Magyar Egyház, 1928 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1928-07-01 / 7. szám

11 világító torony Rovatvezető: NÁNÁSSY LAJOS. KÉRDÉS: Kik azok a quakerek, akik­nek a felekezetéhez Hoover republikánus elnökjelölt tartozik? FELELET: A XVII. században ala­kult felekezet, amely egy Fox nevű alapi­tóra vezethető vissza. Elvetik a hivatalos felhatalmazáson alapuló papságot, a sák­­ramentumokat nem veszik tényleg maguk­hoz, hanem “szellemileg és benső mó­don’’, amint ők mondják, istentiszteletük gyakran néma csendben folyik le prédiká­ció, hangos ima és ének nélkül, mert azt vallják, hogy a Szentlélek közvetlen veze­tése alatt állanak, aki bensejökben mun­kálkodik. Nem számottevő, nagyobb szek­ta. Főleg Pennsylvaniában vannak temp­lomaik. Négy árnyalatra vannak szakad­va: orthodoxokra, hicksitákra, wilburiták­­ra és primitívekre. Körülbelül 1400 temp­lomuk van az Egyesült Államok területén. Rendes nevök “friends.” KÉRDÉS: Nem fenyegeti veszedelem Amerikát a pápa részéről, ha Smith de­mokrata elnökjelöltet választják meg? FELELET: A római egyház tanítása szerint az egyházi hatalom felette áll az állami hatalomnak, mert az előbbi isteni jogon alapszik, de azért ijedelemrrer nincs semmi komoly ok. Amerika vezető állásai­ban több római katholikus vallásu ember van, de azért még nem kellett attól tarta­ni, hogy a pápa az amerikai protestánso­kat, zsidókat és hitetleneket nyársra pró­bálta volna huzatai. A mi városunkban öt commissioner intézi a közügyeket, akik közül három a római egyház hive,de azért mindig úgy tapasztaltuk, hogy előzéke­nyen és tiszteletteljesen bántak egyhá­zunkkal. Hogy Smith governor templomba járó, egyháza előírásainak hűségesen en­gedelmeskedő római katholikus, ennek mi csak örülni tudunk és kívánjuk, bárcsak mások is követnék példáját! Hittani tekin­tetben egy csöppet sem érezzük magunkat közelebb a quaker Hooverhez, épen azért a választás alkalmával nem azt nézzük, hogy melyik jelölt milyen templomba jár. hanem azt, hogy az illető jelölt milyen egyéniség és az általa képviselt elvek mennyire hasznosak és szükségesek? Szentháromságtagadó unitárius elnökünk is volt már a Taft személyében, de azért a Szentháromságban hivőket semmiféle bántódás nem érte. Vannak amerikai protestáns felekeze­tek, amelyek politikai célokért is küzde­nek, ezex fújják féltékenységből a riadót, hogy a közönséget elijesszék Smith kor­mányzótól. De a római katholikusok között is so­kan vannak, akik buzgóságukban túl lő­nek a célon és ártanak Smithnek, amikor csak azért állanak mellé, mert Smith is az ő egyházuknak tagja és meg akarják mu­tatni, hogy le tudják szavazni a protestán­sokat. Ebből az a tanúság, hogy a fele­kezeti kérdést teljesen ki kell küszöbölni a novemberi választás alkalmával. KÉRDÉS: Amikor egy, a független egyházhoz tartozó, magyarországi képzett­ségű lelkészt választottak meg egy függet­len egyház papjának, miért nevezték egyes lapok a megválasztottat theológusmak? FELELET: Vagy rosszindulatból, vagy tudatlanságból. Rosszindulat abban az esetben állott fenn, ha el akarták hall­gatni azt a tényt, hogy az illető összes theológiai tanulmányait elvégezvén Ma­gyarországon, az összes papi teendők vég­zésére fel van hatalmazva és csak azért, mert tanulmányait Amerikában folytatja még, nem nevezhető egyszerűen hittanhall­gatónak. Ha pedig tudatlanság esete for­gott fent, az illető lapok nem tudták, hogy theologusnak lenni nem szégyen, mert ez az elnevezés azt jelenti, hogy az illető ko­molyan és behatóan foglalkozik a hittudo­mánnyal. Ilyen értelemben nemcsak Luther mondotta magát meglett férfiú korában is theologusnak, hanem minden független

Next

/
Thumbnails
Contents