Magyar Egyház, 1931 (10. évfolyam, 1-11. szám)

1931-07-01 / 7. szám

MAGYAR EGYHÁZ négy esztendő gazdálkodását a konven­ció alaposan át ne vizsgálja. Ennél a kérdésnél aztán határozottan megállapít­ható volt az, hogy a konvenció nem volt jól előkészítve. A különböző tiszt­viselői jelentések nem adtak tiszta képet, különösen féltett intézményünk, az Árva­házról s szükségessé vált egy külön hat tagú bizottság delegálása is a kér­dés áttanulmányozására. Az állandó bizottságok, és az em­lített külön bizottság, igen nagy mun­kát volt kénytelen végezni. Egyik-másik egész éjjeleket dolgozott át a nappali gyülésezés után. Nem lett volna erre szükség, ha minden kellőleg előkészítve kerül a gyűlés elé. A felelősség tehát a nagy gyűlés hosszú, majdnem tiz napos tartamáért azokat terheli, akiknek tiszte lett volna minden kérdésben tiszta képet adni az egyesület és intézményé­nek állapotáról. Azért kell ezt itt meg­állapítanunk, mert bizonyos körökben igen nagy hajlandóság mutatkozik külön­böző gyanusitgatásokkal épen azokra há­rítani a felelősséget a költséges gyülése­­zésért, akik ott a legtöbbet dolgoztak az egyesület érdekében. Nyugodt lélekkel megállapítható az is, hogy a konvenció, amit csak bete­kinteni tudott, azt becsületesen le is tárgyalta. Épen az árvaházi ügykezelés és gazdálkodás felülvizsgálatára kiküldött bizottság jelentése során fejlődött ki a leghevesebb vita, melynek eredménye az lett, hogy Kövér Sándor elnököt a kon­venció bizonyos szabálytalanságok miatt, melyek ugyan eddig kimutathatólag az egyesületnek és árvaháznak anyagi ká­rosodást nem okoztak, de amelyek egy erkölcsi testületben nem tiirhetők, állásá­ból nyomban elbocsátotta, id. Kalassay Sándor árvaatyának lemondását pedig tudomásul véve, őt félfizetéssel nyug­díjazta. Amerikai magyar napi és heti lap­jaink a nagy gyűlés dolgaival már meg­lehetős részletességgel foglalkoztak s igy fölöslegesnek tartjuk azt, hogy itt a dolgokat mi is részletezzük. Csupán arra szorítkozunk tehát, hogy nagyjából összegezzük azokat a határozatokat, me­lyek az Egyesület tagságának és az Árvaháznak jövendő javát szolgálják s a helyes gazdálkodást biztosítják: 1. A biztositó osztályba való felvé­teli korhatárt a konvenció az eddigi 45 évről 50 éves korig szélesítette ki. 2. A gyermek biztositó osztálynál az eddigi egy éves korral szemben a felvételt a születés napjától tette lehe­tővé. 3. A betegsegélyző osztálynál a sé­rülésből származó munkaképtelenség után a segélyezés az első naptól kezdődik. 4. Az osztályok kiadásainak fedezé­sére ezentúl a gyermekbiztositások után is, a havi 20 centekből 3 az osztályok költségeire levonható. 5. Negyed, fél és egész évre előre való biztosítási dij befizetések után a tagok százalék engedményt élveznek. 6. A konvenció semmiféle újabb rá­taemelést nem szavazott meg. 7. Személyi kiadásokon a konven­ció intézkedései következtében a követ­kező négy év alatt kb. $15,000—20,000 megtakarítás érhető el. 8. Az árvaház adósságait az egye­sület törölte, illetve az Árvaházat tel­jesen birtokba vette s annak pénzkeze­lését a jövőben a központi pénztár látja el. 9. Az Árvaház intézményes támo­gatására kéri az egyházakat úgy, hogy lélekszám után évenkint legalább 10 cen­tet szolgáltassanak be. 10. Felhívást intéz az Egyesület a Független Egyházkerület, Reformed Clhurchbeli egyházmegyék és Presbyterian konferenciához, hogy a lelkészek vala­mennyien köteles tagjai legyenek az Egyesületnek. 11. A következő négy évre külön is díjazott tagszerző versenyt hirdetnek. 3

Next

/
Thumbnails
Contents