Magyar Egyház, 1928 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1928-07-01 / 7. szám
11 világító torony Rovatvezető: NÁNÁSSY LAJOS. KÉRDÉS: Kik azok a quakerek, akiknek a felekezetéhez Hoover republikánus elnökjelölt tartozik? FELELET: A XVII. században alakult felekezet, amely egy Fox nevű alapitóra vezethető vissza. Elvetik a hivatalos felhatalmazáson alapuló papságot, a sákramentumokat nem veszik tényleg magukhoz, hanem “szellemileg és benső módon’’, amint ők mondják, istentiszteletük gyakran néma csendben folyik le prédikáció, hangos ima és ének nélkül, mert azt vallják, hogy a Szentlélek közvetlen vezetése alatt állanak, aki bensejökben munkálkodik. Nem számottevő, nagyobb szekta. Főleg Pennsylvaniában vannak templomaik. Négy árnyalatra vannak szakadva: orthodoxokra, hicksitákra, wilburitákra és primitívekre. Körülbelül 1400 templomuk van az Egyesült Államok területén. Rendes nevök “friends.” KÉRDÉS: Nem fenyegeti veszedelem Amerikát a pápa részéről, ha Smith demokrata elnökjelöltet választják meg? FELELET: A római egyház tanítása szerint az egyházi hatalom felette áll az állami hatalomnak, mert az előbbi isteni jogon alapszik, de azért ijedelemrrer nincs semmi komoly ok. Amerika vezető állásaiban több római katholikus vallásu ember van, de azért még nem kellett attól tartani, hogy a pápa az amerikai protestánsokat, zsidókat és hitetleneket nyársra próbálta volna huzatai. A mi városunkban öt commissioner intézi a közügyeket, akik közül három a római egyház hive,de azért mindig úgy tapasztaltuk, hogy előzékenyen és tiszteletteljesen bántak egyházunkkal. Hogy Smith governor templomba járó, egyháza előírásainak hűségesen engedelmeskedő római katholikus, ennek mi csak örülni tudunk és kívánjuk, bárcsak mások is követnék példáját! Hittani tekintetben egy csöppet sem érezzük magunkat közelebb a quaker Hooverhez, épen azért a választás alkalmával nem azt nézzük, hogy melyik jelölt milyen templomba jár. hanem azt, hogy az illető jelölt milyen egyéniség és az általa képviselt elvek mennyire hasznosak és szükségesek? Szentháromságtagadó unitárius elnökünk is volt már a Taft személyében, de azért a Szentháromságban hivőket semmiféle bántódás nem érte. Vannak amerikai protestáns felekezetek, amelyek politikai célokért is küzdenek, ezex fújják féltékenységből a riadót, hogy a közönséget elijesszék Smith kormányzótól. De a római katholikusok között is sokan vannak, akik buzgóságukban túl lőnek a célon és ártanak Smithnek, amikor csak azért állanak mellé, mert Smith is az ő egyházuknak tagja és meg akarják mutatni, hogy le tudják szavazni a protestánsokat. Ebből az a tanúság, hogy a felekezeti kérdést teljesen ki kell küszöbölni a novemberi választás alkalmával. KÉRDÉS: Amikor egy, a független egyházhoz tartozó, magyarországi képzettségű lelkészt választottak meg egy független egyház papjának, miért nevezték egyes lapok a megválasztottat theológusmak? FELELET: Vagy rosszindulatból, vagy tudatlanságból. Rosszindulat abban az esetben állott fenn, ha el akarták hallgatni azt a tényt, hogy az illető összes theológiai tanulmányait elvégezvén Magyarországon, az összes papi teendők végzésére fel van hatalmazva és csak azért, mert tanulmányait Amerikában folytatja még, nem nevezhető egyszerűen hittanhallgatónak. Ha pedig tudatlanság esete forgott fent, az illető lapok nem tudták, hogy theologusnak lenni nem szégyen, mert ez az elnevezés azt jelenti, hogy az illető komolyan és behatóan foglalkozik a hittudománnyal. Ilyen értelemben nemcsak Luther mondotta magát meglett férfiú korában is theologusnak, hanem minden független