Magyar Egyház, 1931 (10. évfolyam, 1-11. szám)
1931-11-01 / 11. szám
1 MAGYAR EGYHÁZ lyik Istennek a természetben megnyilatkozó dicsőségéről szól? Arany-ige: Kezdetben teremté Isten az eget és földet. Ének: 114. d. 1. — vagy 98. d. 1. Imádság. Teremtő Istenem, légy áldott, hogy teremtetted ezt a csodálatos világot és benne nyilvánvalóvá tetted azt, ami benned láthatatlan, tulniillik a Te örökkévaló hatalmadat, bölcseségedet és erős istenségedet. — Könyörgök hozzád, óh Uram, hogy ne. legyek vak és értelmetlen dicsőségednek alkotásaidban való meglátására és megértésére. Lássam meg bölcseségedet a porszemben és dicsőségedet egy csepp vizben. Ajándékozz meg a hitnek ajándékával, hogy megérthessem, hogy a világ a Te beszéded által teremtetett és az ami látható, a láthatatlanból állott elő. — Segíts arra, hogy ebben a Te általad teremtetett világban úgy éljem Tőled nyert életemet, hogy mindig, mindenütt és mindenben dicsőségedet szolgáljam. Ámen. HATODIK HÉT. II. A teremtés rendje. Ének: 98. d. 1. Olvasandó: I. Móz. 1. Imádság. Isten a világ teremtésében bölcsen elgondolt rend szerint járt el. Először az anyagot (matter) hozta létre, azután erre ráplántálta a növényi (vegetative) életet, ismét erre az állati (animal) és végül az emberi életet. Ez a dolgoknak az egyedül bölcs, az egyedül lehetséges és épen ezért az egyedül természetes (natural) rendje. Ennek a rendnek a megfordítása, vagy bármilyen megzavarása az élő lények pusztulását eredményezné. “A teremtésben minden lény a másiknak lesz az áldozata”, de egyúttal az éltetője is. “A sziklát évszázadok zivatarja azért porlasztja el, hogy áldott televénnyé válva ringó kalászokat teremjen. A gazdag növényzet millió állatnak lesz terített asztala és az állatok eleven sírba temetkeznek: tápláléka lesznek egymásnak vagy az embereknek.” (Dr. Ravasz L.: Látások Könyve, 178. old.) A Szentirás a munkára rendelt nappal és a pihenésre szánt éjszaka és az egyes napok rendszeres egymásutánjában juttatja kifejezésre azt az igazságot, hogy Isten a világot szép rendben a dolgok természetes egymásutánjában teremtette. “És lön este és lön reggel; első nap.” “És lön este és lön reggel; második nap.” Stb. Ezek alatt a napok (days) alatt azonban nem a mi 24 órás napjainkat kell értenünk, hanem hosszabb időkre terjedő korszakokat (ages, periods, epochs). A “nap” (day) kifejezés gyakran használtaik ebben az értelemben a Szentirásban. (Zsolt. 90:4; Zak. 14:6-9; Ján. 9:4; II. Kor. 6:2; II. Péter 3:8.) A tudomány megállapításai szintén a mellett szólanak, hogy a világ mai rendje egymást követő korszakokon át fejlődött oda, ahol most van. A teremtés bibliai története és a tudomány között tehát a teremtés rendjének kérdésében nincsen ellentét. Csak “felületes tudás az, mely az Istentől elvezet, ellenben az alapos, mélyreható tudás ismét Istenhez viszen vissza”, mondotta a modern tapasztalati tudomány atyja: Verulami Baco (f 1626). Gyönyörűen sorakoznak Baco szavai mellé Kopernikus-nak (szül. 1742 vagy 1743), a föld napkörüli forgását felfedező csillagásznak a szavai: “Ki volna az, akit a világegyetem isteni bölcseséggel vezetett dicső rendjének okos megfigyelése a világegyetem mindenható nagy épitőmesterének csodálatára ne vezetne?” (Idézve Erős Lajos Apologetikájából.) Kérdések: 1. Milyen rendben teremtette Isten a mindenséget? 2. Üdvös volna-é a teremtményekre ennek a rendnek a megzavarása? 3. Mit kell értenünk a teremtés történetében említett napok alatt? 4. Van-é ellentét a teremtés bibliai története és a komoly természet-tudomány között a teremtés rendjére nézve? 5. Kik azok, akik a legnagyobb csodálattal tudják szemlélni a világegyetemben tapasztalható rendet? 6. Illő dolog volna-é az, ha az Isten akaratával tökéletes harmóniába hozott mindenségben az ember az Isten iránti engedetlenség diszharmóniáját gyakorolná? Arany-ige: Mi Urunk Istenünk, mily felséges a te neved az egész földön! (8. zsolt. 10.) Ének: 88. d. 5. — 14 —
