Magyar Egyház, 1929 (8. évfolyam, 9-12. szám)
1929-12-01 / 12. szám
12 egységes felfogás nem volt a keresztyének között. Az áriánus tévelygéssel szemben a niceai zsinat, a pelágiánus tévelygéssel szemben a Szent Ágoston tekintélyével védekeztek, vagyis a Biblián kivül, amelyből minden irányzat merítette tanait, szükség volt igen korán másféle Írásos tekintélyekre is. A római egyház büszkén hivatkozik arra, hogy a hitegység tulajdonosa. Ezt szivesen megengedem és meg is értem. A tridenti zsinat a korábbi elágazó és egymással ellentétes hittani felfogásokat egymással kiegyeztette, a neki nem tetszőket elhallgattatta, a más nézeteket vallókat átok alá vetette és igy a római egyház egységes hitet nyújt a világnak, de csak a XVI. századtól kezdve! — Aki dogmatörténelemmel foglalkozott, az jól tudja, hogy a XVI. századot megelőzőleg hitegységről nem lehet beszélni és az a hitrendszer, amelyet a római egyház vall, nem azonos az első kér. századok felfogásával. Ezekben csak a magot találjuk, a római egyház hitrendszerében pedig törzset és mindenféle lombkoszorut. A reformáció hívei szakítottak az általuk tévesnek tartott Egyház csalatkozhatatlanságával és helyette a Biblia csalatkozhatatlanságát fogadták el. De mivel a Bibliában theologiai kérdések nem voltak kifejtve és rendszerbe foglalva, ők készítették el hitvallásos könyveiket, amelyek a főbb kér. igazságokra nézve megegyeztek egymással, de a vitás pontokban különböztek. Volt komolyan hivő református egyház, mellette komoly lutheránus egyház. Angliában voltak bibliás anglikánok és mellettük bibliás presbyteriánusok. A baj ott volt, hogy mikor későbben az úgynevezett magasabb kritika a Biblia tekintélyét kikezdte, azok, akik az uj theologiai iskola felfogását magukévá tét- / ték, elvesztették a talajt lábuk alatt. Nem a hitvallás tekintélye veszett el pusztán, hanem a Bibliáé is. Ennek a liberális iskolának természetesen nem kell semmiféle hitvallás, egyszerűen azért, mert a Biblia sem kell olyan értelemben, ahogyan az ősök értelmezték. Vegyünk akármilyen amerikai protestáns felekezetet. Benne a fundamentálista azt mondja, hogy a Szentirás Istentől ihletett könyv, Krisztus Szűztől született, testileg feltámadott, csodákat tett a földön és halála engesztelő áldozat a világ bűneiért. Ez általában véve hitvallásos felfogás, ami a heidelbergi kátéban, II. Helvét Hitvallásban, tridenti végzésekben, anglikán 39. cikkben és •presbytcriánus westminsteri hitvallásban egyaránt feltalálható. De ugyanazon felekezet modernista tagja azt vallja, hogy a Szentirás nem különösképen Istentől ihletett könyv, Jézus az élettani törvények szerint nem születhetett Szűztől, csodákat nem tehetett, mert ezeknek a természettani törvények ellenmondanak, testileg nem támadhatott fel és halála nem volt áldozathozatal a világ bűneiért. Ez a két ellentétes felfogás feltalálható az összes amerikai protestáns felekezeteknél. Meddig fér meg egymás mellett a tűz és viz, azt nehéz megmondani. Mindenkinek be kell ismerni, hogy az amerikai protestántizmus hittani helyzete nem valami kedvező és kilátásai nem rózsásak. A tény az, hogy a hitvallásokhoz ragaszkodó presbiteriánus, vagy methodista a lényeges hittani felfogást illetőleg közelebb áll egy római katholikushoz, mint egy fundamentálista baptista egy modernista baptistához. Dr. Machen tanár szerint a princetoni presbyteriánus theologiára bevonult a modernista szellem, azért Philadelphiá-Phonc: Cart. 318 Régi és megbízható bútorüzlet Alapítva: 1905 BERNARD KAHN Bútorok, Szőnyegek, Kályhák, Tűzhelyek és Ágyfelszerelések 55 — 57 WASHINGTON AVENUE Corner Atlantic Street CARTERET, N. J
