Magyar Egyház, 1928 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1928-11-01 / 11. szám

9 KÉT AMERIKAI EGYHÁZ SZERTARTÁSA. A “Magyar Egyház” egyik célja az, hogy hittani és egyházi kérdésekben tiszta képet nyújtson olvasóinak. Ez alkalom­mal az amerikai Presbyterian és Re­formed Church in the U. S. egyházak szertartásaival foglalkozunk, hogy olva­sóink ebben a kérdésben tisztán lás­sanak. A presbyteriánus egyház legfőbb ha­tósága, a General Assembly által kikül­dött bizottság egy könyvet állított össze, amelynek cime: “The Book of Common Worship.” Ennek használata azonban nem kötelező, hanem azokban az egy­házközségekben, ahol jónak és célszerű­nek találják, a szerint tarthatják az istentiszteletet. A presbyteriánus szertartásos könyv szerint a vasárnap reggeli istentisztelet sorrendje a következő: 1. Ének. 2. Meg­nyitó fohász. 3. Bünbevallás. 4. Meg­­biztatás a bünbocsánat felől. 5. Pár­beszédes áhitat lelkész és gyülekezet kö­zött. 6. Zsoltárolvasás lelkész és gyü­lekezet által vagy olvasva vagy énekelve, végén a Gloria Patri-val. 7. Szent­­irásolvasás. 8. Ének. 9. Apostoli Hitval­lás elmondása hangosan az egész gyü­lekezet által. 10. Főimádság. 11. Úri imádság hangos elmondása lelkész és gyülekezet által. 12. Adományok besze­dése és megáldása imádság formájában. 13. Ének. 14. Prédikáció. 15. Ének. 16. Záróimádság. 17. Megáldás. A keresztelés rubrikájában hangsú­lyozva van, hogy a keresztelést ok nél­kül halogatni nem szabad. Mikor a felserdült gyermekek a ke­­resztségben szüleik által tett fogadalmat magukra veszik, a lelkész az előtte tér­deplő gyermekek fejeire teheti kezét és miután figyelmezteti őket, hogy a kegye­lem eszközeit szorgalmasan használják, imádkozik, hogy a Szentlélek bennök napról napra erősedjék. Lelkészszentelés alkalmával a szen­telendő térdel és az egyházmegye meg­­bizottai kezeiket vetik a felszentelendőre. Sőt a világi tagok közül kikerülő “elder”­­ek és diakónusok avatása alkalmával is az a gyakorlat, hogy az avatandók tér­delnek és úgy nyerik a kézfeltételt. Az úri szent vacsora kiszolgáltatása alkalmával, amit a Krisztus testével és vérével való közösség sákramentumának is neveznek, megvannak az ősegyház li­turgiájából átvett párbeszédes formák a lelkész és gyülekezet között és mielőtt a lelkész az urvacsorai jegyeket kiosz­taná, imádkozik azok felett, hogy szent használatra elkülönittessenek. A Reformed Church in the U. S. két szertartásos könyvet adott ki. Az egyik “An Order of Worship”, a másik “Directory of Worship” címet visel. Az első istentiszteleti alkatrészekben gazda­gabb, mint az utóbbi. Az “Order of Worship” szerint a vasárnap reggeli istentisztelet sorrendje ez: 1. Megnyitó fohász. 2. Bünbevalló imádság, amelynek elmondássá alatt lel­kész és gyülekezet térdel. 3. Bünbocsá­­nathirdetés, amikor a lelkész áll, a gyü­lekezet még mindig térdel. 4. Az apos­toli hitvallás hangos elmondása lelkész és gyülekezet által. 5. Párbeszéd lelkész és gyülekezet között. 6. Az illető vasár­napra előirt evangéliumi és epistolai rész felolvasása. 7. A Gloria Deo elmondása lelkész és gyülekezet által. 8. Imádság. 9. Ének. 10. Prédikáció. 11. Imádság és úri imádság, ez utóbbit gyülekezet han­gosan mondja. 12. Adomány beszedése. 13. Ének. 14. Ámen. A gyülekezet min­den imádság végén “Áment” mond. Az úrvacsorához előkészítő bűnbánati istentisztelet alkalmával a lelkész a tiz parancsolatot olvassa, amelyre a gyü­lekezet ráfeleli: “Uram irgalmazz nékünk és hajtsd szivünket a Te parancsolatod megtartására.” Imádság után a lelkész és a gyülekezet a litániát mondja. Az úrvacsorát a szertartásos könyv egy he­lyen “szent eucharistia”-nak, más helyen “a Krisztus teste és vére sákramentumá­nak” nevezi.

Next

/
Thumbnails
Contents