Magyar Egyház, 1932 (11. évfolyam, 5-12. szám)
1932-05-01 / 5. szám
6 MAGYAR EGYHÁZ Újra kell kezdeni. New Yorkban kb. annyi ember él, mint Csonkamagyarországon. Csak itt összezsúfolva, egymás hátán, vagy feje felett, egymás oldalába lökve és lábára taposva, amott egy-két nagyobb tömeget kivéve tiszta falu és tiszta erkölcsű falusi házikókban. Nem tudjuk, mennyi volt otthon a nagy bűnökért kivégzettek száma az 1931. évben. New Yorkban 30 volt. Otthon talán csak a tized része volt. íme a nagy város egész erkölcsi problémája. Sulyosbbodik ez a probléma még jobban azzal, amit a rendőrfőnök a jelentésében mond: “Ami a város rendőrhatóságát a legnagyobb aggodalommal tölti el, az a körülmény, hogy a bűnök legnagyobb részét fiatal fiuk és lányok követik el. Ezek a fiatalok olyan hidegvérrel és magától értetődöttséggel mondják el, hogy miképen tervezték ki a legagyafurtabb és legkegyetlenebb bűncselekményeket, hogy még a sokat látott és semmin sem csodálkozó rendőrtisztek sem akarnak hinni a füleiknek: “íme a nagy város még nagyobb erkölcsi problémája. Hol itt a gyógyulás? Nem a prohibició eltörlésében, vagy fenntartásában csupán, nem a drákói szigoruságu törvények hozatalában, vagy mint most történt a “Baumes törvény” enyhítésében, nem kitünően felszerelt és jól képzett rendőrségnek a szervezésében (milyen tehetetlennek bizonyult ez a rendőrség a Lindbergh ügyben!) egyszóval nem külső tényezőkben, hanem benn az emberi szivben, mert abból származik minden élet. — Erre a szivre kell tehát vigyázni. Minden ember mellé nem lehet rendőrt állítani, de lehet minden ember szivében őrt állítani a rendnek. Csak el kell kezdeni, már gyermekkorban. Mióta bűn van a világban, mindig volt büntetés is, sőt volt a bűnt megelőző erkölcsi szigor. Ez az, ami hiányzik az amerikai gyermek életéből. Neki minden szabad. Előtte nem tekintély az Isten sem, nem tekintély a tanítója sem, a szülője sem, a törvény is csak akkor, ha a rendőr képében mered elébe. Előtte csak egy törvény van, a saját romlott szivének kívánsága. Ezzel a szívvel kell valamit tenni. Ennek a nevelését kell újra kezdeni, de nem rendőrséggel, hanem — Istennel, (h. s.) Még mindig nem tanultak. A hölgy világ újabb divatot eszelt ki a női báj kelletésére: a fogak festését. Eddig csak az arcukat, a körmüket, a lábujjukat, az ajkukat, a hajukat, a szemöldöküket festették. Most már a fogukat is festeni kezdik. Nem tudják, mit csináljanak nyomorult testükkel, amelyet épen úgy megesznek a férgek, mint bármely más testet. Nem tudják, hogy kenjék, fenjék, mázolják magukat. Mindenképen mások akarnak lenni, mint amilyeneknek az Isten adta őket. De csak testben. Azzal nem törődnek, ha a sok festék alatt meghal a lélek. Azt nem óhajtják elváltoztatni az ő elméjüknek megújulása által. Vájjon mit gondoljunk az olyan nőkről, akiket egy irdatlan világégés közepette, a nyomorúságok, nélkülözések, panaszolkodások kínos zajában csak egy érdekel: nyomorult kis önnönmaguk kelletése? Millióknak talán kenyér sincs a fogukra és ők festéket kennek rá! Vájjon nem érdemelnék meg, hogy még kenyeret se adjon fogukra az Isten?! Ilyenek miatt van az Ur haragja az elvetemült és gonosz nemzedéken. Ilyenek miatt mondja az Ur: “Nincsen semmitek, mert nem kéritek. Kéritek, de nem kapjátok, mert nem jól kéritek, hogy gerjedelmeitekre költsétek azt. Parázna férfiak és asszonyok, nem tudjátok-e, hogy a világ barátsága ellenségeskedés az Istennel? Aki azért a világ barátja akar lenni, az Isten ellenségévé lesz.” Jak. 4:2-4. (V. K.) A muzsiknak azok is jók lesznek! Stalin, a vörös czár beteg. Professzort hivnak hozzá. Német professzort. Akit egy másfélévezredes kultúra termelt ki. A Stalinék által támadott világrendben. Neki ez kell. Viszont azt olvassuk, hogy az orosz nép számára pedig olyan orvosokat nevelnek, akiknek több időt kell szentelniük a kommunista tanok elsajátítására, mint orvosi pályájukra való készülésükre. A szegény orosz muzsiknak, úgy látszik, ezeket a megrendelésre gyártott, az ötéves terv követelményei szerint szállítandó orvosokat is jónak tartják. A vezérekhez azonban német professzorokat hivnak. Hol itt a nép érdekének őszintén való sziven-viselése? KÖNYVEK-LAPOK Előfizetési felhívás. Dr. Varga Zsigmondnak, a debreceni Tisza István tudományegyetem nagytudományu professzorának és kollégiumi főkönyvtárnokának egy vallástörténeti munkája van megjelenőben. A hatalmas és a magyar theológiai irodalomban egyedül álló munka két részből fog állani. Az első rész, amely mintegy 300 sűrűn nyomtatott oldalt fog kitenni, a bevezető kérdéseket és a vallásos élet teljes jelenségvilágának az átnézetét adja. Önmagában is egy befejezett Vallástörténet, amelyet haszonnal forgathat majd bárki, akinek a vallás élete fontos. A müvet szerzője a saját költségén adja ki, ami egyenesen az áldozat magaslatára emeli tudós munkásságát. De csak a kiadói jog önmagának való megtartásával reméli előteremteni azt az összeget, amely a nagy mü második, mintegy 700 oldalas részének a kiadásához szükséges leszen. A magyar theológiai irodalom kiépítéséhez is hozzájárul tehát az, aki a mü első részét megrendeli. De nem csak ezt teszi meg, hanem a theológiai tudományok egyik legmodernebb ágában, a vallástörténetben, szerez magának biztos tájékozódást. És ha valahol, akkor ezen a téren nagyon fontos, hogy olyan avatott és olyan konstruktiv forrásból jöjjön a tájékoztatás, mint amilyen forrásból jön ez a munka. Az első rész előfizetési ára 2 dollár. Ennek közvetítésére szívesen vállalkozunk és junius végén, vagy julius eleje táján már a könyvet is eljuttathatjuk az előfizetőkhöz. Aki azonban közvetlenül óhajtja megrendelni a könyvet, az a pénz beküldésével egy időben a szerzőnek is megküldheti megrendelését (Debrecen, Kollégium). Mi szívesen ajánljuk a könyvet mindenkinek, de mindenek között is első sorban az illusztris szerző volt tanítványainak. (Dr. Vincze Károly.) “A gyülekezetekben áldjátok az Istent, az Urat áldjátok, ti Izráel magvából valók!” (Zsolt. 68:27.) A gyülekezetben.... azaz a templomi istentiszteleten. Tehát járj templomba és ha ott vagy: áldd az Istent.
