Magyar Egyház, 1931 (10. évfolyam, 1-11. szám)
1931-07-01 / 7. szám
MAGYAR EGYHÁZ Record of Clergy. Épen nem a szenzáció kedvéért (sajnos, az utóbbi időkben az esetek gyakorisága következtében ezek a dolgok már el is vesztették szenzációs jellegükéit!), csupán regisztrálás-képen meg kell Írnunk, angol lapok nyomán, azt, hogy ifj. Kalassay Sándor elyriai lelkészt a világi hatóság letartóztatta és fogva tartja. Több vád is van ellene. Az első, melyre a letartóztatást foganatosították az, hogy mint gyám hütlenül kezelte két árvának vagyonát. Ebben az esetben kb. $3000-ról van szó. Ezen kívül, információnk szerint még mintegy $16,000.00 erejéig emeltek ellene vádat különböző egyének vagy bankok. A bíróság $5,000 bailt állapított meg, de azt Kalassay jó embereinek julius 15-ig, amikor már hosszabb idő óta volt fogva, nem sikerült megszerezni. Ez a hir minden, csak nem olyan ügy, amit szívesen közlünk le. Hiszen, ha a dolgok igy folynak, az amerikai magyar papság elveszti azt a becsülést is, amiben még sok becsületes tagja révén része van. Lehetetlen azonban a dolgot elhallgatni épen nekünk, akik immár egy évtizede harcolunk azért az erősen fegyelmezett amerikai magyar református szervezeti egységért, melyben hasonló dolgok, a legnagyobb valószínűség szerint, nem fordulhatnának elő. Egy éven belül ifj. Kalassay esete immár a negyedik olyan botrány melyben magyar gyülekezetben lelkészkedő egyéneket ér el és sújt börtönnel a törvény keze. Minden különösebb megjegyzés nélkül azt is meg kell állapítanunk, hogy a négy eset közül kettő a presbiteriánus misszió, kettő pedig a Reformed Church missziójának szolgálatában működött lelkészt ért. Újra és újra, századszor és ezredszer is csak azt állítjuk, hogy mindezek a dolgok nem történhetnének és nem történhettek volna meg, ha a mindenféle félrelépésekre és szabados egyéni akciókra módot adó misszióskodás helyett egy jól szervezett, szigorú fegyelmet gyakorolni tudó, egyetemes Amerikai Magyar Református Egyház őrködnék itt az egyházi munkások, papok és világiak fölött. Nem tudunk szabadulni attól a gondolattól, hogy ez “Az egyetlen ut”. A magyarok őshazája Amerika. Ezen a cimen a Magyar Egyház júniusi száma megemlékezett Dr. Cserép József budapesti egyetemei tanárnak arról a teóriájáról, mely szerint a magyar ős-haza Amerikában keresendő. Ezzel a megemlékezésünkkel kapcsolatban a Szabadság napila'pban Béla M. Márk angol nyelvű rovatában egy. hosszabb cikk jelent meg, mely a Cserép féle teóriával foglalkozik. Utóbbi cikkben B. M. Márk felveti a kérdést, hogy vájjon ez az elmélet elég tudományos megalapozottságu-e vagy tisztán túlzott sovinizmus terméke? Mi erről egyelőre nem is vitatkoznánk. Mi csak azt szeretnénk látni, hogy az elmélet angol könyvalakban való megjelentetésére, mely kb. $200-t jelent, akadjon Maecenas. A többit majd elintézik a tudósok. Kétszáz dollárt ugyan megérne az, ha a világ nyelvész és történész szaktudósai egy kicsit vitatkoznának. Magyar kérdésen vitatkoznának. Ez a fontos. A bizalom teljes központja. A Reformed Church Amerikai Magyar Reformátusok Lapja cimü újságjában egy “Tudósitó” álnév alatt szerénykedő szerkesztő az Amerikai Magyar Református Egyesület konvenciójával kapcsolatban “Igaz gyöngyök” cim alatt a következőket Írja: “A Református Egyesület ügyei a lehető legnagyobb rendben vannak vezetve. A bizalom teljes központjában áll az elnök, Kövér Sándor is, akivel szemben ez a bizalom mindjárt az első szavazásnál impozáns módon nyilatkozott meg. Ök a legfőbb tisztviselők s boldog tagság az, amely ilyen tisztviselőkkel rendelkezik ...” Eltekintve most attól, hogy a tagság boldogsága milyen méreteket öltött vagy nem öltött, kénytelenek vagyunk megállapítani, hogy Kövér Sándornak nem hogy bizalmat szavazott volna a boldognak jelzett tagság, illetve konvenció, de ezzel tökéletes ellentétben 1931 rnnius 30-án, tehát négy teljes nappal a fent említett kitünően szerkesztett és még kitünőbben informált Reformed Churchbeli újság megjelenése előtt, óriási szótöbbséggel tökéletes bizalmatlanságot szavazott és állásából nyomban — hogy is mondjuk csak?! elbocsátotta... A dolgok ilyen állása közepette írjunk vájjon többet is azokról az “Igaz gyöngyök”-ről, miket nevezett újság ugyanabban vagy következő számában olvasói elé perget? írjunk?... Nem Írunk. “Azt akairiuk, hogy vezető tényezője legyünk az erdélyi magyarságnak, de az ő javára: nyújthassunk neki védelmet, segítséget, erős testveri kezet, ha kész velünk együtt alkotni mleg az erdélyi magyarság életegységét. Az pedig hitbeli szent meggyőződésünk, hogy máskép, mint velünk — egyáltalában nem lehetséges. Valahányszor vezettettünk Erdélyben: az erdélyi magyarság ennek csak kárát vallotta. Vezetnünk kell, hogy mindenki hasznát lássa annak, ha a magyar egység és közösség tagjaként akar élni.” (Makkai S.) * * * “A magyarság lelki életét vizsgálva az a benyomás ébred az emberben, hogy az indogermánság lelkűidével szemben itt egy régebben fejlődő, befejezett és kiváló intellektusu nép-leiket látunk, mely a körülötte elterülő indogermánság szellemi termékeit bizonyos felsőbbséggel kezeli, am:ig megvan magyar öntudatának tisztasága és gyengeségében nem lesz a külföld szellemi rabszolgája. Ezért alkalmazza a célszerűnek látszó intézményt, de anélkül, hogy behódolna neki, és amikor félreveti, akkor látszik, hogy semmiféle kötelék sem fűzte hozzá.” — (Hamvas: A tömeglélek válsága.) — 11 — f
