Magyar Egyház, 1928 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1928-07-01 / 7. szám

9 állításaiban — teljes megnyugvással és meggyőzeivé jut az író által adott kon­klúzióra : az egyház csak hitvallásos lehet s hitvallási alapja pedig csak a Heidel­­bergi Káté kell, hogy legyen. Amely megállapitások közül az első feltétlenül igaz, a másodikhoz azonban sok szó fér. A negyedik: a Heidelbergi Káté, amelyről, sajnos, megint nyugodtan meg­állapíthatjuk, hogy a magyar értelmiség szintén nem ösmeri, kétségtelenüli nagy értékét fokozott mértékben tünteti fel. Csak erényeinek kiemelésére van szava, a benne, mint minden emberi alkotásban meglévő fogyatkozásairól nem emlékezik meg. Olvasóinak tehát nem ad alkalmat arra, hogy a tárgyról önmaguk, előítélet nélkül alkossanak véleményt. Az ötödik: fel kell tételeznünk, hogy Dr. Makkai Sándor alapos és komoly összehasonlitás és tanulmány után jutott a II. Helvét Hitvallásnak a Heidelbergi Kátéval szem­ben való inferioritásának, majdnem egye­nesen értéktelenségének megállapitására. Eltekintve attól, hogy ezzel az 1567 és 1881 közötti magyarországi református egyházat hallgatólagosan elitéli, mert hi­szen több mint 300 évig eme “rendkí­vüli történeti becsű”, de ma már az ő felfogása szerint múzeumba való kon­­fesszió alapján állott, és pedig ugyancsak szilárdan, meg kell állapítanunk azt is, hogy Dr. Makkai Sándor az egyházra és a lelkipásztori tisztségre vonatkozó ősi magyar református felfogással vagy nincsen tisztában, vagy ha tisztában van is, tévelygésnek, az ő magyarázata sze­rinti kálvinizmussal összeegyezhetetlennek tekinti. Szomorú tény, hogy a magyar református egyházban igen sokan modern protestáns s ennélfogva biblia és ősi magyar református ellenes nézetet val­lanak az egyházra és a lelkipásztori hi­vatalra vonatkozólag. A magyar refor­mátus egyházat nem reformálni akarják, hanem a saját magok felfogása szerint törekesznek azt mássá tenni, mint ami most, de mássá tenni azzal ellentétben is, ami volt. Eme törekvésükben jön segitségökre a Heidelbergi Káté, amely­nek minden erénye mellett megvan egye­bek mellett az az igen nagy fogyatko­zása, hogy a fent emlitett két, szerintünk és a régi magyar református hitfelfogás szerint is igen lényeges kérdés közül az elsőt néhány határozatlan szóval, az utóbbit meg egyáltalában nem emliti. Pedig egész addig, mig ezekre vonat­kozólag is a régi magyar református felfogás diadalra nem jut, egyházunk megépülése illuzórikus. Mi nem emelünk szót a Heidelbergi Káté ellen, hanem a II. Helvét Hitval­lásért. Állítjuk, hogy ha az előbbi szűn­nék meg szimbolikus könyvünk lenni, magyar református vallásunk nagyobb csonk ulást nem szenvedne. Mert a Heidelbergi Káté hitünkre vonatkozólag nem többet, de lényegesen kevesebbet ad, mint a II. Helvét Hitvallás. Pusz­tán a Heidelbergi Káté birtokában mi lehetünk presbiteriánusok, lehetünk re­­formedek, de semmiképen sem magyar reformátusok. Az, ami a magyar refor­mátus vallásnak erőt adott a múltban, az egyházról és a lelkipásztori tisztről alkotott erőteljes, biblikus felfogás volt s ezt csak a II. Helvét Hitvallásban találhatjuk meg. Éhez a fundamentumhoz tehát ne nyúljunk, se meg ne bolygassuk, még kevésbé próbáljuk azt kicserélni. A fun­damentum szilárd, viharálló volt eddig, az lesz ezután is. E ez az alap a Biblia, II. Helvét Hitvallás és a Heidelbergi Káté. Daróczy Sándor. IA MAGYAR EGYHÁZ OLVASÓIT SZÍVESEN KÖSZÖNTI FRANK R. S. KAPLAN, ÜGYVÉD 1519 FARMERS BANK BUILDING 207 PEOPLES BANK BUILDING 1 PITTSBURGH, PA. McKEESPORT, PA. $

Next

/
Thumbnails
Contents