Magyar Egyház, 1931 (10. évfolyam, 1-11. szám)
1931-11-01 / 11. szám
MAGYAR EGYHÁZ ÖTÖDIK HÉT. A TEREMTÉS TÖRTÉNETE. I. A Teremtő. Ének: VIII. zs. 1. Olvasandó: I. Móz. I. Imádság. A világ (universe) nem volt meg mindig. Nem is magától állott elő. Teremtetett. Isten teremtette. Ezt tanítja a Szentirás és különösen a Szentírás első könyvének, Mózes első könyvének, első és második fejezete (chapter). Mózes első könyvét (a régi görög forditás után) épen azért, mert az egész világ és az egész emberiség eredetének kérdésével is foglalkozik: Genezis-nek, azaz Eredet-könyvének is szokták nevezni. A teremtés szentirási történetének nem az a főcélja, hogy a teremtés tudományos leírását (scientific description) adja, hanem az, hogy Istent, mint Teremtőt (Creator) ismertesse meg. Nyilvánvaló ez abból a tényből is, hogy az első rész 31 versében 29-szer fordul elő az Isten neve. A Szentirás tehát minden emberi bölcselkedéssel és elmélettel (theory) szemben Istent vallja minden láthatók és láthatatlanok teremtőjének. És pedig azt az Istent, Akit mi, keresztyének úgy ismerünk, mint Atya-, Fiú-, Szent Lélek, teljes Szentháromságegy-igaz-I stent. Az Ő egységes müve a teremtés. Az Atyáé benne a teremtő akarat, de akaratának érvényesítését a Fiú által végzi (Ján. ev. 1:3, Kol. 1:16, Zsid. 1:2) mig teremtett világát Leikével rendezi és eleveníti meg (I. Móz. 1:2, Zsolt. 104:30). Erre mutat az a tény is, hogy Isten a többesszámu Elohim névvel neveztetik és két helyen is többes számban beszél magáról. így tanítja ezt Anyaszentegyházunk is, midőn igy szól: “Ez a jó és mindenható Isten teremtett mindent, úgy a láthatót, mint a láthatatlant az Ő örök Igéje által (Ige, Logos, Word: az Ur Jézus neveinek egyike) és mindazt fentartja az Ő örökkévaló Lelke által.” (II. Helvét Hitvallás VII. Rész 1.) Csodálatos ez a mi szemeink előtt és csak “hit által értjük meg, hogy a világ Isten beszéde által teremtetett” és azt, “hogy a látható a láthatatlanból állott elő”. (Zsid. 11:3). Mindazonáltal a hitetlen embert semmi sem mentheti, mert maga a teremtett mindenség is nyilvánvaló bizonyság amellett, hogy Istentől teremtetett. (Róm. 1:18-20.) Ezt az igazságot fejezte ki felülmúlhatatlan szépséggel Szent Ágoston (Augustine) ősegyházi atya, mikor Istenkereső gyötrődéseire emlékezve igy irt: “Kérdeztem a földet és azt mondta: én nem vagyok az Isten. És minden rajta levő ugyanezt vallotta. Kérdeztem a tengert és a mélységeket és mindent, ami azokban csuszik-mászik és él s azt felelték : mi nem vagyunk a te Istened, kereskedjél feljebb. Kérdeztem a fúvó szeleket, és az egész levegő minden lakóival ezt felelte: én nem vagyok Isten. Kérdeztem az eget, a napot, a holdat és a csillagokat, és azt mondták: mi sem vagyunk az Isten, akit te keressz. És szólottám minden körülöttem levő dologhoz : azt mondtátok az én Istenemről, hogy ti nem vagytok az. Beszéljetek hát róla! És mindannyian fenhangon kiálták: Ö teremtett minket!” (Vallomások, X. 6.) Kérdések: 1. Hol találjuk a teremtés történetét a Bibliában? 2. Mi a főcélja a teremtés bibliai történetének? 3. Hányszor fordul elő Isten neve I. Móz. 1. részben? 4. Csak az Atya-Isten munkája-é a teremtés? 5. Milyen névvel jelöltetik Isten a teremtés történetében? 6. Mi szükséges annak teljes megértéséhez, hogy a világ Isten beszéde által teremtetett? 7. Ki tudna kikeresni az énekeskönyvünkből egy pár olyan éneket, ame— 13 —
