Magyar Egyház, 1928 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1928-11-01 / 11. szám
4 gyár református irányzatú Kálvinista Szemle és az általános keresztyén irányzatú Keresztyén Család c. egyházi lap belső táboraiból. A két csoport tehát eredetileg nem állt közös platformon, azonban a magasztos cél érdekében megalkottak és aláírtak egy u. n. “Egyeségi Alapokmányt”, amely kifejezetten hitvallásos magyar református jellegű és szellemű volt. Az eredetileg nagyra hivatott “Hit és Szolgálat Mozgalma” tehát kizárólag hitvallásos magyar református megmozdulásnak indult. Jelentőségét mi sem mutatja jobban, mint az, hogy rövid idő alatt a magyar református egyház legjobbjai állottak e mozgalom mellé s szentelték oda a vallási megújulásért minden erejöket és tehetségöket. Letagadhatatlan tény, hogy a mozgalom szép eredményeket ért el, annak ellenére, hogy csaknem a kezdet kezdetétől fogva magával hordta, az általános keresztyén irányzatú csoport őszinteségének hiánya miatt, a korai felbomlás csiráját. Két .évi kísérletezés után eredeti formájában meg is szűnt. A kettéválás okát a Kálvinista Szemle abban jelöli meg, hogy a modern protestáns irányzat hivei az “Egyeségi Alapokmányban” lefektetett magyar református elveket kezdettől fogva nem vették komolyan, ők nem annak érvény re juttatására, hanem az azt érvényre juttatni akarók letörésére igyekeztek: nem nyílt, hanem alattomos harcban, szinleges barát a barát eile. A Herakles Antheus elleni taktikáját akarták követni: aki Antheust nyilt harcban nem tudván legyőzni, ölelésével Toppantotta össze. Ahelyett, hogy a hitvallásos magyar református vezető férfiakat, mint egy ilyen irányú munka legtermészetesebb támaszait és erősségeit igyekeztek volna a Mozgalomba bevonni, már a kezdetkor bevitték a szent barátság leple alatt annak egyik legerősebb ellenfelét, dr. Victor János, budapesti theológiai tanárt és táborából másokat. Hogy Victor Jánosnak a mozgalomba való bejutásával milyen irányzat erősödött meg, arra nézve az alábbi nagyon jellemző és egyháztörténeti szempontból rendkívül jelentős jegyzőkönyvi részleteket közöljük le.* b) “Esperes (Kuthy Zoltán) előterjeszti, hogy ifjú Victor János, a budapesti theológiának végzett növendéke és volt széniora, aki a folyó (1912-13) iskolai évet Princetonban töltötte, jelenleg és a nyári szünidő alatt is a new yorki 116-ik utcai presbiteriánus ellenegyházban, havi 60 dollár fizetéssel, káplán-tanitónak van alkalmazva s Victor még ez évi szeptemberben Budapestre utazik, hogy ottani egyházi hivatali állását elfoglalja. Esperesnek az az indítványa, hogy az egyetemes konventi elnökség kéressék meg az ilyennemü visszaélések megszüntetésére, mert a magyarországi egyház amerikai lelkészi karán sérelem esnék akkor, ha Magyarországon lelkészjellegü állást kapna az is, aki Amerikában nem a magyarországi egyház érdekében, hanem annak ellenére működött. Közgyűlés fenti b) alatti előterjesztésre a következőleg határoz: b) Minthogy közgyűlés esperes előadásából arról is értesült, hogy a presbiteriánizmussal való együttműködéséért ifj. Victor Jánost többek között már a dunamelléki püspök ur is hivatalosan megintette s minthogy Victor az esperes előtt személyesen kijelentette, hogy ez intelmek az ő eddig követett magatartásán mit sem változtatnak, egyházmegyei közgyűlés e dacos és makacs magatartásban a visszaesés bűnét is látja s az egyetemes konventi elnökséget megkeresni határozza, hogy ezen elvi szempontból tarthatatlan állapotnak haladéktalanul és gyökeresen vessen véget, mert különben nem csak a csatlakozott** lelkészi karon és gyülekezeteken esik sérelem, hanem az egyetemes konventi elnökség tekintélye is nagymértékben csorbul.” Eme jegyzőkönyvi részletekhez kommentár sem szükséges. Dr. Victor János * A Magyarországi Református Egyház amerikai Keleti Egyházmegyéje Philadelphiában (Pa.) 1913 junius 16-án tartott közgyűlésének jegyzőkönyve. (Bokor Ferenc nyomdája, 157 E. Fourth Street, New York, N. Y.) ** Akkor a konventi fennhatóság alatti lelkészeket és gyülekezeteket hívták igy.
