Magyar Egyház, 1928 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1928-01-01 / 1. szám
16 3. Ministers received from the Reformed Church of Hungary shall come in on the same terms as ministers from any other branch of the Reformed family of Churches, that is, their ordination shall be recognized and they will be asked to assume the obligations and relationships assumed by our own ministry. 4. Ministers and churches of the Hungarian Reformed Church body at tiie same time of being received into the Presbyterian Church, U. S. A., shall severe all connections with the said Hungarian Reformed Church and shall sustain the same relations to other communions as the other ministers of our body.” (Eredetiben lásd: Minutes, General Assembly, Presbyterian Church U. S. A., 1921, p. 85.) Magyarul: “2. Bármely felvételért folyamodó magyar egyház ugyanolyan viszonyba kerül az egyházmegyével, amely be felvételét kéri, mint amely bármely rendes presbiteriánus gyülekezetre fennáll. Semmiféle külön viszony nem alkotható, sem kiváltságok nem engedélyezhetek. 3. A Magyarországi Református Egy házból átvett lelkészek ugyanolyan feltételek mellett fogadtatnak He, mint az egyházak református csoportja bármelyik ágából átjövő lelkészek: azaz felszentelésüket elismerjük és kívánjuk, hogy ugyanazokat a kötelezettségeket és viszonylatokat vállalják magukra, mint amelyeket a mi lelkészi karunk magára vállalt. 4. A Magyar Református Egyház kebeléből átvett lelkészek és egyházak az Egyesült Államokbeli Presbiteriánus Egyházba való átvételekkel egyidejűleg az említett Magyar Református Egyházzal megszakítanak minden összeköttetést és más egyház közösségekkel szemben ugyanolyan viszonyt tartanak fenn, mint a mi egyházunk többi lelkészei.” íme a Presbyterian Church General Assemblyjének kérdésünkre adott felelete. Megjegyzendő, hogy a Reformed Church a Tiííini Egyezményben lényegileg ugyanezeket szabja a hozzá csatlakozott, vagy helyesebben: csatlakoztatott magyar nyelvit gyülekezetek és lelkészeik elé. Reméljük, hogy a presbiteriánus és reformed vallásu magyarok, főként pedig lelkészeik a jövőben felhagynak ezzel a kétlakisággal; s nem szégyellik egyszer már bevallani azt, hogy ők presbiteriánusok és reformedek, mint ahogy mi nem szégyeljiik, sőt büszkék vagyunk arra, hogy magyar reformátusok vagyunk. KILENCVEN EGYHÁZ! Kilencven egyház nevében beszélnek annak az “Emlékirat”-nak az aláírói, amelyet a Reformed Church-höz tartozó három magyar egyházmegye vezetősége a hazai egyház Konventjéhez küldött. 90 egyház! Nagy szó és nagy súly. Azonban csak arra nézve, aki távol áll az itteni dolgok ismeretétől és elhiszi ezt a 90 egyházas humbugot. Mert van ám benne egy kis humbug, egy kis szélhámosság is, vagy minek is nevezzük. Mert annak a 90 egyháznak, amelynek nevében beszélnek, egy tetemes része semmit sem tud az egész emlékiratról, vagy pedig nem adta hozzájárulását. így például nem kérdezték meg felőle a Reformed Church német, avagy angol egyházmegyéibe tartozó egyházak elöljáróságait, arról sem tudunk, hogy a hollandokkal egyesült testvérek tudtak volna róla. Azt meg biztos forrásból tudjuk, hogy a presbyteriánus magyarok youngstowni konferenciája megtagadta a hozzájárulást és aláírást azzal, hogy ha nekik bajuk, vagy iigyük van a Konventtel, el tudják ők azt intézni maguk is. Azt is határozottan állítjuk. hogy a Reformed Church magyar egyházmegyéjének sok lelkésze sem osztja az emlékiratot a maga teljességében. Sőt az egyik aláiró maga bevallotta, hogy maga sem helyesel mindent, ami abban az emlékiratban van. Hát kérem szépen, igy áll annak a 90 egyházas emlékiratnak az ügye közelről tekintva. Nem egyél) az. mint egy magát a csatlakozás mellett túlontúl ekszponált klikk végső kétségbeesésének még egy kis Indítástól sem idegenkedő munkája.
