Magyar Egyház, 1933 (12. évfolyam, 1-6. szám)
1933-08-01 / 4. szám
MAGYAR EGYHÁZ 11 segítségére jött és mindig felemlete. Történelmének utolsó négy évszázada azt tanúsítja, hogy ez az isteni segedelem evángéliumi és főként kálvini kereszténységéhez való hűsége utján jött el hozzá. A szabaditást, más útvonalon, nehéz elképzelni ma is. A szabaditáshoz azelőtt, aki ismeri a nemzet történetét, elválaszthatatlanul és “sine qua non” gyanánt hozzátartozandónak látszik az, hogy az ősi Sión, minden mást félretevő sietéssel újra fel kell öltse magára azt, ami múltjának bizonyos tanúsága szerint életéből hiányzik és le kell vesse magáról mindazt, amit a nemzetköziség elferdült gondolkozásában testére ráragadt. “Térj magadhoz drága Sión” — ez a mostani idők nagy intelme és sorsdöntő hivása. E sorok írója csaknem tiz évvel ezelőtt felvetette azt a gondolatot, hogy a szétfolyó magyar vér irtózatos áradatának megállítására, s ami több, ennek áldásos magyar életre való visszaárasztására megalakítandó egy a világban szétszórt minden magyar reformátust egy testbe egyesitő Magyar Református Világszövetség. A felvetett gondolat keltett valami viszhangot itt ott, de, mint annyi minden másra, erre is ráborult a feledés sötét fátyla. E sorok írója nagy lelki kényszer által kényszerítve érzi magát arra, hogy e gondolatot, most már egyenesen Nagyméltóságodhoz intézetten, újra felvesse. Minden hűséges magyar előtt és nemcsak, de immár a felvilágosultabb világközvélemény előtt is teljes elismertségben áll az a tény, hogy a magyar igazságnak, úgyis mint világ-igazságnak, Nagyméltóságodnál nagyobb és elhivatottabb apostola az egész föld kerekségén nincs. Legyen szabad azért akkor, amikor bátorságot veszek arra, hogy felhívjam Nagyméltóságod figyelmét a katasztrofális veszedelemre, amely a revízió szent ügyét sorozatosan elhibázott lépések következtében épen Amerika és — irtózatos leimi — az amerikai református magyarság egy részéről fenyegeti: kérnem is azt, hogy a revizió szent ügyének és a teljes magyar igazság kibiztósitásának minél hamarabbi győzelemre juttatása érdekében Nagyméltóságod, úgy mint az ősi Sión szent tradícióit szorosan figyelembe vevő, s a jelen minden átkára abban minden gyógyirt bizonyosan megtaláló magyar református főur, revízióra néző nagy törekvéseiben vesse rá kezét az eke szarvára ott, ahol egészen világosan az aratásra váró gabona ugyan sok, de az aratók száma kétségeejtően kevés és az aratás vesztés rémének ijjesztgetései tragikusan közelállóak. Egyről biztositani kívánom itt Nagyméltóságodat : Amerikát illetőleg az az egyházi közösség amelynek lelkiismeretéből e sorok felfakadtak, az idenéző szent harcban helyét mindig, utolsó lehelletéig, meg fogja állani! Duquesne, Pa. SEBESTYÉN ENDRE, magyar református főesperes. T. GULYÁS ANDRÁS EMLÉKEZETE. 1930 november 27-én halt meg és 29-én temettetett el a perth amboyi független magyar református temetőbe, mint az Egyesült Államok keleti részének egyetlen független református temetőjébe, a lelkipásztorok részére fentartott temetőrészbe. A perth amboyi egyházközség tanácsa már a temetést követő gyűlésén elhatározta, hogy a mindenki által felette kedvelt és becsült ifjú pap sirhantját a Független Egyház egész közösségének testvéri bevonásával emlékkővel fogja megjelöltetni. 1933 május 28-ra végre meg-A Független Amerikai Magyar Református Egyház hívei kegyeletének jele a néhai hűséges ifjú lelkipásztor iránt a perth amboyi temetőben.
