Magyar Egyház, 1928 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1928-07-01 / 7. szám
9 állításaiban — teljes megnyugvással és meggyőzeivé jut az író által adott konklúzióra : az egyház csak hitvallásos lehet s hitvallási alapja pedig csak a Heidelbergi Káté kell, hogy legyen. Amely megállapitások közül az első feltétlenül igaz, a másodikhoz azonban sok szó fér. A negyedik: a Heidelbergi Káté, amelyről, sajnos, megint nyugodtan megállapíthatjuk, hogy a magyar értelmiség szintén nem ösmeri, kétségtelenüli nagy értékét fokozott mértékben tünteti fel. Csak erényeinek kiemelésére van szava, a benne, mint minden emberi alkotásban meglévő fogyatkozásairól nem emlékezik meg. Olvasóinak tehát nem ad alkalmat arra, hogy a tárgyról önmaguk, előítélet nélkül alkossanak véleményt. Az ötödik: fel kell tételeznünk, hogy Dr. Makkai Sándor alapos és komoly összehasonlitás és tanulmány után jutott a II. Helvét Hitvallásnak a Heidelbergi Kátéval szemben való inferioritásának, majdnem egyenesen értéktelenségének megállapitására. Eltekintve attól, hogy ezzel az 1567 és 1881 közötti magyarországi református egyházat hallgatólagosan elitéli, mert hiszen több mint 300 évig eme “rendkívüli történeti becsű”, de ma már az ő felfogása szerint múzeumba való konfesszió alapján állott, és pedig ugyancsak szilárdan, meg kell állapítanunk azt is, hogy Dr. Makkai Sándor az egyházra és a lelkipásztori tisztségre vonatkozó ősi magyar református felfogással vagy nincsen tisztában, vagy ha tisztában van is, tévelygésnek, az ő magyarázata szerinti kálvinizmussal összeegyezhetetlennek tekinti. Szomorú tény, hogy a magyar református egyházban igen sokan modern protestáns s ennélfogva biblia és ősi magyar református ellenes nézetet vallanak az egyházra és a lelkipásztori hivatalra vonatkozólag. A magyar református egyházat nem reformálni akarják, hanem a saját magok felfogása szerint törekesznek azt mássá tenni, mint ami most, de mássá tenni azzal ellentétben is, ami volt. Eme törekvésükben jön segitségökre a Heidelbergi Káté, amelynek minden erénye mellett megvan egyebek mellett az az igen nagy fogyatkozása, hogy a fent emlitett két, szerintünk és a régi magyar református hitfelfogás szerint is igen lényeges kérdés közül az elsőt néhány határozatlan szóval, az utóbbit meg egyáltalában nem emliti. Pedig egész addig, mig ezekre vonatkozólag is a régi magyar református felfogás diadalra nem jut, egyházunk megépülése illuzórikus. Mi nem emelünk szót a Heidelbergi Káté ellen, hanem a II. Helvét Hitvallásért. Állítjuk, hogy ha az előbbi szűnnék meg szimbolikus könyvünk lenni, magyar református vallásunk nagyobb csonk ulást nem szenvedne. Mert a Heidelbergi Káté hitünkre vonatkozólag nem többet, de lényegesen kevesebbet ad, mint a II. Helvét Hitvallás. Pusztán a Heidelbergi Káté birtokában mi lehetünk presbiteriánusok, lehetünk reformedek, de semmiképen sem magyar reformátusok. Az, ami a magyar református vallásnak erőt adott a múltban, az egyházról és a lelkipásztori tisztről alkotott erőteljes, biblikus felfogás volt s ezt csak a II. Helvét Hitvallásban találhatjuk meg. Éhez a fundamentumhoz tehát ne nyúljunk, se meg ne bolygassuk, még kevésbé próbáljuk azt kicserélni. A fundamentum szilárd, viharálló volt eddig, az lesz ezután is. E ez az alap a Biblia, II. Helvét Hitvallás és a Heidelbergi Káté. Daróczy Sándor. IA MAGYAR EGYHÁZ OLVASÓIT SZÍVESEN KÖSZÖNTI FRANK R. S. KAPLAN, ÜGYVÉD 1519 FARMERS BANK BUILDING 207 PEOPLES BANK BUILDING 1 PITTSBURGH, PA. McKEESPORT, PA. $
