Magyar Egyház, 1928 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1928-12-01 / 12. szám

16 AZ ANGYALOKRÓL SZÓLÓ TANÍTÁS HASZNA.* 1. Mint minden más bibliai tárggyal való foglalkozás, úgy a Szentirásnak az angyalokról szóló tanításával való foglal­kozás is legelőször a Bibliának egy alapo­sabb ismeretével ajándékoz meg bennün­ket. Különösen gyakorlottabb bibliaolvasók számára a Szentirásnak egyik legérdeke­sebb, legtanulságosabb módja az, hogy előveszünk egy bibliai tanítást és igye­kezünk afelől egy teljes, de kerek képet nyerni. Áttanulmányozzuk az összes reá vonatkozó bibliai helyeket és rendszerezzük mindazt, amit a különböző bibliai helyek mondanak az illető tárgyról. Egy egészen uj oldalról mutatkozik igy be a Biblia. Nyer előttünk súlyban, értékben, szépség­ben. Mi pedig hatalmasan meggazdagodunk az “egészséges tudományban.” Magyar református számára különö­sen vonzó és meglepő volna a Szentirás­nak az angyalok szempontjából való tanul­mányozása. Mert ez a tárgy nálunk, a magyar reformátusoknál nagyon elhanya­gol tatott. Ájtatossági és hittudományi mü­vekben csak úgy, mint a gyakorlati ige­hirdetésben. Amerikában lévén, nem volt alkalmam a magyar ref. theológiai iroda­lomnak ebből a szempontból való áttekin­tésére, de hogy talán egyetlen olyan mun­ka sincsen, amely kizárólagosan az angya­lokról szóló tannak lett volna szentelve, arra nézve a magyar ref. theológiai iroda­lomnak egy nagy ismerőjére, Istenben megboldogult öreg tanáromra: Radácsi Györgyre hivatkozom. Ő azt állitotta, hogy nincsen. S tudtommal azóta sem írtak. Magyar reformátusra nézve ez a mező te­hát szinte szűz terület. Nekem is az volt. Pedig én mindent igyekeztem lelkiisme­retesen megtanulni, amit elibém tettek. Biztosíthatunk tehát mindenkit, hogy nem kis mértékben fogja gazdagítani a Bib­liáról és a keresztyén vallásról való isme­retét, ha ezzel a tárggyal foglalkozik. 2. Az angyalokról szóló tanítással va­ló megismerkedés másodszor meglepően növeli és elmélyíti Isten ismeretünket. Hogy ezzel a kifejezéssel éljünk, egyene­sen az Isten szivébe enged bepillatást az angyalokkal való foglalkozás. Látjuk az Istennek jóságát egy uj oldalról. Isten szereti teremtményeivel megosztani mindazt, amije van. A terem­téskor úgy számított, hogy amije e földön van, azt megosztja az emberekkel. És amije a mennyekben van, azt megosztja az angyalokkal. Azért teremtette őket. Azért, hogy ne némaság és pusztaság ve­gye Őt körül a mennyekben, hanem ál­tala boldoggá tett boldog lelkek megszám­lálhatatlan seregei. Ne trónoljon ő ott zord magányosságban, ragyogó, de hideg fényességben. Hanem hadd vegyék Őt körül, hadd osztozzanak az ö lakóhelyé­nek örömeiben általa életre rendelt és oda illő teremtmények. Jobban meglátjuk az Istennek méltó­ságát. Milyen imádatra és tiszteletre mél­tónak kell annak lennie, Akit e szent am gyalok éjjel és nappal magasztalni érzik indíttatva magukat! Akihez még az erős angyalok is félelemmel közelednek s Aki­nek szolgálniok öröm és megtiszteltetés! Különösen az Ur Jézus Krisztus istensége bizonyosuk be előttünk hatalmasan. Hi­szen az angyalok imádják őt. Az Atya maga parancsolta, hogy “imádják Öt az Istennek minden angyalai” (Zsid. 1:6). Hogy lehet hát akkor az Ö istenségéről vitatkozni, okoskodni, abban kételkedni?! Uj színben látjuk az Istennek hatal­mát. íme, mi azzal merünk ujjat huzni, akinek egyetlen szavára angyalok, tehát nálunknál különb, erősebb, jobb, okosabb lények tizezerszer tizezeren való seregei állanak szolgálatra készen. íme, mi sokszor azt hisszük, hogy megrövidithetjük az Is­ten karját, ha nem bocsátjuk rendelkezésé­re magunkat; mi azt hisszük sokszor, hogy megakad és csődbe fül az Istennek egyháza, ha mi visszavonjuk tőle nyomorult segít­ségünket, holott az Isten csak a mi ja­vunkért, a Néki való szolgálat jótéteménye­inek nekünk juttatásáért kéri a mi munkán­* Részlet a szerzőnek az angyalokról szóló, most megjelent könyvéből.

Next

/
Thumbnails
Contents