Magyar Egyház, 1929 (8. évfolyam, 9-12. szám)
1929-11-01 / 11. szám
12 Keceg András felkapta fejét és a papra nézett. Ebben a nézésben benne volt az ő nyomorult ötven évének minden kinja és tagadása. Benne volt az a küzdelem amit évek óta folytatott “néha” a pappal és “mindig” magával és avval az ismeretlen valamivel ami úgy fáj ... úgy zug ott bent amikor reá zuhan a kétség ... a remény ... a tagadás. — Jó . . dünyögte és a lovakra nézett. — Hát.. van áldás a munkán? kérdezte a pap. — Nincs! — Hát még mindig nem hiszi? — Soha! — De hiszen ... — Gyű ... vágott a pap szavába Keceg András gyű ... Csak úgy mondtam ...né... úgy... — Megálljon csak! kiáltott feléje a pap. Az áldást elvette hát nem hiszi, hogy jó az Isten, hogy kegyelme örök? Keceg András melle nagyott hördült. Megragadta a gyeplőt, amire a szegény kis lovak tikkadva, remegve álltak meg. Talán érezték, hogy gazdájuk kemény szivébe súlyosabb eke vág mélyebb barázdát. Abba a kemény zúgolódó kicsiny emberi szívbe, amelynek kicsiségében rejlik nagysága, nagyságában titokzatossága és titokzatosságában rejlik az utolsó élet-kérdés. Vérben forgó szemekkel nézett a papra és melléből lassan, szótagolva mint valami borzalmas átok szállt a szó a pap felé ... Az Isten?... Az Úristen?... Nem! Az öreg Isten meghalt. Meghalt az Isten! Aztán felemelte munkától feltört kezét és a lovak közé vágott. Valami madár-féle kezdett csicseregni az izzó levegőben. Kápráztató, ragyogó nyári nap dobta égő sugár-kévéit a kacagó földre. Ezek az égő sugarak Keceg András leikébe tűztek ... Abba a fájó ... tagadó lélekbe ... Úgy érezte, hogy fel kéne emelni a lehorgasztott főt az ég felé. De minek? az úgyis csak pára és köd ... mert meghalt az Isten. És mentek. És húzták az ekét. Mindhármuknak fáj valami. A lovak kínosan nyerítettek, Keceg Andrásnak kemény átok zudulásai a forró rögökre estek, és ennek a földnek szivébe szántott a íájó-szivü emberek gondekéje. És igy is lesz mindig... amig nem támad fel a halott Isten. * Amint ment hazafelé a pap, végig nézett a nagy . . . érett mezőn. Kalangyák .. . piros virágok és hullámzó kalásztengerek mozogtak szemei előtt. S a bus nyári szellő harangszót hozott feléje. Dél volt. — ... Lassan dalolni kezdett. A szél szárnyára kapta a dalt és bele sóhajtotta a hullámzó kalász-tengerbe, amelyen kápráztatóan hullt szét a ragyogó napsugárkéve. Aztán hangja bizón “erősen” diadalmasan csendült bele a titokzatosan zümmögő nyári életbe. “Tebenned biztunk eleitől fogva!” ROYAL CLEANING AND DYEING COMPANY Trenton legmodernebb TISZTÍTÓ INTÉZETE □ □ Mindennemű ruhatisztitás, javítás és vasalás. — Valamint kárpitok, függönyök stb. jutányos árak mellett. n □ Corner BROAD & DIVISION ST. TRENTON, N. J. □ □ Ha szüksége van reánk, csak telefonáljon 4717 és már ott is vagyunk. Minden háztól el és vissza szállitunk.
