Magyar Egyház, 1931 (10. évfolyam, 1-11. szám)
1931-01-01 / 1. szám
X MAGYAR EGYHÁZ szeretnék elhitetni a világgal, hogy mi az angol nyelv ellen hadakozunk és mindörökre a magyar nyelvhez kötjük egyházainkat. Szeretnők, ha lehetne, de tudjuk, hogy nem lehet. És az angolt papjaink is beszélik, sőt nevezetesebb alkalmakkor még templomainkban is tartunk angol és magyar istentiszteleteket amerikai barátaink kedvéért. A függetlenség tisztára vallási mozgalom és nem is akar soha más lenni. Olyan vallási mozgalom, mely a biblián, A II. Helvét Hitvalláson és a Heidelbergi Kátén alapuló teljes magyar református vallást akar és ilyen vallási mozgalom csak egyetlenegy van az amerikai magyarok közt: A Független Amerikai Magyar Református Egyház mozgalma, ám tagadja el ezt az igazságot az, aki hazudni tud, de az mégis csak igazság marad! (Vincze Károly “Mi a függetlenség?” cimü cikke, “Magyar Egyház”, 1927 november.) 1928 Március 15-én nagy ünnepet ül Amerika magyarsága New Yorkban. Egy seregben a magyarországi Kossuth zarándokokkal leleplezi a legszebb magyar kultusz szentségét: a mew yorki Kossuth szobrot. Ha az amerikai magyarság meg tudta teremteni Kossuth Lajos new yorki szobrát akkor egy lépéssel tovább menve meg kell teremtse magában egy igazi Kossuth kultusz lelki valóságait. Ezeknek felemelésével, istápolásával, becsületes megtartásával olyan szövétneket gyújthatunk fel szomorú életünk uttalan sivatagjában, amelynek fényénél nagyob és jobb dolgokat találhatunk mint amilyenekre gondolni merünk. A Független Amerikai Magyar Református Egyház híveinek serege példás hűséggel állott a Kossuth szobor mozgalom mellett az első perctől kezdve. Ha ez nem igy lett volna, talán ma nem lenne Kossuth szobor. Készülünk a new yorki nagy ünnepnaphoz is. Képességéhez mérten mindent megtesz Egyházunk avégre, hogy a nagy ünnep méltó legyen a nagy alkalomhoz. Még ennél többet is teszünk. Egyházunk Kossuth nevét nem igen emlegetve ugyan, igyekezett felemelni és istápolni a Kossuth kultusz lelki valóságait olyan mértékbenj hogy e tekintetben az amerikai magyarság egész táborában kétségbevonhatatlanul a legelső helyet foglalja el. S amig ez az Egyház Isten akaratából élni és virágozni fog: addig hűséges hordozója lesz annak a szent örökségnek is, amelyet a gondviselés Kossuth Lajosban adott magyar népének. Vajha akkor, amikor a new yorki Kossuth szoborról, örömkönnyeket hullató tenger sokaság ünneplő áhitatában lehull a lepel, amikor Kossuth ércalakja hazafias zsolozsmázás illatozásában felemelkedik közöttünk: szent fogadalom kelne minden magyar szívben, hogy a nagy vezért, aki eljött hozzánk, el nem hagyjuk, meg nem tagadjuk, de szavát szavunkká, tetteit tetteinké, áldozatunkká tesszük. Az a hely, amelyet amerikai zarándokok útja alkalmával Kossuth az amerikai nemzet szivében valamikor elfoglalt, ma kihalt, kegyetlenül üres hely. Mi lenne, ha mintegy szent, de elveszett örökség gyanánt nézve ezt, áldott tusára kelne érte Amerika egész magyar népe! Ezt visszafoglalni s ebben megtalálni mindazt, amiért Kossuth Lajos lelke sir az égben: erre szenteljen minket oda március 15-ike, a new yorki nagy Kossuth nap! (Sebestyén Endre “Kossuth közöttünk” cimü cikkéből, “Magyar Egyház” 1928 március.) 1929 Cikkünket az amerikai magyar helyzettel teljesen tisztában nem lévő olvasóknak is írva, meg kell felelnünk arra a kérdésre, hogy mi is az F. A. M. R. E.? Egy mondatban felelve rá: a Magyarországi Református Egyház amerikai mása. Független, önálló egyházi alakulat az Egyesült Államok alkotmányának védelme alatt, amely a Magyarországi Református Egyházzal hit és egyházkor8
