Magyar Egyház, 1929 (8. évfolyam, 9-12. szám)

1929-11-01 / 11. szám

14 MAGYAR MOSOLYGÁS Jeanne D’Arc felfedezései. Az Illető Hölgy vitézi tetteiről már két alkalommal volt szó e rovatban. Annyi érdeklődő levél futott be azon­ban a rovatvezető ismeretlen cimére, hogy az érthető kíváncsiságot nem hagy­hatja kielégítetlenül. Meg aztán “kor­szakalkotó” tettekről és “történelmi ese­ményekről” lévén szó, tisztára lelkiisme­retlenség lenne azok beható megismer­tetésétől elzárni nyilvánosságunkat. íme tehát egy csokor újra: Nem sógora és nem ángya. Az Illető Hölgy tudvalevőleg beszédet mon­dott a budapesti Washington szobor előtt, amikor is minden kétséget kizárólag meg­állapította, hogy Washington György az amerikai nemzetnek sem nem sógora, sem nem ángya, hanem “atyja” volt. — Ennek a felfedezésnek olyan óriási jelen­tősége van, hogy mindazok az Írók és szónokok, akik ezt már körülbelül tíz­millió alkalommal leírták és szájukon kiejtették: most barátcsuhát öltöttek és kolostorba vonultak. Úgy kell nekik. Ahol nincs, ott ne keress. Ennek az ősi magyar közmondásnak határta­lanul kiszélesíti értelmét a magyar Zsan­­darknak az a felfedezése, mely szerint a tej ellátás terén serénykedő szelíd háziállatok tej tartályaikat nem a szarvaik között viselik, hanem egész másütt. — Ennek következtében a magyarországi gazdasági egyesület el is határozta, hogy a zsétárokat ezentúl sem állítja a te­henek homlokára. Budapest szerencséje. Sok baj volt idáig otthon azzal, hogy ha egy idegen megállóit a Duna partján, hirtelenében nem tudta megállapítani, hogy a Duna merre folyik. Zsandark ezen is segített. Világosan és határozottan kijelentette, hogy a Duna lefelé folyik. Hát nem csodálatos dolog ez? Valósággal Kolum­bus tojása! Erről a kérdésről való­színűleg nagy előadás lesz Brunswickon. MEGBÍZHATÓ CARTERETI CÉGEK:

Next

/
Thumbnails
Contents