadási mód minden hitvallási, vagyonjogi és más egyéb következményeit és megmondották volna avagy még most is megmondanák azt az igazságot, hogy a magyar református jelleget a maga teljességében csak magyar református áldozatkészségből fentartott magyar református egyházban lehet úgy itt, mint akár az egész világon birtokolni. Ezt az igazságot a legtöbbször mindig későn, sorait megbontóan és sok keserű kínok árán kellett kitalálni az amerikai magyar reformátusnak. így volt ez az amboy-i egyházban is, ahol az első charter angolul igy hangzik: ’First Magyar Presbyterian Church, Perth Amboy, N. J.”, magyarul pedig igy: “Perth Amiboy-i Első Magyar Ev. Ref. Egyház”. Hogy mit jelent ez a kétféle elnevezés apierikai egyházi és világi jogi szempontból, azt az amboy-i magyar reformátusnak is akkor kellett megtudni, amikor 1905-ben csak templomhelyül vásárolt fekvősége és az ellenegyház veszedelmének a vállalása árán ajánlhatta lelkét szülő édes anyja, a magyarországi református egyház gondozása alá. Hogy mennyire képesek voltak némely lelki vezetők az első ámítás és a külső látszat fenntartása érdekében elmenni, csak úgy mellékesen említjük meg, hogy volt olyan lelkész is, aki bíróság előtt tett esküvel vallotta, hogy a presbyterian nevet azért nem használják a magyar elnevezésben, mert azt a szót a népünk nem tudja kimondani. (Református Hiradó, 1915 március 18.) Meny-
