Magyar Egyház, 1931 (10. évfolyam, 1-11. szám)
1931-01-01 / 1. szám
MAGYAR EGYHÁZ BORSY-KEREKES GYÖRGY: AZ EGYSÉGES EGYHÁZ MEGALKOTÁSÁNAK MÓDJA. — Részlet Az Egyetlen Ut c. könyvből — A legszebb elképzelés is értéktelenné válik azonnal, ha a valósággá rögzítéséhez hiányzanak a gyakorlati lehetőségek. Mi pedig itt nem álmodoztatni kívánjuk református testvéreinket, hanem főként azt óhajtjuk bizonyítani, hogy amerikai reformátusságunknak minden anyagi és lelki feltétele meg van saját nagy Egyházának megalkotásához. Hadd következzenek tehát itt sorra erre vonatkozó megállapításaink: A kérdés megvizsgálásánál főként három szempont jöhet figyelembe: I. Meg van-e a mód arra, hogy amerikai felekezeteknél elhelyezkedett gyülekezeteink kijöhessenek mostani missziói hatóságaik rendelkezése alól? II. A gyülekezetek népe s a lelkészek részéről lehetne-e akadálya egy önálló Amerikai Magyar Református Egyházban való egyesülésnek, illetve szolgálatnak? III. A megalkotandó Egyház képes lehetne-e önmagának segélyezések nélküli fenntartására? Hogy bizonyos rendszert adjunk mondani valónknak, kénytelenek vagyunk újra sorra venni az egyes felekezeteket, illetve csoportokat. TÁRGYALÁSI ALAP A REFORMED CHURCHNÉL. La) A Reformed Church in the U. S. A. missziói hatósága állandóan hangsulyoztatta azt a felfogását, hogy a magyarokkal való munkát nem hasznossági szempontból vette fel és folytatja, hanem tisztán keresztyéni jó indulatból és testvéri szeretetből. Nem tételezhető fel tehát jó hiszemüen az, hogy ha a gyülekezetek s egyházmegyék kilépési szándékaikat vele közölnék, az ellen elvi kifogásokat jelentene be. Ez az egyház mintegy $54,000 dollárral kártalanította a magyarországi egyetemes konventet akkor, midőn az hozzá a gyülekezeteket a háború utáni Tiffini Egyezményben átbocsátotta. Ez az összeg azonban számára nem jelentett külön megterheltetést, mert hiszen az szétosztva továbbra is az egyes gyülekezetek egyéni terhe maradt. A missziói hatóság mindössze annyit tett, hogy a kölcsönöket biztosította, fedezte, illetve ahol szükséges volt, megszerezte. Ezek után viszont a kamatokat nem a Reformed Churchnek, hanem a terhelt gyülekezeteknek kellett fizetniök. A Tiffini Egyezmény óta eltelt idő alatt a magyar missziói egyházközségekre tekintélyes összegeket fizetett ugyan rá a Reformed Church, valami azonban megtérült már időközben is az által, hogy a gyülekezetek az egyházmegyéken keresztül bizonyos összegekkel hozzájárultak a különböző pénztárak gyarapításához. LÁTSZÓLAGOS VESZTESÉG. Igaz ugyan az is, hogy a magyar gyülekezetek elvesztése nagy számbeli gyengülést jelentene rá, ez a gyengülés azonban valójában csak látszólagos lenne, mert hiszen a magyarok kivonulása által belmissziói költségvetése illetve kiadása legalább évi $50,000-al kevesbbednék. -— Nem tartjuk tehát valószínűnek azt, hogy a most folyó egyesítésekre tekintettel ne lehetne meggyőzni a missziói tanácsot arról, hogy a magyar gyülekezetek elbocsátása által gondjai megkevesbbednek s igy tulajdonképpen szolgálatot tesznek neki a magyarok, ha ott hagyják és igy tehermentesítik. Az is valószínű, hogy az egyesítéssel kapcsolatban emlegetett három másik felekezet is szívesebben venne egy anyagilag erős közegyházat, mint egy költséges missziói munkával terhelt közösséget. A gyülekezetek gondozásának terhétől való könyebbüléshez hozzájárulhatna az — 25 —