Magyar Egyház, 1931 (10. évfolyam, 1-11. szám)

1931-07-01 / 7. szám

MAGYAR EGYHÁZ 12. Az Árvaház eddig ráfizetéssel végződött farmgazdálkodását fokozatosan megszüntetik. 13. Az árvaházba csak annyi árva és agg veendő fel, amennyit a költség­­vetés megbir. 14. Az egyesület vagyonának elhe­lyezése, mindenféle ingatlan kölcsön vagy bond kizárásával, csakis adó által biz­tosított municipal bondokban történhetik. Még csak annyit megnyugtatásul, hogy szakértői kijelentés szerint, az Egyesület már ma is olyan erős ala­pokon áll, hogy ha egyetlen uj tagot sem venne fel a jövőben, tagjainak biztosítása akkor is teljes mértékben garantálva van. Ennél azonban mi töb­bet remélünk. Reméljük Isten ‘ által azt, hogy az az intézmény, mely mindnyá­junknak drága örökségünk, igazi kibon­takozását még csak a jövőben fogja valóban elérni úgy, hogy az anyagi elő­­haladás mellett a legteljesebb mértékben fognak benne érvényesülni a nagy refor­mátus erkölcsi elvek is. Az Egyesület uj tisztikarát egyéb­ként a konvenció a következőképen ala­kította meg: elnök Ujlaky Ferenc; alel­­nök Kováchy M. György; titkár Molnár István; pénztárnok Tóth Sándor; ellenőr Király Imre; számvizsgálók Estu János, Köteles István és Borsy-Kerekes György. “Az egyház: egyház! ebben van kifejezve a probléma lényege. Ez pedig azt jelenti, hogy az egyház fundamentuma nem a nem­zet, nem a kultúra, nem a társadalom, nem a vagyon, egyáltalában nem az emberi és világi, hanem ‘más fundamentumot senki sem vethet, mint amely vettetett s aki a Jézus Krisztus’. Az egyház Krisztus teste és tag­jai azok, akik a Krisztus: isteni életével élő­hitben összeforrottak. Jelent-e valami mást és újat az egyháznak ez a lelkisége arra a követelésre nézve, hogy az egyház nem­zetének megtartója legyen? Mindent jelent, mert azt jelenti, hogy tagjai Krisztusnak egyedül valódi, mert több mint emberi sze­ret etével fordulnak beteg nemzetük vérző szi­vére gyógyulásul, a megmérgezett kultúra forrásaihoz tisztitó erőül, a feldúlt társadalom­hoz a béke követeiül és a gazdasági élet lelketlen versengéséhez igazság tevőkül.” — (Makkai S.: Erdélyi református problémák.) JUSTICE FOR HUNGARY, PEACE TO THE WORLD! “Justice for Hungary”. Lapunk zár­takor vettük a minden magyar szivet megdobogtató világszenzációt, hogy a repülés halhatatlanjainak sorába bejutott Endresz György és Magyar Sándor által vezetett “Justice for Hungary” nevű repü­lőgép a newfoundlandi Grace Harborból minden baj nélkül Budapestre érkezett! Az amerikai lapok nemcsak részletes tudósításban, hanem vezércikkekben is foglalkoznak a levegő és távolság meg­hódításának emez újabb ragyogó tényével és azt jelentőségben közvetlenül a Lind­bergh rekordja után helyezik. A teljesitménv technikailag kétségte­lenül osztatlan elismerést nyer a világ minden nemzete előtt s a legnagyobb tisz­telet illeti meg a két talpigférfi repülőt, akik a magyar bátorságnak, tudásnak és felkészültségnek olyan fényes bizonyítékát szolgáltatták, amellyel nemzetünk nevét a nagy nemzetek által is csak kevés szám­mal kitermelt levegő hőseinek díszes so­rában is a legelsők közé juttatták. De a legteljesebb elismerés és hála illeti meg a repülés anyagi támogatóját és biztosító­ját Szalay Emilt is, akinek törhetetlen magyar hite és ezzel párosult hatalmas áldozathozatala nélkül most nem ünne­pelne és örvendezne az öt világrész min­den magyarja. Magyarország, általában a magyarság számára ez a teljesítmény természetesen erkölcsileg is igen nagy jelentőségű. A német pénzügyi krizis folytán történt bank-bezárások és egyéb megszámlálhatat­lan nyomorúságok miatt kétségbeesett és elkeseredett magyar nép számára az Ame­rikából Magyarországba repült gép az ön­bizalom visszatérését, a pesszimizmusnak optimizmussá való válását jelenti. Hitet az életben és hitet a mindenható Isten­ben, Aki hatalmas kezével védte, óvta és szerencsésen átvezette a magyar gépma­darat. (D- S.) 4

Next

/
Thumbnails
Contents