Magyar Egyház, 1929 (8. évfolyam, 9-12. szám)
1929-12-01 / 12. szám
IQ a magyar reformátusság legutóbbi száz éve alatt nem volt példa. Bátran állítjuk, mert bő alkalmunk van a különböző felekezetek életét is figyelemmel kisérni, hogy templombaj árás, a sákramentqmokkal való élés, az adakozás tekintetében, ha az arányszámot vesszük tekintetbe, ezt az Egyházat egyetlen felekezet sem múlja felül. Az úrvacsorával élők száma pl. másfélszer annyi mint a lélekszám. Az évi áldozatkészség fejenként átlag 35 dollár. 1928 évi bevétele több mint 100 ezer dollár. Öt évvel ezelőtt hét gyülekezettel alakult meg. Ma 15 anya, egy társ és két leányegyházközség tartozik kebelébe. Ez alatt az öt év alatt öt templomot épített, minden külső segítség nélkül, pusztán tagjainak áldozatkészségéből. Ez alatt az öt év alatt mintegy 425 ezer dollár értékű tiszta egyházi vagyont mentett meg, illetve szerzett magyar református célra. Megoldott egy olyan kérdést, amely előbb-utóbb aktuálissá válik különösen az utódállamok, de a csonkaországbeli Egyházra nézve is: azt hogy hogyan lehet az Egyházat állami, vagy más forrású támogatás nélkül is fenntartani, azáltal, hogy tagjait ránevelte az önállóságra, bevezette és intenzívvé tette az önkéntes adózást. Tétellé tette, hogy ha valaki a magyar református Egyházhoz akar tartozni, akkor azért hozzon áldozatot is erejéhez mérten. S az Urban való dicsekedése, hogy még 30 családos gyülekezete is képes nem csak templomot szerezni, hanem rendes lelkész! állást szervezni és azt fenntartani is. Megoldott egy másik olyan égető problémát is, amely hazai Egyházunknak különösen a háború óta eleven sebe: az ipari munkásság egyháziasitását. — A F. A. M. R. Egyháznak a tagjai majdnem 100%-ban ipari munkások. Az érdem a komolyan vett magyar református vallásé, amely nem irtózik a szociális problémáktól, amely munkásnak is tőkésnek is egyforma mértékkel mér s mindig az elnyomottak mellett áll. Megoldotta azáltal, hogy nem csak a kötelességeket, de a jogokat és tisztségeket is azokra ruházta, akik valóban megérdemlik, s a törvénykönyvet minden egyes egyháztagnak a kezébe adta. De nem csak magyar református, hanem általános magyar protestáns szempontokból is számottevő eredményeket ért el. Hogy a különböző amerikai pro^ testáns felekezetek kebelében élő magyarok gyülekezeti életökben némi fejlődést mutatnak, hogy önfenntartásra buzdító hangok kezdenek elhangzani, az a Független Egyháznak köszönhető, amely a maga példaadásával valósággal rákényszeríti a becsatlakozott gyülekezeteket a nemes versenyre. Mintahogy a Független Egyház miatt nem mertek eddig a különben türelmetlen amerikai felekezetek nyíltan fellépni a kebelükbe tartozó magyar gyülekezetek magyar liturgiája, rítusa és nyelve ellen sem. Az a csekélyke privilégium tehát, amit a csatlakozott magyar gyülekezetek bekebelezett állapotok ellenére is ma még élveznek, legnagyobb részben a Független Egyház öt éves munkájának köszönhető. Mint egyetlen magyar egyháztest Amerikában, egyedül foglalkozott és foglalkozik megalakulása óta az amerikai magyar reformátusok szervezeti egységének kérdésével s erre vonatkozólag olyan tervezetet dolgozott ki, amelynek alapján az játszva megvalósítható, ha a különböző protestáns felekezetbeli magyarok valóban magyar reformátusok akarnak lenni. Hatással volt a hazai Egyházra is, amely annak idején a szerencsétlen Tiffini Egyezményt — téves információk alapján és félrevezettetve — megkötötte s amely azóta, különösen kint járt vezetőinek személyes tapasztalatai után, ha az egyezményt még nem is revideálta, de mindenesetre valamelyes, a tiffininél jobb megoldáson gondolkozik. Az elmúlt félévtized alatt az egyházi és vallási eredmények mellett nem kisebb eredményeket ért el faji szempontból is.
