Magyar Egyház, 1928 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1928-10-01 / 10. szám

10 írás és élet CSENDES ÓRÁK A MENNYEI JELENÉSEK KÖNYVÉVEL. írja: Vincze Károly. X. AZ EMBER FIÁHOZ HASONLÓ. “Láték.....hasonlót az ember Fiához.” 1—13. “Láték......” ez az első látomása en­nek a könyvnek, amelyben annyi titok­zatos látomás van. És az összes láto­mások között a megfeszített, eltemetett, de feltámadott és mennybe ment és ott az Atyának jobbjára felmagasztaltatott Ur Jézus Krisztusnak látása nyitja meg a látomások sorozatát. Micsoda látás lehetett ez Jánosnak?! Újra látni azt, akinek kebelén egykor megnyugtatta fejét! Látni egy olyan va­lakit, aki megjárta a halál mélységeit és állandó lakozása volt a Jehova Isten mellett! Vájjon csodálkozhatunk-e, hogy ama Mennyei-nek a leirása annyira kü­lönleges, annyira szokatlan? Hisz’ még az a csoda, hogy egyáltalán tudott vala­milyen leírást adni erről a csodálatos Isten-Emberről, aki ama másik országba is átvitte a mi hozzánk való hasonla­tosságát, ottan is “hasonlatos az ember Fiához”. 1. Először a ruházatát írja le János. Bokáig érő ruhába van öltözve, és mel­lénél aranyövvel körülövezve. “Bokáig érő ruha”........ez a három magyar szó egyetlen görög szónak a fordítása. Az a görög szó igy hangzik: podérosz. Egyetlen egyszer fordul elő az uj-szövet­­ségben. Itt. De az ó-szövetség görög fordításában, a szeptuagintában többször előfordul. Különösen a Mózes második könyvében, ahol a papi puházat külön­féle darabjainak zsidó neveit adták vissza vele a szeptuaginta fordítói. így II. Móz. 25—7-ben a hősen, a zsidó főpapnak 12 drágakövet magában foglaló melltáb­lája, fordittatik vele. II. Móz. 35—9-ben pedig az efód, a főpapok hátdisze, nevez­tetik podérosz-nak. Majd ismét az efód­­hoz való palást neveztetik podérosznak. Zakariás próféciájának 3-ik része 4-ik versében pedig a főpap teljes ünnepi ornátusát kifejező héber szó fordittatik podérosz-szal. — Aztán Ezékiel próféta könyvének 9-ik részében is van egy lá­tomás, amely szerint Isten parancsot ád egy “gyolcsba öltözött férfiúnak, kinek iró-eszköz vala derekán”, hogy jegyezzen egy jegyet azoknak a Jeruzsálembelieknek a homlokára, akiket az Isten meg akar kímélni a város bekövetkezendő veszedel­métől. Erről a férfiúról is azt mondja az ó-testamentom görög fordítása, hogy podérosz-ba volt öltözve. Mindezekből arra a következtetésre juthatunk, hogy a podérosz magas hivatalnak és nagy méltóságnak volt a jele, de főképen a főpap puházatát jelentette. Ezeket tudva értjük meg most már, hogy az Ur Jé­zus Krisztus az Ő főpapi méltóságát ott fenn az Atya jobbján is viseli. Ez az igazság jelentetik ki Jánosnak és nekünk az ő ruházatának leírásában. És ezt csak megerősíti annak a hozzáadása, hogy a podérosz a mellnél aranyövvel volt körül­övezve. A dúsan aranyozott hímzett öv a főpap ruházatának egyik darabja volt. Amaz örök Főpap öve egészen aranvból van. A megdicsőült Krisztus még most is a mi Főpapunk! Ez a szent kinyi­latkoztatás szól hoszzánk amaz “ember Fiához hasonlatos” ruházatának leírásából. 2. A ruházat leirása után követ­kezik magának a csodás személynek a leirása. “Az Ő feje és a haja fehér vala, mint a fehér gyapjú, mint a hó.” Az ó-szövetségben a Jehova Istenről, az “Öreg-koru”-ról mondatik, hogy olyan a “fejének haja, mint a tiszta gyapjú”. (Dán. 7—9.) Ami ott a Jehováról mon­datik, itt az Ur Jézus Krisztusról is ál­­littatik. Nem világos bizonyitéka-é ez is annak, hogy az írás tanít az Ő isten­ségéről?! Különösen a Jelenések Köny­vében fordul elő nagyon gyakran, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents